Idézetek:
1.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
„... Szerintem is nagyszerű dolog az Internet, csak tévesen kezdtük használni. Legyen ez a módszer egy segédeszköze további aktiv fellépéseinknek, és legyen az már konkrét! Emelkedjünk fel a gombok mellől és menjünk ki az utcára, nem ülhetünk tovább itt, és csak arra használjuk energiánkat, hogy kritizáljuk egymást. Nagyon kényelmes dolog ez a nyugati passzivitás, megszokás; de nekem már elegem van a meddô, értelmetlen egymás közti vitákból, "nagyuraknak" írott levelekbôl! Menjünk az utcákra táblákkal, és követeljük itt, nyugaton az igazságos rendezést az egész Kárpát-medecére! Nem várhatunk sem Orbán-taktikára, sem az USA elnökválasztásának elmúlására, hanem mozduljunk meg itt, Európában, a világon és tegyük kényelmetlenné a nyugati politikusok helyzetét, pont most és az utcán!
Ha kimegyünk, nem lehet csak úgy, egy "egér"kattintással nem-megtörténté tenni!! Jön a szép tavasz, meg kell mutatni az otthon levöknek, hogy képesek vagyunk nem csak seggen ülve egymással vitázni, hanem igenis tudatni akarjuk, hogy itt az ideje az igazságos rendezésnek, mert a KÁRPÁT-MEDENCE AZ EURÓPA, ÉS SOHA NEM IS VOLT BALKÁN.
Nem akarunk semmi lehetetlent, csak azt, hogy megszünjön a rabság itt, Európában is, és most! Ha ez lehetetlen, akkor azok a nagyhatalmi "vezérek" álljanak a világ elé, és próbálják megmagyarázni a világnak, miért volt jó a trianoni gyalázat akkor, és miért nem helyes kijavítani, és elgtételt adni a szenvedô népnek most??? Legyen a tavasztól minden hónapban két nap az utcára menés napja, tüntessünk és követeljünk! Erre használjuk fel a drótpóstát, az egymás közötti vitákat majd elintézzük, ha elértük célunkat! Aki pedig úgy érzi, hogy sürgös, és szüksége van az egymásközti vitára, az iparkodhat, és még aktívabb lehet, hogy hamarabb célhoz érjünk, mert utána mindenkinek lehetősége lesz szóhoz jutni..."

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2.
------------------------------------------------------------------------

„... Miert nem rendez a VMSZ egy titkos és biztonságos felmerést ennek eldöntésére? Nem fontos ezt tudni a VMSZ-nek?
Mivel szerb rabszolgaságban éltek, olyan felmérési módszert kell alkalmazni, ami félelemmentes. Én az Interneten, az "egér kattintási" módszert alkalmaztam, ahol a részt vevők 2/3-a az egyesítést választotta, míg egy harmada az autonómia mellett volt. 200-an válaszoltak. Nem tudni, hány volt vajdasági és hány ex-vajdasági a szavazók között. A honlap tulajdonasa úgy vélte, a szavazók többsége vajdasági volt.
Függetlenül a felmerestől, nekem és másoknak evidencia,hogy a magyarok és velük lakó más nemzeti közösségeknek elegük volt a nyomorból, a szenvedésből, a kilátástalanságból, és legszívesebben békésen egyesülnének Magyarországgal, s végre így ők is részesei lehetnének a normális és civilizált európai életnek. Ez kell, hogy legyen a VMSZ célja is!..."

-----------------------------------------------------------------------

3.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

„... Nagyon szomorú olvasni ködösítő, összemosó soraidat. Ha ilyen politikusok vezetik a vajdaságban élő magyarságot, akkor inkább ne vezessék őket, ezt a stílust sokkal jobban tudják a szerbek.
Ködösíteni, elfeledtetni nemzeti mivoltunkat, vallási hovatartozásunkat, szülőföldünket, történelmünket. Egyszerűen vérlázító egy magát a vajdasági magyarság képviselőjének nevező egyéntől ilyen badarságokat olvasni. Én nem kívánok értelmező szótárt használni, csak a saját érzésem szerint megfogalmazni a számunkra fontos kifejezéseket, úgymint, nemzet, haza, vallási hovatartozás.
Amikor egy kisgyermek világrajön, felnőttéválásáig kialakul benne egy közösséghez tartozás érzése, mivel mindannyian társas lények vagyunk, a családon kívül belső szükségletünkből más közösségekhez is kívánunk tartozni, úgymint nemzet, vallási közösség, egyesületek, esetleg politikai pártok, stb. Minden akadémiai értelmezés nélkül minden egyén eldönti magának ezeket a dolgokat. Nyilván, akik vegyesházasságokat kötnek, nem olyan fontos nekik a nemzeti hovatartozás, ez igaz azokkal is akik vallást cserélnek, és azokra is akiknek nem jelent problémát egyik napról a másikra pártot váltani és esetleg ellentétes tartalmú értékeket hirdetni.
Anélkül, hogy elítélném a fenti csoportokba tartozókat, abban azt hiszem egyet tudunk érteni, hogy általánosan
elfogadott normák szerint az ilyen embereket sokkal ritkábban jellemzik egyenes karaktereknek. Ezek azok az egyének, akik
valamilyen formában bizonytalanok hovatartozásukat, önazonosságukat illetően. Nyilván azoknak kell a fáklyát tartani és utat mutatni, akik határozottan tudják és érzik, honnan jöttek és merre tartanak, semmint a "bolyongóknak". Egyik korábbi írásomban már kifejtettem a véleményemet a globalizációról, a New York-i fűtésű olvasztókemencérűl, ahol az egész világ "magára talál", és képezni fogunk egy nagy tarka kavalkádot, és senki sem fogja tudni honnan jött, merre tart, minek van itt, hova tartozik...
Pont úgy fogjuk érezni magunkat ahogy a TV bemondja, azt fogjuk venni amit a TV mutat nekünk, arra fogunk szavazni akit a TV győztesnek nevez, gyermekeinket nem lesz szükség többé nevelni, megteszik azt nekünk az államilag (adóinkból) fizetett és tőlünk függetlenül irányított óvodák és napközik, nem kell nemzet, nem kell család! Gondolkodnunk sem kell, megteszik ezt helyettünk a fűtők. Nekünk csak dolgozni kell, adót fizetni és nézni a TV-t! A globalizált hatalomnak nincs szüksége egyénekre.... csak TÖMEGre!!!!! És ha az általad vázoltakat elfogadjuk, akkor pont azok is leszünk.
Istentelen, nemzettelen, hazátlan, hovatartozás nélküli TÖMEG!!!!!
Vagy talán ez eszedbe sem jutott?
Mielött még üresbe pufogtató, nagy fontosságúnak kikiáltott nihilista szólamaidat a világba repítenéd, jó lenne elgondolkodnod, hogy az általad felvetett kérdésekre adott válaszaid, amikkel esetleg a választópolgáraidat is traktálod, hova vezetnek. Minden kimondott szóért felelősséget kell vállalnod, ha hű képviselője akarsz lenni népendnek. De vajon kinek tartozik felelősséggel az, aki nem tartozik sehova? Hogy tudsz te utat mutatni bárkinek is a déli végéken amikor nemzeti, vallási, pártállási tudatzavaraid vannak? Az ilyet a magyar nemzet által beszélt magyar nyelven úgy jellemzik, hogy "...amerről a szél fúj". De más nemzetek is pont igy mondják ezt a saját nyelvükön...
Keresztény katolikus lévén nem kívánok ellenségeskedést szítani, csak éppen az identitásomat igyekszem megőrizni,
amit valahogy így jellemeznék:
Hiszek az egy Istenben, katolikus keresztény vagyok, a magyar nemzetet érzem sajátomnak, a magyar nyelvet beszélem,
hiszek a családomban, a nemzetemben.
A keresztény konzervatív jobboldali eszméket vallom magaménak, keresztény értékek szerint igyekszem élni életem és nevelni gyermekeimet.
Mindamellett, hogy idegen környezetben élünk, itthon magyar nyelven beszélünk egymással, és gyermekeim is magyarnak vallják magukat és a felsorolt értékeket szívják magukba és viszik tovább.
A felsorolt értékek vitték tovább nemzetünket a múltban és fogják a jövöben is.
Ami pedig a globalizációt illeti, a történelem arra tanít bennünket, hogy minden birodalomnak volt felfutási ideje,
fénykora és bukása. Az amerikai vezénylésű "globális" birodalom most éri el fénykorát, és nem tartom kizártnak, hogy sokan
közülünk meg fogjuk érni a bukását is.... Akármennyire is nem kötelességed ismerni a Bibliát, annyit azért tudsz hogy mit jelent ismét Bábel tornyát építeni... Már először sem sikerült.... most sem fog... Hiszek a hitemben és nemzetemben és napokig tartó magasröptű értekezéseket tarthatsz a nemzetállamokról, mégcsak közelébe sem tudsz kerülni az Igazságnak. Ugyanis ahhoz HIT kell!!!
Csak az tudott maradandót alkotni világunkban, a történelemben, akinek hite volt. A többi semmitmondó nagyszólamú nihilista pedig pedig szépen eltűnt a történelem süllyesztőjében...
Lehet hogy sértőnek találod, de az értelmetlen, minden rációt nélkülözö üres szócsépléseid egyszerűen választ sem érdemelnek, így ne csodálkozz, hogy nem is kapsz tömeges visszajelzést..."

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

4.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

„... Ěrtad, vagy inkább kérdezted, hogy "Zöld lesz e attól az ég, hogy a hozzám eljuttatott 20 véleményezô közül 18, azaz 90%-a azt állítja?"
Laci! Elsôsorban nincs 20 véleményezô! Legfeljebb vagy 3! A Vajdaságból kivándorolt magyarok maximum 1%-a, aki valamennyire kíséri az otthonmaradottak helyzetét és többé-kevésbé még talán kötôdést érez a magyarság iránt. Az megint más lapra tartozik, ha az ember azokra is akar támaszkodni, akik a kanadai Kovács György szerint is igen jól meglettek fogalmazva: Mindent feladni az anyagiakért/bográcsért; A "Ha Vajdaságban jólét lesz, mi is hazamegyünk!" mottóval. Itt Svédországban is állítólag létezik egy kb. kétezer lelket kitevô vajdasági magyar bevándorlótömeg, akiknek túlnyomó része a 60-as, 70-es és 80-as évek elejei munkavállalási hullámokkal került ide. A 91-esek, ha maradtak 30-40-en, az sok. Ebbôl a kétezres tömegbôl ha vagyunk öt-hatan, akiket még valamelyest érdekli az otthnmaradott véreik sorsa, vagy úgy általában a magyarság sorsa, az sok. A többi Laci, már akkor sem volt tisztában az identitásával, amikor ideköltözött, s legtöbbjük két véglet között lebeg; Vagy mindent útál ami svéd és "büszke" jugoszláv mivoltára, vagy egyszerűen svéd nevet vett fel és a gyerekeivel is már csak svédül "makog", még odahaza is. És persze tökjó fogyasztók lettek, amire a globalizált világtársadalomnak óriási szüksége vagyon.
Az a megmaradt néhány (aktív) ember viszont nem hívatásos politikus. Tisztességes állásuk is van, s családfentartónként is működnek. S a politizálás inkább olyan szabadidôs túlbuzgóságukból fakad. Ez a pár ember idôt és pénzt nem sajnálva küzd, a többi (a nagyobb tömeg) pedig röhög a markába. És jössz akkor te a szervezkedési javaslataiddal, az egy nyájba való terelési ideológiákkal, hogy ímigyen és eképpen kellene szervezkednetek odakint, stb.stb. Hát legelsôsorban, megjegyzendô volna, hogy egy Nyugaton megalalkult Vajdasági Magyar Szervezet sohasem lesz az otthoni pártjaitok meghosszabbított szócsöve és senki otthonról nyájkarámba bennünket hajtani nem fog, ill. tud. Elmúltak már azok az idôk, Laci!
Lehet, hogy profik nem vagyunk a politikában, de azt, hogy kinek a politizálása káros a vajdasági magyarokra, majd eldönti az utókor. Amit eddig tudunk, az csupán annyi, hogy a magyarok élesebbnél-élesebb politikailag érett és széleslátókörű, de hatalom nélküli költôzseniket tudtak felsorakoztatni a történelem folyamán és párhuzamosan velük csapnivaló, szűklátókörű, vagy karrierista, hatalmon lévô politikusokat, akik rendszerint romlásba döntötték a hazát és a nemzetet egyaránt. SZAKMÁT ILL. HÍVATÁST KELLENE CSERÉLNIÜK EGY IDÔRE! EZ VOLNA AZ ÉN CSODARECEPTEM!
Magát az Internetet nem direkt a globalizáció számlájára írom fel, inkább IT-és vívmánynak. Amit én a magam részérôl veszélyesnek találok a globalizációban az az általános néphülyítés, az általad is támogatott nagyszabású "összemosás" és az, hogy mind több és több privát klikk kezébe tömörül a hatalom, akik államok egész sorát tartják a karmaik között, vagy a befolyásuk alatt. Több tucatnyi olyan globális világcég van, amelyek évi forgalma/jövedelme messzemenôen meghaladja az összes Közép Európai ország évi költségvetését. Ezeknek piacbôvítés kell, sok-sok idiótával és semmi más. A fejlôdés és
modernizáció ellen viszont semmi kifogásom, sôt azon vagyok, hogy minden pozitívumát a nyugati, "globalizált" társadalmaknak magamba szippantsam.
A leveledre reagálóknak felróttad, hogy egyetlenegy felvetett kérdésedre sem válaszoltak. Csodálom, hogy így értelmezted, mivel én az ôshazáról, a jobb és baloldaliságról, a vallásról a szervezôdésrôl irott soraidra mindenhol kifejtettem az egyéni véleményemet, amelynek ha pontosításnak vetted, ha nem, a mondanivalója az volt, hogy szervezôdni csupán az összmagyar fogalmakban gondolkodó, keresztény gondolkodású emberekkel tudnék. Ez exprivát vélemény, de legalább válaszoltam. A megmaradt 1995 személy a kétezerbôl még válaszra sem méltatta magasröptű fejtegetéseidet.
Viszont bôven vannak olyan kérdések, amelyekre mi, ill. én nem kaptunk sohasem direkt választ tôled. Egyszerűen átsiklod ôket, mintha nem is léteznének, s hiába ismételgetjük kérdéseinket immáron 1 kerek éve. Ezért szeretném ha most nyilvánosan megfelelnél a levelezôtagoknak is, a következô eddig meg nem válaszolt kérdésekre:
Ha nem tévedek volt egy idôszak, amikor koalicíóféleségben voltatok a szocialistákkal?
Igaz e ez és ha igen, melyik idôszakban?
Mire szavaztatok a múlt évi Orosz-Fehérorosz-Jugoszláv Ůniós terv jóváhagyásakor/kibôvítésekor?
Vannak e konkrét eredmények amelyeket a vajdasági magyarság sorsának jobbrafordulásának margójára lehetne felírni és amely eredmények mögött a VMSZ állna?
Miért támadjátok és marasztaljátok el, szinte folyamatosan,a többi jelenleg működô vajdasági magyar pártot és a Magyarok Világszövetségét, annak vezetôit pl. Csoóri Sándort és dr. Hódi Sándort a vajdasági tagozat elnökét?
Belegondoltál e már abba, hogy mit is fog jelenteni a vajdasági magyarság számára egy újabb 50 esztendôs "békés együttélés" a szerbekkel és nem e éreztél olyankor lelkiismeretfurdalást ha a jelenlegi politikai álláspontjaidra és nézeteidre gondoltál?
U.I.
Írtad, hogy "Minden közszereplônek vállalnia kell az általa kifejtett gondolatokért, véleményért, állításokért a felôsséget, netán még a felelôsségre vonást is".
Légyszi, magyarázd meg Laci, hogy ezt miképpen értelmezzük: Figyelmeztetésnek, avagy fenyegetésnek!?! Ne merjünk talán hazamenni látogatóba többé, mert netalán úgy járunk, mint Ŕgoston és elvtársa? Most már ne csak a szerb hatalomtól féljünk, hanem a magyarjainktól is?
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

a) Ki (esetleg: mi) vagyok én?
A fenn olvasható idézeteket olyan, hozzám intézett levelekből ollóztam, amelyek csak hozzám, esetleg az onelist tagjaihoz, valamint mindannyiatokhoz is megérkeztek. Nem azért idézem őket, hogy megnöveljem a kb-ket, hanem csak az volt a szándékom: lássa be mindenki, hogy a magyarok Nyugaton (még azok sem, akik használják az Internetet) nem gondolkodnak azonosan. Ami közös mindegyikben: nem értenek egyet velem. Eddig még csak gond sincs, ugyanis erre senkit sem kértem.

Ennek tükrében (egyesek szerint ez majd úgy fog festeni: magyarázom a bizonyítványomat) kívánok most pár sort magamról írni.

Először csak annyit: Pont a hitem, a szülőföldhöz való ragaszkodásom, az itthoni, a délvidéki/vajdasági magyarokkal való sorsközösség vállalása az, ami nem engedte meg, hogy elmenjek innen. Mindezek leírásával nem azokat kívánom minősíteni, akik a beolvadást, esetleg az elköltözést vállalták, mivel mindenkinek joga van önmagáról, a családjáról, a jelenéről és a jövőjéről dönteni.

A következő: Az én hitem, az én erkölcsi tartásom (mert nekem olyan is van) alapján nem kívánom senki más hitét, politikai vagy világnézetét megkérdőjelezni; azt, akinek vannak ilyenek, igencsak nagyra becsülöm.

Harmadikként: Hogy nihilista vagyok vagy sem, soraim ködösítőek-e, esetleg összedmosóak-e vagy sem, azt az általam kérdéscsoportokba foglalt gondolatokból nem hiszem, hogy bárki megállapíthatja. Amint leírtam (már többször is), ezek a kérdések állandóan felvetődnek bennem, ezekre keresem a válaszokat, mivel azok már meghaladják a hit és a világnézet kategóriáját.

Utolsó előtti: Minden leírt és kimondott szóért, gondolatért mindig is vállaltam a felelősséget. Aki ismer, tudhatja azt is, hogyan viselkedtem, amikor még csak a hivatásomnak és a sportnak éltem, de azt is, mi minden történt velem a kilencvenes évek kezdete óta. Szívesen szembenézek bárkivel (s ettől még csak nem is félek), ugyanis aki azt állítja, jellemző rám, hogy „... amerről a szél fúj", „tévelygek", „bolyongó vagyok", „tudatzavaraim vannak" vagy nem ismer, vagy valamitől való félelmében meg akar bélyegezni, hogy önmagát (látszólag) igazolni tudja akár önmaga, akár pedig a közössége előtt.

És a végén: Megmondhatja-e valaki a kényelem karosszékéből: mit tegyen a délvidéki/vajdasági magyarság, milyen célkitűzéseket és feladatokat kell, hogy felvállaljon annak legjelentősebb politikai szervezete? S az (egyetlen személyre gondolok, ő még csak nem is a tájainkról került ki), aki ott, kinn a magyarságát csak az Internet előtt meri felvállalni, közben pedig arról nem is ír: mit tett a kinn élő magyarokért, családjaikért, gyermekeiért, vajon fel meri-e őket is vállalni? Én nem egy önmagát kiválasztottnak tartott csoportocska nevében kísérlem meg a gyakorlati (mind politikai, mind pedig érdekvédelmi téren) tevékenységet, hanem az alapján, hogy elbeszélgettem a fejértelepi, a jázovai, a doroszlai, a sort pedig szinte a végtelenségig folytathatnám, sorsüldözött magyarokkal, s a munkámmal szeretnék enyhíteni gondjaikon, jobbítani sorsukon.

b) Csak úgy, általában a tevékenységről
Az az ember, aki bármilyen közszereplést vállal, nagy valószínűséggel valamilyen belső indíttatástól vezérelt. Talán az lenne a legcélszerűbb, ha most csak az itthoni, a délvidéki/vajdasági közszereplőkről ejtenék pár szót. Tetszik-e ez valakinek vagy sem, még a mi nemzeti közösségünk tagjai közül is csak 5-10% vállalja fel ezt a nemes feladatot. Legtöbbjük csak a művelődés terén, mivel azt állítják: ők nem kívánnak politizálni. Azok közül pedig, akik a hivatásuk (netán csak: foglalkozásuk) okán kellene, hogy tevékenykedjenek a köz érdekében, sokan igencsak megfertőzöttek a kozmopolitizmustól (itt a fogalom káros hatású értelmezéséről beszélek), valamint a jugó- és vajdaság-nosztalgiától. Ezekre jellemző, hogy „l’art pour l’art" módon űzik tevékenységüket, tagadják, hogy az irodalom, az újságírás, a művelődés, a művészetek stb. feladata lenne az elkötelezettség (itt nem a politikaira, hanem a mi esetünkre, azaz a nemzeti közösségünk irányába való elkötelezettségre gondolok).

Lehet-e valamiféle ideológiához kötni a közszereplést?

Érdekli-e az egyszerű délvidéki/vajdasági magyar embert, hogy az, aki az érdekében (legyen az egyéni, esetleg közösségi) tesz valamit, melyik eszmei, politikai stb. áramlathoz tartozik?

Erre az utolsó kérdésre csak annyit tudok válaszolni, hogy balkáni körülményeink között mindenki tisztában van azzal, hogy a szerbiai pártokhoz (legyenek azok a hatalmat gyakorló vagy bitorló, esetleg azokkal szemben álló, „ellenzéki" pártok) kötődő, önmagukat mégis magyarnak vallóak bármit is tesznek, nem a délvidéki/vajdasági magyarok érdekében teszik.

Ekkor pedig már csak arra kellene megadni a választ: Mit kell cselekedni a délvidéki/vajdasági magyar nemzeti közösség, valamint annak tagjai érdekében?, és Kinek a feladata, hogy a célokat és a feladatokat meghatározza?

E két kérdésre ha megadjuk a választ, azonnal az önszerveződés útvesszejébe kerülünk, mert az adott közösségnek kell megfogalmaznia az elvárásokat, nem engedhető meg, hogy mások, felülről vagy kívülről a közösség helyett és nevében hozzanak e kérdésekben döntést. Az pedig, aki sosem élt ilyen helyzetben, sosem ismerte a belső erővonalakat, milyen jogon kísérli meg, hogy titkos és biztonságos felméréseket, légből kapott adatokra való hivatkozással indokolt végső és legjobb megoldásokat, emellett pedig kötelező feladatokat (persze: a semmit sem kockáztató kíbic biztonságos helyzetéből) osztogasson?

Nem szándékozom elfelejteni a Nyugaton élő nemzettestvéreink lehetséges tevékenységét sem. Itt is legfontosabb (persze: csak szerintem) az önszerveződés, amit nem én találtam ki, hanem a hozzám intézett levelekből olvashattam a már jelen levő igényről. Semmilyen receptet nem adtam arra, hogy Ti, akik jelenleg Nyugaton vagytok, miként önszerveződjetek, csak a lehetőségeket próbáltam latolgatni. Én sem hiszem, hogy abban az esetben, ha Svédország, Kanada, ... nagyvárosaiban havonta kétszer-kétszer összejön (adja Isten) 100-100 ember tüntetés céljából, akkor bármi is változni fog mind a világpolitikában, mind pedig a mi helyzetünkben. De azt sem hiszem, hogy abban az esetben, ha bárki (legyen az illető akár nép-nemzeti romantikától fűtött, esetleg világűri libaralizmussal megáldott kozmopolita) az Internet segítségével levelekkel bombázza azokat a politikusokat, akikről úgy véli, az érdekünkben tehetnek valamit, a javunkra tevékenykedik.

Azt pedig, hogy bármilyen, a Nyugaton megalakuló Vajdasági Magyar Szervezet az itthoni politikai szervezetek szócsöveként tevékenykedjen nemcsak, hogy nem szeretném, hanem úgy értékelem: a Ti számotokra lenne nagyon káros. Erről tanúskodik a valamikori VMDK külföldön megalakult szervezeteinek jelenlegi helyzete, az ott tömörülő embereknek fogalmuk sincs, hova tartoznak, azt sem értik, jelenleg kit is képviselnek (önmagukon kívül), hiszen VMDK-nak most a Páll Sándor körüli csoport nevezi magát, az alakulásukon valamikor megjelent Ágoston jelenleg VMDP-s színekben tevékenykedik, s közben leginkább legitím és legális a VMSZ. Talán ennek tudata vezérelt akkor, amikor azt merészeltem ajánlani: próbáljatok válaszokat keresni (nem nekem, önmagatoknak) az önszerveződéssel kapcsolatos kérdésekre.

c) Válaszok a kérdésekre

Ha nem tévedek volt egy idôszak, amikor koalicíóféleségben voltatok a szocialistákkal?
A VMSZ sohasem volt koalícióféleségben a szocialistákkal. Az azonban igaz, hogy Kishegyesen, Topolyán és Becsén létezett (s Topolyán ma is van) olyan helyi hatalom, amelyben régebben VMDK-szocialista „összefogás uralkodott". Tudnotok kell azt is, pont az ilyen s hasonló melléfogások elkerülése végett fog még az idén megváltozni a VMSZ Alapszabálya, hogy a helyi, hatalomra vágyó magyar egyének mindezt ne valósíthassák meg.

Igaz e ez és ha igen, melyik idôszakban?
(az előzőekben erre is válaszoltam)

Mire szavaztatok a múlt évi Orosz-Fehérorosz-Jugoszláv Ůniós terv jóváhagyásakor/kibôvítésekor?
A Jugoszláv Szövetségi Parlament ülésén olyan törvényt hoztak meg, amellyel a JSZK csatlakozni kíván az említett únióhoz. Összesen 4 tartózkodó szavazat volt. Egy a Kostunica féle Szerbiai Demokrata Párt képviselőjétől eredt, aki kifejtette, hogy támogatja az Únió létrehozását, de nem érkezett el a kellő pillanat. A maradék három szavazat volt a miénk, akik azért cselekedtek így, mert az egészet értelmetlennek, illetve elfogadhatatlannak tartották. Ekkor vívtuk ki a legnagyobb elismerést eddigi munkánk során, mivel hatalom és ellenzék egyaránt kifügyült, lehurrogott minket.

Vannak e konkrét eredmények amelyeket a vajdasági magyarság sorsának jobbrafordulásának margójára lehetne felírni és amely eredmények mögött a VMSZ állna?
Az Észak-Bácskában működő önkormányzatokkal kezdeném, amelyek az Alkotmány és a törvény által megengedett (igencsak szűkös) lehetőségeikkel élve még fenntartják az itt élők oktatási, művelődési és tájékoztatási igényeinek kielégítését, de sok segítséget is nyújthatnak a szórványban élőknek.

Talán eredményként lehet elkönyvelni azt is, hogy ezekben a községekben még akkor is, amikor az törvényellenes volt, egyaránt hivatalosként használtuk a magyar nyelvet (pl. helységnévtáblák, utcatáblák stb.), ma pedig már a hatalom is elismeri ezen igények kielégítésének jogosságát.

Ürményházán visszaállítottuk a 8 osztályos általános iskolát, Szabadkán ismét megkezdte működését a magyar nyelvű tanítóképzés (kezdetben a zombori kihelyezett tagozataként, az idén pedig önállósodik).

Ezek a legjelentősebbek, de pl. a Segítő Jobb Alapítvány szabadkai irodájánk létrehozása, az Illyés Közalapítvány Alkuratóriumának, a Vajdasági Magyar Könyvkiadás Kuratóriumának működtetése és sok egyéb (egyesek szemében csip-csup, de az érintettek számára létfontosságú) ügy pozitív elintézése...

Miért támadjátok és marasztaljátok el, szinte folyamatosan,a többi jelenleg működô vajdasági magyar pártot és a Magyarok Világszövetségét, annak vezetôit pl. Csoóri Sándort és dr. Hódi Sándort a vajdasági tagozat elnökét?
Ha jól emlékszem, 1994. óta, azaz amióta a VMSZ létrejött, nem támadta a többi pártot, sokkal inkább az azok által indított régalmazás és szennydobálás kivédésére kellett az erőinket elfecsérelni. Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács létrehozásával szerettük volna megalkotni azt a legmagasabb szintű közjogi testületet, amelyben a pártokon felül megalkothatjuk az egész nemzeti közösségünk túlélésének stratégiáját. Vajon a VMSZ bűne-e, hogy rajta kívül csak a VMDK (Páll Sándor) és a VMPM (Böröcz) volt hajlandó elásni a csatabárdot? Akárhányszor leellenőrizem mind az emlékezetemet, mind pedig a dokumentumokat, sehol sem találok a Világszövetséget támadó megnyilatkozásokat. Különösen igaz ez dr. Hódi Sándor esetében, akit én személyesen nagyra becsülök és tisztelek, hiszen ő is a VMSZ egyik létrehozója, valamint tagja. Csoóri Sándorral kapcsolatban sem tudok ilyesmit felfedezni, egyedül a MIÉP-pel, illetve vezetőjével, Csurka Istvánnal kapcsolatban volt megnyilatkozásunk, de azok sem támadások és elmarasztalások voltak, hanem arra figyelmeztettünk, hogy az általuk megfogalmazottak és kinyilatkoztatottak nagy veszélyt rejtenek a délvidéki/vajdasági magyar nemzeti közösségre, valamint annak tagjaira.

Belegondoltál e már abba, hogy mit is fog jelenteni a vajdasági magyarság számára egy újabb 50 esztendôs "békés együttélés" a szerbekkel és nem e éreztél olyankor lelkiismeretfurdalást ha a jelenlegi politikai álláspontjaidra és nézeteidre gondoltál?
Nem hiszem, hogy személy szerint bármikor is új „50 esztendős békés együttélést" propagáltam volna, hiszen a nemzeti közösségünk önrendelkezésére, saját sorsának felvállalására és annak alakítására való törekvés (úgy hiszem) nem azt jelenti. Jelenlegi politikai álláspontjaim és nézeteim nem újkeletűek, már akkor is ezeket vallottam, amikor egyesek jócskán-jócskán behúzott farokkal egérlyukakban tanyáztak.

Légyszi, magyarázd meg Laci, hogy ezt miképpen értelmezzük: Figyelmeztetésnek, avagy fenyegetésnek!?! Ne merjünk talán hazamenni látogatóba többé, mert netalán úgy járunk, mint Ŕgoston és elvtársa? Most már ne csak a szerb hatalomtól féljünk, hanem a magyarjainktól is?
Nem vagyok híve a figyelmeztetésnek sem a fenyegetésnek. Én a felelősséget önmagam, a lelkiismeretem, a nemzeti közösségünk és az Isten előttiként értelmezem csak. Ugyanez vonatkozik a felelősségrevonásra is, mert aki a köz érdekében kíván cselekedni, el kell, hogy fogadja a közvélemény ítéletét, illetve minden más ezzel kapcsolatos „szankciót" (mondjuk: közútálat, kiátkozás stb.) is.

d) Végkövetkeztetések helyett
1. Én saját, vélt vagy valós félrelépéseimet, melléfogásaimat, vétkeimet, sőt akár bűneimet is vállalom, azokat nem kívánom mások támadásával, beskatulyázásával, megbélyegzésével, esetleg kiátkozásával senkire áthárítani. Bármit is gondoltam, írtam, mondtam, esetleg cselekedtem eddigi életemben, azokat ÉN KÖVETTEM EL, tehát ÉN KELL, HOGY VISELJEM ÉRTÜK A FELELŐSSÉGET IS!
2. A tükröt otthon nem kizárólag borotválkozás céljából (különösen azóta, hogy immár 9 éve hajamat, bajuszomat és szakállamat még csak olló sem érintette) tartom. Számomra sokkal fontosabb a célból, hogy szembenézhessek önmagammal!
3. Függetlenül attól, hogy mint minden ember, én is bűnös vagyok, a gerincemet, az erkölcsi tartásomat nem engedem megtörni, s aki az ellenkezőt állítja rólam, azt az egyént én csak sajnálni (egyes esetekben pedig: lesajnáni) tudom!
4. Soha nem állítottam, hogy az egyedüli, az üdvözítő igazság birtokosa, esetleg annak propagálására kiválasztott egyén vagyok. Éppen ezért azt sem tudom elfogadni mástól, hogy ő ilyen!

Remélem ezen levelem révén kicsit jobban megismertetek! szeretettl üdvözöllek benneteket!
Laci