A székelyek bírálata
"Temetni jöttünk Cézárt, nem dícsérni!", kiáltotta Ciceró.
Én azért ennyire nem leszek kemény, de majdnem:-))
Apró megjegyzés: a tárgyban feltüntetett kijelentés természetesen önbírálat is.
Most pedig kezdjük:
Sokan büszkék a székely mivoltukra, és talán joggal, de vajon megy-e ettol a világ(unk) elore?
Ha én egy focicsapat edzoje lennék, akkor bizony szukösen bánnék a dícsérettel, talán csak minden szökoévben, és utálnának is ezért engem rendesen, de DélKoreaJapánban gyozne a csapat.Tehát, nem az a fontos, hogy mit tett jól a székelység, hanem hogy mit tett rosszul, és mit tesz ma rosszul, mert ebbol lesz a jövo.
Lássuk a múltat. A székelyeket (3 eszkil bolgár-türk törzs) Bihar vidékérol az 1100-as évek elejeén Dél-Erdélybe telepítették a magyar királyok, hogy védjék az országot a be-betöro bizánci csapatok ellen. Mai szófordulattal élve, sokan lehettek, de mégsem elegen, mert nem tudták lefedni a Kárpátok teljes kanyarulatát, ezért II. Géza (1141-1162) német telepeseket hozat Dél-Erdélybe, a székelyek pedig feljebb költöznek, mai lakóhelyükre. Mégis, az én meglátásom az, hogy a német telepesek behozatalának oka inkább az lehetett, hogy kovárépíto népesség kellett. A székelyek jó harcosok voltak, de nem fulött a foguk a robotoláshoz, várak, erodítmények építéséhez. Ma ugyan sok építészmester van a székelyek között (én is épíytészmérnök lennék, vagy mi a szösz), de tény, hogy akkor ehhez nem értettünk, és milyen kár, hogy nem tanultuk meg, mert akkor nem három megyét, hanem akár 6 vagy több megyét tudtunk volna belakni, és ennek beláthatatlan következményei lettek volna. (Zárójelben jegyzem meg, hogy én, mivel nem vagyok szakmabeli történész megengedem magamnak a "mi lett volna, ha...?" típusú felvetések luxusát, ugyanis a következtetések levonása valójában csak így lehetséges.)
A székelység már kb. egy évszázada lehetett letelepedve a mai Székelyföldön, és sikeresen védte a neki kiosztott szorosokat (Ojtozi, Gyimesi, Békás, Tölgyesi) és hágókat DE - épp a kovárépítés és más haditechnikaai fortélyok tudományának ki nem tanulása miatt - csúfosan leszerepelt 1241-ben, amikor a tatár seregek úgy hatoltak be a magyar királyágba, mint kés a vajba. A tatárok a magyar királyságba négy helyen hatoltak be: Borgói-szoros, Verecke, Ojtozi-szoros, Vöröstoronyi-szoros, és valószínu, hogy helyi lakosok mutatták nekik az utat. A négy áttörési pontból egy esett a székelyek hatáskörébe, de nem tudták megakadályozni a betörést. Az is igaz viszont, hogy a várépíto szászok sem védekeztek sikeresen, de ok legalább megpróbálták.
A székelyek várépítéssel szembeni ellenállása a tragikus események után sem csökkent, ok ugyanis a várak építésében a jobbágyság, a szolgaság intézményének bevezetését látták. Azt azonban belátták, hogy komolyabb védelemre szükség van, és e kompromisszum eredménye a templomerodítmények (mint például Székelyderzsen). A marosvásárhelyi vártemplom története is fényesen példázza ezt az elméletet, tudvalevo, hogy a székelyek azt is többször szét akarták "hányni", végül az egyházi jelleg mentette meg ettol.
Az 1560-as éveknek kellett eljönniük azért, hogy II. János király felépíttesse a "Székelytámadt" és a "Székelybánja" várakat, most már eroszakkal, és mino iróniája a történelemnek, elsosorban a lázadozó székelyek (mint belso ellenség) megfékezésére.
Szólni kellene az 1848-as forradalom idején betöltött szereprol is, amely bármennyire pozitív lett volna is, azért ekkor megint elobuknak a régi bajok: a szakemberek, a technika, a profi csapatvezetés hiánya (és ennek következményeként a laza fegyelem, a részegen támolygó katonák).
A székelység szabad státuszáért elég nagy árat fizetett, mert mind a mai napig nem tudott kiizzadni magából egy igazi elitet, amely kritikus idokben tudta volna irányítani a kis nemzet sorsát. A székelység igazi elitjének meghatározó eleme, ha nem a legmeghatározóbb, még ma is a papság. Ez nem lenne rossz, sot a hit, az anyanyelv, az önazonosság megtartásában létfontosságú, de a keresztény papság a székely nemzet megtartásának feladatát nem tudták, és nem tudják átvállani (persze ezt nem is kéri senki tolük). Mégiscsak más korban élünk, mint az ókori egyiptomiak, ahol mint tudjuk a papság vezeto szerepe nem korlátozódott a hitéletre, a csillagok járásának figyelésére, hanem tevékenységükbe akár a hadi stratégia kidolgozása, a haditechnika fejlesztése is belefért.
Vonjunk le végezetül néhány következtetést, egyben mutassunk rá néhány olyan szempontra, amely a jövobeni fejlodésre nézve fontos lehet:
Ezeket a tényeket sajnos még a székely viccek sem tudják feledtetni...
2002. június 24.