Új fejlemények a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE)

Lezajlott a második forduló a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar oktatás fenmaradásáért folytatott harcban. Miután a január 12-i  szenátusi ülésen az egyetem rektora, anélkül, hogy tartalmát a szenátus tagjaival ismertette volna, törvényellenesnek, abszurdnak és rossz viccnek titulálta a 64 magyar oktató által aláírt, külön magyar tagozatok létrehozását célzó beadványt, a március 1-én tartott szenátusi ülésen újra szóba került a kérés. A rektor most már felolvasta a beadványt (erre már az előző ülésen felkérték, de akkor a szenátusnak címzet kérés még egy "titkos, csak általa ismert" helyre volt eltéve), pontonként magyarázva kifogásait. Szerinte a külön magyar tagozat MOGYE-n való létrehozása nem az egyetemi szenátus, hanem a román parlament hatáskörébe tartozik ( erre bizony már nem érvényes az amúgy oly sűrűn emlegetett egyetemi autonómia). Arra a kérésre, hogy a magyar oktatóknak döntési joguk legyen a magyar oktatást illetően azt válaszolta, "amíg nincs külön kar, nincs döntési jog". "És miért nem tűzték napirendre a kérdés megvitatását január 12-én?" Válasz: "Mert ki kellett kérni a jogászok véleményét." Valószínűleg hosszasan vitázhattak, mert a kérés nov. 19-i leadása óta röpke három és fél hónap telt el.

És most, 10 évvel az emlékezetes gyertyás, könyves felvonulás és az egyetemista ülősztrájk után, a probléma még mindig aktuális. Pedig azóta már kormányzati szerepet is vállalt az RMDSZ és az új tanügyi törvény is lehetőséget ad a megoldásra. Mégis, mi hiányzik akkor? Hát előszőr is a felső RMDSz-vezetés nyílt politikai támogatása. Mindenki csak a Kolozsvár központú egyetemről beszél, nem említve Marosvásárhely szerepét  az orvostudományi oktatásban. Hiányzik továbbá a mi közös, határozott kiállásunk. És ne feledjük Deák Ferenc szavait: "Amit erő vagy hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse újra visszaadhatják. De amiről a nemzet, félve  a szenvedésektől, önként lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és kétséges."

Ölvedi Zsolt.

RMDSz Hírmondó, 2000. március 9.

Rádióinterjú

Kelemen Ferenc a Bukaresti Rádió magyar adásának marosvásárhelyi munkatársa kérdezte Dr. Ábrám Zoltán egyetemi adjunktust a március 1-én lezajlott egyetemi szenátusi ülésről valamint a magyar oktatók által benyújtott kérésről.

- A magyar oktatók mintegy 80%-a november 19-én iktatta azt az 5 pontos kérést, amely a kétnyelvűség és a magyar tagozat kinyilvánítását kérte, hiszen az Egyetemi Charta ezt nem fogalmazza meg világosan, továbbá önálló magyar oktatási struktúrákat kértek a tanárok, emelett pedig azt is kérték, hogy a saját dolgainkat mi határozzuk meg, ne mások döntsenek afelől, hogy ki legyen a magyar oktató bizonyos tanszékeken, ki legyen a magyar ügyeket képviselő tisztségviselő. Miután két hónapon át az egyetem vezetősége semmilyen választ nem adott a beadványra, a január 12.-i szenátusi ülésen vetettem fel ezt a kérdést és akkor természetesen vehemens módon elutasította a válaszadást, törvénytelennek nyilvánította a rektor a kérésünket. 

Időközben a Bolyai Társaság előkészített egy tanácskozást, a Magyar Oktatók Fórumát, amelyen megvitatta a beadvány kérdését is, és úgy döntött, hogy ezt eljuttatja az oktatásügyi minisztériumhoz, a kisebbségügyi hivatalba, az EBESZ kisebbségügyi hivatalához és más fórumokhoz, és azt is eldöntötte a Bolyai Társaság, hogy felhívja politikusaink figyelmét arra, hogy amikor a Babes-Bolyai Egyetemen folyó kétnyelvű oktatásról beszélnek, jusson eszükbe az, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen is létezik kétnyelvű oktatás amelynek a megerősítése mindenképpen közös cél.

Így jutottunk el a tegnapi szenátusi üléshez, amelyben megint terítékre került ez a kérdés. Az egyetem éppen leköszönő rektora új taktikát alkalmazott: a beszélgetést a magyar diákság képviselője Ölvedi Zsolt ellen irányította, aki annak idején írt egy újságcikket a marosvásárhelyi magyar oktatás helyzetéről. Nevetségesnek tartom, hogy a rektor kérte a szenátust, hogy szavazzák meg azt, hogy Ölvedi Zsoltot zárják ki a jövő héten alakuló új összetételű szenátus majdani bürójából (ami még nem is létezik), mivel ő egy hete az RMDSz ifjúsági alelnöke.  (Megj.: Az inditványt a szenátus nem fogadta el, arra hivatkozva, hogy az államelnök is töltött be politikai tisztséget, miközben szenátusi tag volt.)

- Doktor úr, kiszivárgott hírek szerint a tegnapi szenátusi ülésen neves  magyar professzorok jelentették ki, hogy nagyon jó így ahogy van az orvosi egyetem. Nem kell úgymond megbolygatni az egyetem struktúráját, szerkezetét. Igaz ez?

(Megj.: Csak két magyar professzor jelentett ki ilyent, a magyar  oktatók 90%-a egyetért a kéréssel.)

- Sajnos el kell mondanom, hogy helyenként szégyellem magam, hogy ennek a szenátusnak a tagja vagyok, mivel nem létezik magyar frakció, a szenátus 9 magyar tagja egyetlen egy alkalommal ült össze, hogy esetleg  bizonyos kérdésekben közös álláspontot megfogalmazzon, tehát nincs egységes álláspont, és a tegnapi ülésen teljesen tehetetlenek voltunk abban a helyzetben, amikor egyetemünk prorektora Seres-Sturm Lajos nem tagadta meg a rektor álláspontját, sőt közvetett módon meg is erősítette.A tanügyi törvény módosított változatában világosan le van írva az, hogy egy állami egyetem keretén belül létre lehet hozni önálló magyar oktatási  formákat, tehát ezt a törvényt csak alkalmazni kellene. Sajnos egy labdázgatás történik velünk: az egyetem szenátusa a kormány, illetve a felső politika irányába tereli a dőntésnek a jogát és a hatáskörét, a felső politikai fórumok szerint egyetemi autonómia van, tehát az autonóm szerveknek kell meghozni ezt a döntést, voltaképen ilyen téren két szék közt a  pad alatt vagyunk. Én azt hiszem, hogy akkor lennénk igazán a magunk urai, ha létezne magyar frakció és az működne és remélem, hogy a jövő héten alakuló szenátusban lesz ilyen, és az úgy fog működni ahogy azt elvárják azok az oktatók, akik megszavazzák a szenátust.

Elhangzott a Bukaresti Rádió magyar adásában, 2000. március 2.-án.

Ráduly Levente tudósítása:

Március 20-án este lezajlott  egy beszélgetés a MOGYE tanárai, diákjai és a tíz évvel ezelőtti üllősztrájkon résztvevők között, az ún. HÍRLAP FÓRUMON. Ez volt az első HÍRLAP FÓRUM, remélem továbbiakra is sor kerül majd. Az MMDSZ HIRLAP (MMDSZ=Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség) egy diáklap, amit 3 éve én kezdtem el szerkeszteni, most pedig az egyetemünk fenntartásáért harcoló barátaim írnak és szerkesztenek.  A  meghívottak nagy része kifejtette, hogy törekedni kell a szenátuson belüli magyar tanárok jobb együttműködésére, az ellenségeskedések közös cél érdekében való felfüggesztéséért. Jelen volt a MOGYE új prorektora Nagy Örs is, aki részben a diákságot hibáztatta a magyar oktatók csökkent arányáért, kihangsúlyozva, hogy itthonmaradás helyett külföldön keresik a megélhetesüket. Ezt követően vita alakult ki, többen felhívták a figyelmet arra, hogy a fiatal orvosok maradnának, ha lehetőségük lenne bekerülni a MOGYE oktatórendszerébe vagy a marosvásárhelyi klinikákra. Az oktatók kéréséről a FÓRUMON az új prorektor nem beszélt.

A mai Népujságban (2000. 03. 22.) azt ígérte, hogy fog küzdeni ennek megvalósításáért és figyelembe véve az egyetemi vezetést, fentebbről várja a nyomásgyakorlást. Itt a tanügyminisztérium segítségére gondolt.

***

Lezajlott a MOGYE-n a szenátusi választás. A kari tanácsba nyolc magyar tanárt lehetett választani, választási joguk a magyar tanároknak van. Ebből a nyolcból 7-et lehetett a szenátusba is beválasztani, de a szavazatokat az egyetem összes tanára és diákja adhatta le. Így történhetett meg, hogy a prorektorságra (megj.: prorektor = rektorhelyettesi tisztség elnevezése Romániában) esélyes Brassai Zoltán professzort, aki többször felszólalt az egyetemi szenátusban a magyar oktatás védelmében, kiszavazták, és nem kerülhetett be a szenátusba, ezért nem lehetett prorektor sem. Az új prorektor Nagy Örs egyetemi előadótanár lett. A gyógyszerészet dékánja román oktató lett. Ilyen még nem fordult elő egyetemünk történetében, mivel a Gyógyszerészeti Fakultásnak mindig magyar volt a dékánja.

Ráduly Levente, 2000. március 22.