***
AMI VAN ***
[beszámoló]
THE CHARLATANS * OASIS
[lemez]
GUIDED BY VOICES * CRACKTORCH * RADIO 4 * KYLESA
***
AMI VOLT ***
THE CHARLATANS
(UK) - július 19., Gurten Festival, Bern
A koncert
19 órára volt beharangozva, de a helyi tapasztalatokból
kiindulva (a német reggae-császár GENTLEMAN gyenge
40 perc csúszással indított a délután
folyamán, az addigra már teljesen beállt raszták
legnagyobb bánatára), a kiírt koncertkezdetkor simán
elmentem még folyó ügyeimet intézni (hülye
sör!). Erre persze a fiúk hajszálpontosan 7-kor belecsaptak
a húrokba. Na fasza, rohanás vissza a nagyszínpaddal
szemközti domboldalon lévo piknikelo helyünkhöz,
fényképezo magamhoz vétele, és futás
befelé! Végülis a 2. számra sikerült a gyér
tömegben elorejutni és néhány - már az
OASIS koncertre gyúró - angol zászlót lobogtató
ifjú Gallagher-klón közé bevetodni a 3-4. sorba.
A legújabb
album (Wonderland) számaival kezdtek, a hangulat hirtelenjében
nem is lett a topon, a népek csak álltak és bámultak
a tûzõ napon, kivéve azt a 15-20 fõs társaságot,
ahová én is besikeredtem, na és perceken belül
ugráltam, táncoltam, énekeltem... Aztán persze
jöttek szépen sorban a régi slágerek is (The
Only One I Know, Weirdo, Sproston Green, One To Another), és ezzel
a hangulat is kezdett fokozódni, végre ismerték a
számokat a közönség soraiban is.
A frontember
Tim Burgess borzasztóan szimpatikus és természetes
figura, végigvigyorogta a koncertet, a közönséggel
is abszolút megtalálta a hangot, szóval mondhatom,
egy igazán "jóóó pasi!". A koncert egyik csúcspontja
volt például, amikor végre Tim is meglátta
azt a bazinagy, mókás tehén alakú hõlégballont,
ami a fesztivál felett szálldosott, és elkezdte röhögve
mutogatni az éppen zúzásban lévõ többi
tagnak a légi csodát... Aztán ismét jöttek
az újabb számok az utolsó 2 albumról (Impossible,
Love Is The Key, You're So Pretty...), de akkor már pörgött
a közönség, pláne hogy az egyik szponzor elárasztotta
a küzdoteret frizbivel (nem az a kemény mûanyag, még
jó!), amibõl aztán a színpadon állók
is rendesen kaptak a közönségtõl. De hát
õk továbbra is jófejek maradtak, sõt még
örültek is neki, vagyis fõleg Tim, kiválóan
hasznosította legyezõnek. (Persze azért egyet én
is elraktam emlékbe.)
A koncert
pontosan 1 órás volt, ráadást viszont nem adtak
a fiúk, akárhogy kérte a végére már
egészen begerjedt közönség. Ellenben dedikáltak,
ami némiképp meglepõ volt számomra, mivel a
fesztiválon résztvevõ csapatok nagy része jóelõre
kiíratta, hogy no dedikálás. Mondjuk azt a 20-30 fõs
érdeklõdõ "tömeget" nem volt nehéz kielégíteniük...
Hát bizony, akkor már mindenki készült a következõ
nagyszínpados fellépõre.
Jó
kis buli volt ez, mint ahogy azt a koncertek közti üresjáratban
egy haza írt sms-ben össze is foglaltam: "ha az oázis
trágya lesz, má akkor is megérte!" *kk
OASIS
(UK) - július 19., Gurten Festival, Bern
A CHARLATANS-on
már tudatosodott, hogy a nagyszínpadon svájci pontosság
van, így aztán idõben megindultunk a tömegbe,
hogy végül a lehetõ legszarabb helyre sikerüljön
beállnunk. Még a színpadon sem voltak a fiúk
(Fuckin' In The Bushes), de már ment az õrület, lányok
a földön, kóbor cipõk szanaszéjjel, rajtam
már pár zúzódás... Miután a közvetlen
életveszély elmúlt, pár szám után
némileg áthelyeztük fõhadiszállásunkat,
ahonnan aztán a röpke másfél órás
koncert alatt a látvány is tökéletes volt és
szerencsére a körülöttünk állók
sem voltak teljesen tökéletlenek. Na szóval a koncert...
Az elsõ
"igazi" szám a Hello volt, majd 2 új szám következett
(The Hindu Times, Hung In a Bad Place), a közönség tombolt,
én pedig rendezgettem soraimat, nyalogattam sebeimet és a
fényképezõvel szerencsétlenkedtem. Aztán
úgy döntöttem, hogy le van szarva minden és nekiálltam
élvezni a koncertet, pont jókor, mert jöttek a régebbi
számok (Go Let It Out, Columbia, Morning Glory).
Liam
persze hozta a szokásos formáját, fákkjúzott,
köpködött, ahogy az el is várható.
Mondjuk
úgy a közepéig eléggé enerváltnak
tûnt a produkció, nulla erõ, lendület, de aztán
jött Noel (az Isten!) és átvette a fõszerepet,
elkezdett énekelni (Little By Little, She's Electric), és
ez nagyon jót tett az egésznek. Liam közben unatkozott
kicsit, mászkált ki-be, tovább köpködött
(sûrûség csúcsidõben: 3-4 csula/perc),
és fapofával bohóckodott (szokásos trükk,
fejretett csörgõvel fel-alá csámborgás).
Na meg közben nyomott egy löttyedt Live Forevert is...
Viszont
kicsit megijedtem, mikor mûanyag palackok kezdtek röpködni
a színpad felé (asszem 2 éve pont Svájcban
hagytak abba egy koncertet emiatt), de végülis semmi nem történt,
Liam lazán visszadobta a saját félig teli palackját,
ami pont elõttünk landolt egy csaj fején. Azért
szerintem a leányzó inkább örült, mint nem...
Valszeg
közben Liamnak is feltûnhetett az erõtlen hangzás,
mert a Better Man közben végig félreérthetetlenül
integetett Andynek és Gemnek, hogy egy kicsit pörögjenek
már fel.
Engem
személy szerint leginkább a She's Electric és az Acquiesce
dobott fel, és ezzel ott valszeg nem voltam egyedül. Hát
bizony, ez is leginkább Noelnek köszönhetõ. Iszonyú
jól énekelt!
Az Acquiesce
végén aztán hirtelen levonultak a fiúk, a nép
pedig õrjöngött a folytatásért, aki pedig
egy kicsit is képben volt, az tudta, hogy nem hiába, mert
még 3 számot le fognak nyomni. Végül 4 lett belole...
Itt szintén
Noel remekelt (Force of Nature, Don't Look Back In Anger), majd belazázott
Liam is és nyomtak egy Some Might Say-t, aminek szintén nagyon
tudtam örülni. A befejezés pedig végre olyan volt,
ahogy az a nagykönyvben meg van írva: a THE WHO My Generation-je
az est leghúzósabban kivitelezett száma lett. Közben
Liam bedobta a közönség közé a csörgõjét
és kivonult, de szerencsére a fiúk még zúztak
egy ideig (végre!), majd kiszállingóztak õk
is, végül már csak Noel maradt, aki megköszönte
szépen a bulit és még 2 csörgõt bedobott,
a fanok nagy örömére, de sajna a szélekre... Szép
volt Noel!
Amint
kilépett õ is színpadról, koncert hangerõvel
megszólat a Wonderwall, a közönség pedig egyemberként
énekelte végig a számot... Ott állt több
ezer ember a töküres színpad elõtt, senki nem indult
meg kifelé, vadidegenek ölelték meg egymást,
tekintetek párásodtak be, párok borultak össze...
Most így utólag kicsit giccsesnek tûnik, de ott megindító
volt, na. (Én meg ahogy öregszem, egyre szentimentálisabb
leszek.)
Összességében
korrekt iparos munka volt, 19 szám, az mégiscsak 19 szám.
A fesztivál
következõ kitûzött programjáról, a
LAMB-rõl viszont lemaradtunk (melegváltásban indult
a másik színpadon), mert testileg és lelkileg is futkározásra
képtelen állapotba kerültem, és inkább
ittunk még egy sört. Így viszont már nem fértünk
be a sátorba. De amit hallottam belõle kintrõl, az
nem szólt rosszul. *kk
***
LEMEZ ***
GUIDED
BY VOICES - Universal Truths And Cycles (Matador, 2002)
Az elõzetes
híresztelésekkel ellentétben még részben
sem jelent visszatérést a korábbi lo-fi évekhez
az új GBV album, hangzását tekintve az utóbbi
két album sorába állítható be, miközben
azért visszakacsingat rá a Mag Earwig absztraktsága
is.
Mintha
egy "szép" lemezt próbált volna készíteni
a GUIDED BY VOICES, az akusztikus gitár néha úgy szól,
mintha Desmond Child rögzítette volna, vonósok meg csengettyûk
úsznak be a képbe, pedig nem ettõl lesz szép
egy GBV-dal, gondoljunk csak a 14 Cheerleader Coldfront-ra a Propellerrõl,
ami talán az egyik legtökéletlenebb, egyben legcsodálatosabb
dal, ami valaha is született dayton-i kocsmák mélyén.
A jelenlegi album készítésénél használt
stúdiótecnhika inkább a tempós rockdaloknál
mutatkozik erényként, az Everywhere with Helicopter egyenesen
a legjobb szám a lemezen, hasonló dalokból viszont
ezúttal nincs túl sok.
Az én
hibám, hogy kedvenc zenekarommal szemben ilyen magasra állítom
a mércét, emiatt úgy tûnhet, kissé csalódott
vagyok, ettõl függetlenül ez egy nagyon szép, sok
mélységet rejtõ lemez. Az ötvenedik hallgatás
után sem értem még teljesen, aztán amikor belefáradok
az értelmezésbe, a legjobb, amit tehetek, hogy elõveszem
valamelyik régebbi albumot vagy várom az újabb termést
a Fading Captain sorozatból. *p
[http://www.gbv.com]
[http://www.matadorrecords.com]
CRACKTORCH
- ... Is Not The Problem (Lunasound, 20002)
Ez a
svéd kiadó a stoner rock bandákkal rendre mellényúl,
a garázs bandákhoz viszont jó érzékkel
közelít. A szóban forgó négytagú
bostoni csapat is az idejét múlt, állott almabor és
olcsó dohány illatú, ragasztó a hajban-stílusú,
zajos rock and roll zenében utazik.
A karcos
hangzású debüt korongon hallható tizenhárom
dúvad dal valamennyi refrénje arra ösztönöz,
hogy ricsajozzunk, féktelenül viselkedjünk egy amerikai
gyorsétterem hálózat valamelyik egységében,
esetleg egy rossz híru mulatóba, füstös lebujba
menjünk alkoholt pusztítani az ördöggel. De csak
azért vele, mert õ az átlagnál is kevesebbet
fogyaszt. *sztóngyula
RADIO
4 - Gotham! (Gern Blandsten, 2002)
Második
albumukra meglelték saját hangjukat ezek a nyújorkiak
(újabb pluszpont ennek az egyszer már temetett városnak
- és ezúttal is a Gern Blaandsten jóvoltából...).
A fosbasszust pedánsan szigorú újhullámos táncritmusok
és szintihangok csapják agyon, a pengetés néhol
JOY DIVISION-ös, néhol egészen popos, U2, INXS, ha valamelyik
kedden kedves öreg dj-nk játszaná a romkertben, attól
kezdve mindenki ezt követelné, én legalábbis
biztosan. Nem hittem volna magamról, de ezen a lemezen még
a konga sem fordítja fel a gyomrom. Rég okozott lemez ekkora
meglepetést, jó értelemben persze. *sm4rtp
[http://www.r4ny.com]
[http://www.gernblandsten.com]
KYLESA
- Kylesa (Prank Records, 2002)
Nem csak
azért érdemes szót vesztegetni erre a barátságtalan
albumra, mert a borítját maga Pushead rajzolta, hanem azért
is, mert éppen erre a régi vágású punkrockoperára
lehet szükségünk ezekben a borongós nyárvégi
napokban.
Rinocéroszriffek
cammognak, semmi kapkodás, dementálódott gitárosok
is elnyomják a reggeli töltet után, az egészet
körüllengi a valamikori NEUROSIS kísértete, még
a váltott ének is erre játszik rá. A tagok
jó része korábban a DAMAD-ban játszott, de
bátorság, ez a projekt mérföldekkel izgalmasabb
annál.
Az utolsó
nótát a szüleinknek szánják, egészen
megható. *apánk
[http://www.prankrecords.com]
***
KONCERTEK ***
Augusztus
15. Bp., Süss Fel Nap -
COSTA'S
CAKE HOUSE (GER - metálkór)
Augusztus
24. Bp., NemArt -
PROPAGANDHI
(CAN - dallamos punkrock némi üzenettel)
Augusztus
27. Süss Fel Nap -
TRIAL
BY FIRE (USA - jade tree rec. punkrock)
Augusztus
31. Bp., Kashmir Underground -
DAWNCORE
(búcsúkoncert), PAINT THE TOWN RED (GER), ANNABARBI
Szeptember
5. Bp. -
PG.99
(USA - nyolctagú screamo-káosz), LET IT BURN (USA - hardcore
rock'n'roll), THE TAKTIKA
Szeptember
6. Bp. -
ROT (BRA),
WOICHEH (GER), DIN-ADDICT (HUN), HUMAN ERROR (HUN)
Szeptember
23. Bp. -
SEAMONSTER
1 (SWE - instrumentális posztrock)
Október
6. Gödöllõ, Trafo Club -
CONVERGE
(USA), 18 VISIONS (USA), THROWDOWN (USA), ENDSTAND (FIN), PAINT THE TOWN
RED (GER), DARK DAY DUNGEON (CH), FALLEN INTO ASHES
***
KONCERTEK KÖZÉP-EURÓPÁBAN ***
Augusztus
14. Graz, Uni-T Container -
DARKEST
HOUR (USA), MAJORITY RULE (USA), COSTA'S CAKE HOUSE (GER), PLEDGE ALLIANCE
(AUT)
Augusztus
21. Berlin, Kato -
HOT WATER
MUSIC (USA), TRIAL BY FIRE (USA)
Augusztus
23. Bécs, Arena -
PROPAGANDHI
(CAN), TERRORGRUPPE (GER)
Augusztus
25. Bécs, Tüwi -
TRIAL
BY FIRE (USA)
Augusztus
26. Graz, Explosiv -
PROPAGANDHI
(CAN), TRIAL BY FIRE (USA)
Augusztus
28. Wiesen (A), Two Days A Week Festival - Part 1
NICKELBACK
(USA), CHUMBAWAMBA (UK), THE REAL McKENZIES (CAN), CLAWFINGER (SWE)...
Augusztus
28. Bécs, Chelsea -
PRETTY
GIRLS MAKE GRAVES (USA), JR EWING (NOR)
Augusztus
29. Wiesen (A), Two Days A Week Festival - Part 1
SLIPKNOT
(USA), THE (INTERNATIONAL) NOISE CONSPIRACY (SWE), SICK OF IT ALL (USA),
DILLINGER ESCAPE PLAN (USA), ICARUS LINE (USA)...
Augusztus
30. Wiesen (A), Two Days A Week Festival - Part 2
NOFX
(USA), PUDDLE OF MUDD (USA), SUM 41 (USA), NO USE FOR A NAME (USA), REEL
BIG FISH (USA)...
Augusztus
31. Wiesen (A), Two Days A Week Festival - Part 2
KORN
(USA), HUNDRED REASONS (UK), THE GET UP KIDS (USA)...
Augusztus
31. Graz, Explosif -
STRIKE
ANYWHERE (USA), NEWBORN (HUN), NOTHING GOLD CAN STAY (AUT)
Szeptember
3. Bécs, Flex -
FIREWATER
(USA)
Szeptember
5. Bécs, Flex -
16 HORSEPOWER
(USA)
Szeptember
6. Bécs, Arena -
PG.99
(USA), MAX REBO KIDS (GER), WEDEKIND (AUT), NOTHING GOLD CAN STAY (AUT)
Szeptember
7. Bécs, Arena -
WATERDOWN
(GER), CATARACT (CH) FALL OF SERENITY, ROT (BRA)
Szeptember
8. Bécs, Flex -
A NEW
FOUND GLORY (USA)
Szeptember
9. Bécs, Arena -
SHELTER
(USA)
Szeptember
9. Bécs, Shelter -
HIMSA
(USA)
Szeptember
13. Muraszombat (Szlovénia), Mikk -
TAV FALCO
& THE PANTHER BURNS (USA)
Szeptember
13. Koprivnica (CRO), Kuglana DVA -
THE SPEEDBUGGY
(USA)
Szeptember
14. Kutina (CRO), Kuca -
THE SPEEDBUGGY
(USA)
Szeptember
19. Graz, Music House -
NARZISS
(GER)
Szeptember
22. Zágráb, KSET -
NINA
NASTASIA (USA)
Szeptember
24. Bécs, Chelsea -
NINA
NASTASIA (USA)
Október
7. Bécs, Shelter -
THROWDOWN
(USA), 18 VISIONS (USA)
Október
10. Bécs, Arena -
PALE
(GER)
Október
10. Bécs -
GOGOGO
AIRHEART (USA)
Október
14. Bécs, Chelsea -
ERASE
ERRATA (USA)
Október
16. Bécs, Spark 7 Hall -
SIGUR
ROS (ICE)
Október
20. Bécs, Arena -
MIGHTY
MIGHTY BOSSTONES (USA), SNUFF (UK)
Október
29. Bécs, Flex -
COIL
(UK)
November
16. Ljubljana -
Q AND
NOT U (USA)
November
17. Bécs -
Q AND
NOT U (USA)
November
26. Bécs, Flex -
GALLON
DRUNK (USA)
**********************************************************
LEIRATKOZÁS:
indierock@freemail.hu
subject:
(bármilyen anyázás)
body:
(itt lehet folytatni)
**********************************************************
CIKKEKET,
KRITIKÁKAT, BESZÁMOLÓKAT
az indierock@freemail.hu
címre várunk
**********************************************************
ARCHÍVUM:
http://www.oocities.org/fzharchivum
|
