| |
|
|
A vajdasági autonómiáról Athénban
(Belgrád / MTI * Végh Sándor) – A Vajdaság autonómiája a legkedvezôbb keret az ott élô nemzeti közösségek gondjainak megoldására; biztosítani kell a nemzeti közösségek jogainak – így az önszervezôdésnek – az intézményes garanciáit, s a nyelvhasználati jogok nem maradhatnak el a 70-80-as években élvezett jogoktól – húzták alá az ebben a kérdéskörben Athénban tartott tanácskozás résztvevôi. A kerekasztal- tanácskozást a Project on Ethnic Relations amerikai szervezet közreműködésével hétfôn és kedden tartották. A rendezvényen a vezetô szerb ellenzéki pártok képviselôi, illetve vajdasági magyar és román politikai vezetôk vettek részt: Kasza József és Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke és alelnöke; Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke; Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Ion Cizmas, a Jugoszláviai Románok Közösségének elnöke.
A tanácskozásról kiadott közlemény aláhúzta: a Vajdaság autonómiája összhangban áll a Szerbia demokratizálásához és decentralizálásához fűzôdô érdekekkel, illetve területi egysége és szuverenitása megôrzésével. Az autonómia a legkedvezôbb keret a nemzeti közösségek gondjainak megoldására, hiszen ezek ott oldhatók meg könnyen és hatékonyan, ahol keletkeznek.
A résztvevôk szükségesnek látták korszerű intézményes garanciák kiépítését a nemzeti közösségek jogainak, közöttük a nemzeti azonosságtudat a megôrzését célzó önszervezôdés jogának érvényesítésére. A nemzeti közösségek ezért nemzeti tanácsokat alakíthatnának, amelyek az oktatás, a művelôdés és a tájékoztatás terén önállóan, illetve az állami szervekkel közösen dönthetnének. A résztvevôk szerint a többkultúrájú vajdasági nemzeti közösségek jobb megszervezése miatt van szükség a nemzeti közösségek önszervezôdésére. Ez utóbbi anyagi alapját a nemzeti közösségek tagjainak adója és más pénzügyi hozzájárulása teremtené meg. A résztvevôk szorgalmazták, hogy a nemzeti közösségek – költségvetési befizetéseikkel arányosan – maguk dönthessenek a büdzsé művelôdési, tudományos, oktatási és tájékoztatási kiadásainak felhasználásáról. A résztvevôk állást foglaltak az önkormányzatok nagyobb – például gazdasági – önállósága, valamint a sajtószabadság és a szabad magániskola-alapítás elve mellett is.
| |||||||||