| |
|
|
ÚJVIDÉK – Szakadás elôtt a VMSZ? A vajdasági magyar párt szombati topolyai közgyûlése után nem alaptalan ez a kérdés. A zárt ajtók mögött ugyanis kemény szópárbajok dúltak, s végül elutasították az Európa elnevezésû platform létrehozását, kezdeményezôi pedig kimaradtak az új vezetôségbôl (1.). A szabadkaiak és a Tisza mentiek (zentaiak, becseiek, adaiak) ellentéte egyébként nem újkeletû (2.), s csak idô kérdése volt, mikor viszik törésre a dolgot. A kérdés tulajdonképpen az volt: nagyobb szóhoz juthat-e a pártban a határozottabb harcot vállaló nemzeti vonal. (3.) A tisztújítás eredménye választ adott erre. A közgyûlés ismét Kasza Józsefet választotta elnökké és híveit a vezetô testületekbe, amit viszont ôk nem szakadásként, hanem a párt megerôsödéseként értékelnek. A munka eredményérôl Kasza és Józsa Fábián (4.) sajtóértekezletén értesülhetett a nyilvánosság. A VMSZ-es vezetôk beszámoltak az alapszabály módosításáról, a fegyelmi szabályzat meghozataláról és a tisztújításról (a közgyûlés a 34 tagú tanácson kívül megválasztotta a felügyelô- és a fegyelmi bizottságot is), ismertették, hogy Kasza egyhangúlag elfogadott beszámolója kitért a változó szerbiai körülményekre, a Magyar Nemzeti Tanács megalakítására, szólt a státustörvényrôl, említést tett a VMSZ autonómiakoncepciójának budapesti támogatásáról, de a VMSZ politikáját helytelenítôk – ugyancsak budapesti – támogatóiról is. Ám az újságírókat természetesen elsôsorban a platformosodás kérdése – magyarán, a párton belüli ellentétek kiélezôdése – érdekelte. A platformot két héttel a közgyûlés elôtt nyújtották be, ezért a döntést róla a közgyûlés elnapolta, hangzott a magyarázat. Egyébként is „csak 68-an írták alá" (fôleg Tisza mentiek, de a zentaiakon, adaiakon, becseieken kívül közép- és dél-bánátiak is vannak az aláírók között), tehát „a tagság elenyészô része", hangoztatják Kaszáék. Az újraválasztott elnök hangsúlyozta, hogy a szervezet nem fog megtûrni fasiszta vagy nemzetgyûlölô ideológiát. Mi késztette Kaszát ilyen súlyos minôsítés kimondására? A zentai szervezet néhány vezetôje (külön nyilatkozatokban Rácz Szabó László neve hangzott el) szembekerült a párt csúcsvezetésével, amely az ellentétet úgy mutatta be, mint vitát Csurka Istvánnak Észak-Bácska hovatartozására vonatkozó kijelentésérôl, illetve az általa kezdeményezett népszavazás kérdésérôl. Rácz Szabót a közgyûlés nem választotta be a tanácsba, tehát az elnökségnek sem lehet tagja. (5.) Miközben Topolyán a VMSZ viharos közgyûlése zajlott, Szabadkán a VMDP szervezésében nemzetközi tanácskozást tartottak A vajdasági magyarság a XXI. század küszöbén címmel, amelyen megjelent Tóth János belgrádi magyar nagykövet, valamint a HTMH, a Fidesz, az MDF és az RMDSZ képviselôi. Ágoston András kiemelte, hogy pártja nem ellenzi a Vajdaság autonómiáját, de az itteni magyarság közösségként való megmaradását csakis a perszonális autonómia keretében látja biztosítottnak, a tartomány autonómiája szerinte alapvetôen szerb ügy. A perszonális autonómia megvalósítása azonban csak nemzetközi támogatással juthat elôbbre, szögezte le. A tanácskozás részvevôi szerint a készülô státustörvény nem helyettesítheti a kettôs állampolgárságot.
A VMSZ topolyai, VI. Közgyûlésén nem dúltak (sem enyhe, sem pedig kemény) szópárbajok, de az is lehet, hogy én nem azon az összejövetelen voltam, amelyen a cikk írója nemcsak, hogy nem lehetett ott, hanem... A Közgyûlés határozatában átdolgozásra utalta vissza az Európa Platform kezdeményezõinek a benyújtott nyilatkozatot, hogy az összhangban legyen az elfogadott Alapszabállyal, a jelenlevõk elõtt pedig a VMSZ újból megválasztott elnöke hétfõre megbeszélésre hívta a platform képviselõit, hogy közösen hárítsák el azokat az akadályokat, ami miatt el kellett napolni a döntéshozatalt. A választások megelõzték a platformról szóló vitát, tehát felelõtlenség azt állítani, hogy a döntés elnapolásának következménye, hogy a kezdeményezõk kimaradtak a testületekbõl. Elegendõ csak leellenõrizni az új Tanács összetételét, benne igenis megtalálhatók a nyilatkozatot aláíró szmélyek közül többen is.
Igen egyszerû azt leelenõrizni, hogy vajon a szabadkai és a Tisza mentén lakók ellentétérõl van-e szó. (Magyar)Kanizsa szerintem Tisza mentént található, emellett meg kell kérdezni a zentaiakat (nemcsak azokat, akik páran felsorakoztak a cikk által említett személy köré), vajon a két város közötti ellentétrõl van-e szó. Errõl talán ki kellene kérni Tádé véleményét is.
Ugyan kit lehetne besorolni a határozottabb nemzeti harcot vállaló vonal tagjai közé? Talán a platform nyilatkozatát aláíró becseieket? Ki meri azt állítani, hogy Müller Éva (saját bevallása szerint nemzeti vonalat képvisel), Bacskulin István (önmagát kereszténydemokratának vallja) stb. „határozatlanabbak" az aláírók bármelyikétõl?
Tegnap Kasza László, ma pedig Józsa Fábián. Holnap kit keresztel el az újságíró?
Minderre megint csak a Zentán tapasztalható tények ismerete lenne a döntõ. Talán Tádé többet tud errõl még tõlem is!
Hétfõn megtartotta az elsõ összejövetelét a VMSZ új Tanácsa. Megválasztotta az elnök által ajánlott alelnököket (Dobai János, Döme Csaba, Egeresi Sándor, Józsa László), majd pedig titkos szavazással az elnökség maradék tíz tagját (Szecsei Mihály, Ispánovics István, Biacsi Antal, Pásztor István, Dudás Károly, Müller Éva, Bacskulin István, Juhász Attila, Pál Károly és Balla Lajos-Laci). Ezt követõen a megjelentek megválasztották a Tanács elnökének Müller Évát, illetve alelnökének Varga F. Józsefet. Ismét csak azt kérhetem az olvasóktól, hogy ellenõrizzék le az általam már elküldött névsorból, hogy a felsoroltak hova valók, s meglátják, mekkora a valós ellentét a szabadkaiak és a Tisza mentén élõk között.
Üdvözöllek benneteket,
| |||||||||