ÁLTALÁNOSÍTÁS

az első válasz egyes részleteiből

Jóindulatú provokációnak szántam az Ezredvégi gondolatok címmel ellátott írásomat, s úgy tetszik, eredményes is lett. Eddig csak egy címzett reagált, s amellett, hogy a felvetett kérdésekre is megkísérelt válaszolni, elmondta olyan, szubjektívnek tűnő gondolatait is, amelyek (szerinte) gátolják a világban élő délvidéki/vajdasági magyarok önszerveződését, azok tömörülési próbálkozásait. Mivel a választ csakis az én részemre juttatta el, így azokat a részeket emeltem ki belőle, amelyek nagy valószínűséggel általánosak, minden olyan környezetben jelentkeznek, ahol a szülőföldünkről elszármazott nemzettársaink igencsak tarka közössége az elmúlt időszakban megjelent. Mindebből azonban nehogy valaki arra gondoljon, hogy ez csakis a turáni átok bennünket sújtó megnyilvánulása, hiszen nagyon hasonló jelenségek és történések lelhetők fel bármely más, a szülőföldjét elhagyni kényszerülő embercsoportnál is.

Nézzük a részleteket, amelyekből akár általánosíthatunk is:

... Pontosan az általad említett dolgok foglalkoztattak már bennünket, és egy lépéssel már mi is akartunk tovább menni, de már a lábfelemelésnél megtorpanás lett a vége.

... Tehát mikor már arra készültünk, (...) hogy egy általános vajdasági önszervezödésre van szükségünk, akkor e hármas parányi csoportunkban is fellépett a nemmegértés.

... hogyan és milyen mércék alapján fogadja tagjai közé a VMSZ az embereket.

A levélből idézett részek olyan általános dilemmák, amelyekre (minden valószínűség szerint) senki sem tud megoldási recepteket ajánlani. Ebből kiindulva én is csupán a saját véleményemet, az egyéni hozzáállásomat tudom elmondani, vagyis azt, hogy szerintem hogyan lehet feloldani azokat az ellentéteket, amelyek meggátolhatják a jóindulatú embereket az önszerveződésre irányuló törekvéseik megvalósításában. Mindezeket pontokba foglalva szeretném közölni veletek, egy olyan logikai sorrendben, amelyen végighaladva ki lehet küszöbölni azokat a kételyeket, amelyek sokszor akár hegyekként tornyosulnak az emberek előtt.

1. Tudom-e, hogy én (mint egyén, mint szubjektum) mit akarok, mit szeretnék elérni?

2. El tudom-e azokat az embereket fogadni önálló szubjektumként, akikkel közösen szeretném a kételyeimet megszüntetni, a problémáimat megoldani?

3. Mi az a közös minimum, ami a leendő szervezetben (egyesületben, közösségben stb.) minket, szervezkedni szándékozó önálló egyéneket össze fog kötni?

4. Milyen szerepet szánunk a leendő szervezetnek (egyesületnek, közösségnek stb.) ott, abban az államban vagy társadalomban, ahol jelenleg élünk?

5. Hogyan szeretnénk kapcsolódni azokhoz, a más országokban megalakításra kerülő hasonló vagy azonos szervezetekhez (egyesületekhez, közösségekhez stb.), illetve milyen együttműködést kívánunk velük kialakítani?

6. Mi fogja jellemezni az abban az államban, ahol jelenleg élünk, illetve a más országokban már működő szervezetekkel, azok nemzetközi (esetleg anyaországban létrehozott) szövetségeivel a kapcsolattartásunkat?

Megróhattok, hogy képtelen vagyok válaszokkal szolgálni, helyettük újabbnál újabb kérdéseket sorakoztatok fel. Éppen ezért szertnék most magyarázatot is hozzáfűzni az eddig leírtakhoz. Nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy ez a magyarázat egy kicsit konfúz lesz, azonban csak így tudok lényegretörően, minden túl- és belemagyarázás nélkül konkrétumokkal szolgálni. Abban az esetben, ha én mint egyén eléggé ismerem önmagamat; tudom, hogy mi az, amit el szeretnék érni, csakis akkor tudom megkeresni másokban az azonos vagy hasonló értékeket. A Délvidékről/Vajdaságból elszármazott magyarok önszerveződésének létrehozásához ezért ez a legelső és elengedhetetlen feladat, mivel ezáltal azonnal kiküszöbölhető minden lényegtelen elem. Szerintem ugyanis, teljesen lényegtelen hogy egy egyén milyen ideológiához, valláshoz, szülőhelyhez, baráti csoporthoz kötődik, ha az alapvető célkitűzésekhez kapcsolódni tud, emellett pedig hajlandó a megvalósításhoz időt, pénzt, erkölcsi meg egyéb más támogatást is nyújtani. Úgyszintén teljesen értelmetlen azon rágódni, ki milyen bűnös háttér-rel rendelkezik, ha másért nem, akkor csak a Bibliában is megtalálhatóak miatt: ... ne ítélj, hogy ne ítéltessél.... Ajánlatos abból kindulni, ho gy mindenkiben él egy belső erkölcsi értékrendszer, s nem szabad elfelejteni: azért, hogy ezt az értékrendszert az illető betartja vagy sem legelőször is a lelkiismeretének (a gyakorló hívő esetében pedig Istennek) tartozik felelőséggel.
A végén még a gyakorlati megvalósítás lehetőségéről egy pár szót. Itt legnagyobb segítséget azok az itthonról elszármazott jogi végzettségű egyének adhatják, akik a szakmájukban, esetleg ahhoz nagyon közel dolgoznak ott, kinn is. Minden országban másként van szabályozva a civil szervezetek létrehozásának lehetősége. Mivel ez esetben Ti a magyar nemzeti közösség Délvidékről/Vajdaságból elszármazott tagjait szertnétek szeveződésbe tömöríteni, ezért igen fontos pontosan meghatározni a leendő egyesület (vagy más szervezési forma) célkitűzéseit. Abból kiindulva, hogy az önazonosság megőrzése, az ottani társadalomba való beilleszkedés is jelentkezhet, mint célkitűzés, nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy az adott államtól még költségvetési támogatásban is részesülhettek. Amellett pedig, hogy a szülőfölddel történő kapcsolattartás, az otthoniak humanitárius megsegítése is megjelenhet a feladataitok között, felsorolhatjátok még a más országokban létrejövő hasonló (nevezzük testvérszervezeteknek) szervezkedésekkel való kapcsolattartást is. Abban már segítséget nem tudok nyújtani, hogy hogyan fogjatok hozzá, hiszen az adott ország joggyakorlata mellett az is igen fontos tényező, hogy hány hasonló gondolkodá sú nemzettársunkat tudjátok mozgósítani, azok hány településen lelhetők fel stb. Ennek alapján tehát Nektek kell döntenetek, hogy azonnal országos szervezkedést hoztok-e létre, amely a későbbiek folyamán alakítja meg az egyes településeken működő tagszervezeteit; esetleg több településen létrehozzátok az ottani kis szervezeteket, amelyek utána országos szövetségre lépnek. Hasonló módon, ha már több nyugati országban rendelkeztek már országos szervezet-tel, utána azok szövetségre léphetnek, s így jöhet létre a szervezkedés egész világ-ot felölelő hálózata. Itt még számomra is jelentkezik egy dilemma, ugyanis egy nemzetközi jogásznak kellene véleményt mondani arról: Van-e rá mód, hogy egy ilyen, az egész világot felölelő szervezkedés az ENSZ-nél legyen bejegyezve?
Tudatosan nem válaszoltam a VMSZ-szel kapcsolatban felvetett kérdésekre. Elsősorban azért, mert az politikai szervezet (párt), de az is motivált, hogy egy ilyen s hatékony szervezkedés akár mozgatórugó is lehet az esetetekben, ahhoz pedig szinte minden (sőt még attól egy kicsit többet is) megtalálhattok a www.vmsz.org.yu honlapon.

Annak reményében, hogy véleményemmel talán segíthettem, szeretettel üdvözöllek benneteket a XX. század utolsó évének kezdetén.

Laci