Erdélyi Géza:Gömör vármegye klasszicista építészete

Erdélyi Géza: Gömör vármegye klasszicista építészete
Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

TI: Gömör vármegye klasszicista építészete AU: Erdélyi Géza NA: Szundi László (elektronikus szerkesztés) DT: könyv PD: 1996 (nyomtatott kiadás) PD: 1997/03 (elektronikus kiadás) SO: Gömörszolos-Hanva-Ózd, 1996. KW: müvészettörténet KW: Gömör vármegye KW: klasszicizmus NT: A könyv teljes anyaga a GOMOR.ZIP-ben van, HTML formátumban. //////////////// MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR \\\\\\\\\\\\\\\\ Ez a dokumentum a Magyar Elektronikus Könyvtárból származik. A szerzoi és egyéb jogok a dokumentum szerzojét/tulajdonosát illetik (amennyiben az illeto fel van tüntetve). Ha a szerzo vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az o megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak o a felelos azért, hogy ennek a dokumentumnak elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzoi jogait. A MEK üzemeltetoi fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetoségét illetoen, akkor töröljék azt a MEK állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjesztheto, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegu alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelo hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerzo/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A Magyar Elektronikus Könyvtár elsosorban az oktatási/kutatási szférát szeretné ellátni magyar vagy magyar vonatkozású, szabad terjesztésu elektronikus szövegekkel. A MEK projekttel kapcsolatban a MEK-L@listserv.iif.hu lista e-mail címén lehet információkat kapni és kérdéseket feltenni. A MEK központi Internet szolgáltatásainak URL címei: <http://www.mek.iif.hu>, <gopher://gopher.mek.iif.hu> és <ftp://ftp.iif.hu/pub/MEK>. \\\\\\\\\\\\\\\\ HUNGARIAN ELECTRONIC LIBRARY //////////////// Erdélyi Géza GÖMÖR VÁRMEGYE KLASSZICISTA ÉPITÉSZETE Gömöri Muhely 3. szám 1996. Tartalom: Ajánlás és köszönet Eloszó, háttérrajzzal Bevezetés I. Az épületek vizsgálata rendeltetésük szerinti csoportosításban(10) a.) Templomok Aggtelek Alsószuha Alsószkálnok - Ve3ké Teriakovce Antalfalva - Šoltýska Ardó - Ardovo Babinc (Babaluska) - Babinec Baraca - Barca Baradna - Brádno Barka - Borka Bátka - Bátka Berdárka - Brdárka Berzéte - Brzotín Betlér - Betliar Borzova - Silická Brezová Bugyikfalva - Budíkovany Cako - Cakov Csoltó - Eoltovo Darnya - Droa Derencsény - Drieneany Derno - Drnava Détér - Gemerské Dechtáre Dobrapatak - Potok Dobsina - Dobšiná Dúsa - Dúžava Feketelehota - Eierna Lehota Felsovály - Valice Füge - Figa Gacsalk - Goealtovo Gencs - Honce Gesztes - Hostišovce Gesztete - Hostice Gócs - Goeovo Gömörhorka - Gemerská Horka Guszona - Husiná Hacsó - Haeava Hangony Hankova - Hanková Hanva - Chanava Harkács - Sankfalva - Gemerská Ves Harmac - Chrámec Hegymeg - Dolné, Horné Zahorany Helpa - He3pa Henckó - Henkovce Hizsnyó - Chyžné Hosszúszó - Dlháves Hrussó - Hrušovo Hubó -Hubovo Imola Ispánmezo - Španie Pole Iványi - Ivanice Jánosi - Rimavské Janovce Jolsva - Jelšava Jolsvatapolca - Gemerské Teplice Kánó Kecsege - Kociha Kecso - Keeovo Kelemér Keszi, Sajókeszi - Kešovce Klenóc - Klenovec Korös - Kružná Kövecses - Štrkovec Kuntapolca - Kunová Teplica Lekenye - Bohúoovo Lenke - Lenka Lice - Licince Lokösháza - Levkuška Lukovistye - Lukovištia Majom - Mojín Mártonfalva Méhi - Veelince Meleghegy - Teplý Vrch Miglészpataka - Gemerské Teplice Mikolcsány - Gemerský Sad Murány (Murányalja) - Muráo Murányhosszúrét - Muránska Dlhá Lúka Murányhuta - Muránska Huta Muránylehota - Muránska Lehota Murányzdihava - Muránska Zdychava Nagyroce - Revuca Nagyszuha - Hrneiarska Ves Nandrás - Nandraž Naprágy - Neporadza Otrokocs - Otroeok Osgyán - Ožiany Pádár - Padarovce Pálfala - Pavlovce Páskaháza - Pašková Perjése - Dražice Perlász - Prihradzany Pétermány - Petrovo Polonka - Polomka Putnok Ragály Ráhó - Hrachovo Rákos - Rákoš Rás - Rašice Ratkóbisztró - Ratkovské Bystré Ratkoszuha - Ratkovská Suchá Rekenyeújfalu - Rakovnica Rimaszécs - Rimavská See Rimaszombat - Rimavská Sobota Rimóca - Lehota nad Rimavicou Rokfalva - Rohovce Rozlozsnya - Rozložná Rozsnyó - Rožoava Roce-Lehota Sajópüspöki Sebespatak - Rožoavské Bystré Simonyi - Šimonovce Susa Süvéte - Šivetice Sumjác - Šumiac Szalóc - Slavec Szentkirály - Krá3 Szilistye - Slizké Szirk - Sirk Szkáros - Skerešovo Susány - Sušany Tamási - Tomášovce Telgárt - Švermovo Trizs Tiszolc - Tisovec Turcsok - Tureok Umralehota - Revúcka Lehota Uraj (Uray) Uzapanyit - Uzovská Panica Valykó - Va3kovo Vernár - Vernár Veszverés - Gemerská Poloma Vígtelke - Vidová Visnyó - Višoové Vizesrét - Mokrá Lúka Vörösko - Eervená Skala Zádorfalva Závadka - Závadka nad Hronom Zsíp b.) A protestáns templomépítészet (jellegzetes vonásai) Fontos elozmények A protestáns templomépítészet a XVI. század végén és a XVII. század elso felében. A kezdetek Az evangélikus egyház barokk építészete A történelmi Magyarország protestáns egyházainak barokk-kori templomai. c.) Templomépítészetünk a Türelmi Rendelet megjelenésétol 1781-1990 Klasszicista építészeti korszak (A felvilágosodás kora és a reformkor) Kora klasszicista periódus Teológia és templomépítészet d.) Kastélyok és kúriák Abafalva - Abovce Alsóvály - Nižné Valice Bánréve Beretke Berzéte - Brzotín Csetnek - Štítnik Csíz - Eíž Csoltó - Eoltovo Füge - Figa Gice - Hucín Gömör (Sajógömör) - Gemer Hangony Jánosi - Rimavské Janovce Jolsva - Jelšava Kálosa - Kaloša Lice - Licince Osgyán - Ožiany Putnok Ragály Roce - Revúca Runya - Rumince Sánkfalva - Harkács - Gemerská Ves Szentkirály - Krá3 Tamásfalva - Rimavská Sobota - Tomášová Zádorfalva. Zsip - Žip Társadalmi és közigazgatási épületek Csetnek - Štítnik Dobsina - Dobšiná Jolsva - Jelšava Lokösháza - Levku Aska Murány - Muráo Nándorvölgy - Valkovoa Pelsoc - Plešivec Ratkó - Ratková Rimabrézó - Rimavské Brezovo Rimaszombat - Rimavská Sobota Roce - Revúca Tiszolc - Tisovec f.) Polgárházak Rozsnyó - Rožoava Szalóc - Slavec g.) Muvelodési és oktatási rendeltetésu épületek Betlér - Betliar Hanva, református parókia Kövi - Kameoany Rimaszombat - Rimavská Sobota Rozsnyó - Rožoava Roce - Revúca Sánkfalva - Harkács - Gemerská Ves h.) Ipari, mezogazdasági, üzleti épületek Bánréve Beretke - Bretka Derno - Drnava Lekenye - Bohúoovo Nándorvölgy - Valkovoa Pohorella - Pohorelá Ragály Rimabrézó - Rimavské Brezovo Rozsnyó - Rožoava Szentkirály - Krá3 Törék (Orlajtörék) - Ve3ké Teriakovce Vereskút -Eervenany i.) Gömör építészeti központjai IV. Irodalom V. Jegyzetek Ajánlás és köszönet Tisztelt Olvasó! A mintegy kétszáz oldalt kitevo mu a klasszicista építészet területén úttöro jellegu és gazdag dokumentációval ellátott munka. A tanulmány Gömör vármegye másfél száz település muemlékeit veszi számba. A klasszicizáló késobarokktól az érett kiteljesedett, sot a romantikába hajló klasszicizmus periódusáig. A nagy ívu munkát 61 alaprajz, 238 jól komponált igényes kivitelu és nagy dokumentatív értéket képviselo fényképek illusztrálják, muvészettörténeti leírással, s ezáltal az olvasóközönség számára is élvezetes olvasmány lehet. Csaknem egy teljes századnyi idot fog át számos vonatkozásban láttatva múltunknak azon szakaszát, amely 1770-tol 1865-ig terjed. Kiegészítve egy tanulmánnyal, amely a templomépítészet izgalmas kérdéseit szinte napjainkig tárgyalja. A legfontosabb vonatkozásokban áttekintést nyújt a történelmi fejlodést illetoen mindenekelott a: a./ muvészettörténet területére, b./ az egyháztörténet és a teológiai fejlodés, c./ az ipartörténeti kérdések, technikai megoldások, d./ a társadalmi fejlodés kérdéseibe, e./ vannak benne politikai és szociális jellegu fontos utalások és adatok egyaránt. Mindezt pedig széles összefüggésekben helyezve, messze túllépve Gömör megye határait. A könyv tudományos jellegét a topográfikus módszer és a levéltári kutatás anyagának részletes feldolgozása biztosítja. Hazai és külföldi szakvéleményezok egyöntetuen kiadásra ajánlották hézagpótló forrásmunek minosítve. Mindezek alapján ajánlom a kedves érdeklodo olvasónak kötetemet, amit remélem nagy haszonnal forgat majd, mivel a könyveknek is megvan a maguk sorsa, így ez a kötet is betölti majd hivatását. Kedves Olvasó! Huszonkét évvel ezelott fejeztem be ezt a munkát. Hogy végül is megjelenhetett, az egy nagyszeru embernek Nagy Károly nyugalmazott ózdi iskolaigazgató, Alkotói Díjas helytörténész fáradhatatlan munkájának az eredménye. Ózdi lakos ízig-vérig gömöri, aki nemcsak egyszeru kötelességének érzi a gömöri tájakhoz kapcsolódó irodalmi, muvészeti, történelmi és más jellegu muvek, emlékek, alkotások mentését, megismertetését gondozni, megjelentetni, hanem küldetésének érzi és fel-készültsége révén terveit sikeresen megvalósítja. Ékes bizonyíték rá ennek a munek a kiadása. Gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a támogatók felkutatása terén, amit sikeresen kamatoztatott ú gy mások, mint saját tucatnyi könyvet számláló különbözo terjedelmu muvének megjelentetése kapcsán. A határhoz közel fekvo Ózd alkalmas hely arra, hogy jól áttekinthesse, baráti kapcsolatai által számontartsa és ápolja közös szellemi értékeinket. Eredményes és nagyon fontos munkát végez a határon túliak és a határon inneniek gyarapodása érdekében. Nagyrabecsülésemet és hálás köszönetemet fejezem ki ezúttal is barátomnak Nagy Károlynak. Ugyancsak köszönettel tartozom a Muvelodési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Foosztálya anyagi támogatásáért, valamint az egyházközösségek, önkormányzatok, társaságok, szervezetek valamint az egyéni elojegyzok segítéséért, amivel lehetové tették könyvem megjelenését. Köszönettel és hálával tartozom a Tompa Mihály Kultúrális Alapítvány Kuratórium tagjainak akik vállalták a könyv kiadásával kapcsolatos nem könnyu szervezo és felelosséggel járó nehéz munkát. Végül megköszönöm lektoraimnak Dr. Veres Lászlónak és Dr. Kárpáti Lászlónak hasznos tanácsait. Hanva, 1996. június 8. A szerzo Eloszó, háttérrajzzal Nem akármilyen örömmel ajánlom Erdélyi Géza építészettörténeti monográfiáját az érdeklodok figyelmébe; hogy miért, remélem, az alábbiakból kiderül. Rövid bevezetomben nem a szakember, aki nem vagyok, hanem a barát s a mu elotörténetének tanúja kíván megszólalni. Földik és révkomáromi gimnáziumi osztálytársak voltunk, de szerkesztoi és írói hivatásom elég messze sodort tole. Diáktársunk és paptársa, Liptai Lothar érsekújvári református lelkész említette 1975-ben, amikor egy családi tragédia egymáshoz terelt bennünket, s teológiai doktori disszertációját megvédte, hogy Rozsnyón szolgáló szerzonk hasonló ügye sajnos elakadt, s képtelen lendíteni rajta. Szerzonk a Károly Egyetem református teológiai karának elvégzése után mint gyakorló lelkész, levelezo hallgatója lett a prágai muszaki egyetemnek, (EVUT), muvészettörténetet tanult, s diplomamunkáját a tanszék mind terjedelme, mind minosége alapján azonnal egy kandidátusi munka kész el so része gyanánt fogadta el. Ez volt e munka egyházi építészeti fele. A témát a prágai tanszéktol kapta; egy-két szlovák szakmunkából úgy értesültek odafönt, hogy a magyarországi klasszicizmus évtizedeiben a Gömör megyei protestánsok több ilyen stílusú templomot, parókiát és iskolát is emeltek, s tanárai úgy látták, hogy szerzonk lakhelyének és hivatásának is megfelel, ha a tudomásuk szerinti tíz-húsz ilyen építményt egy egyetemi oklevél fejében leírja. Szerzonk akkor lelkészi szolgálata és családfoi teendoi mellett azt az állami megbízást is vállalta, hogy a betléri, illetve krasznahorkai történelmi gr. Andrássy-könyvtár sok ezer kötetes állományát fölméri, regesztázza és katalogizálja. O volt a járás egyetlen alkalmas embere a feladatra, nyelvtudása (héber, görög, latin, német, angol, francia, a szláv nyelvek és természetesen a magyar) mellett alapos általános muveltsége és nem utolsó sorban kikezdhetetlen erkölcsi megbízhatósága révén. Szerzonk a Trabantjába ült, s hónapok kitartó utazgatásával, egy-egy épülethez többször is visszatérve több tucat egyházi épületet mért föl alaprajzban, fényképekkel és szóban, számos objektumnak az építojét s az építés levéltári anyagait is fölkutatván hozzájuk. Munkáját fölvitte Prágába, s a tanszéket lenyugözték a fáradhatatlan munka eredménye. Mérje föl hozzá, tanácsolták, a világi részt is, s akkor eleve kandidátusnak tekintheti magát; eddig ugyanis csak egy egyetemi oklevél szerepelt a munka tétjeképp. Szerzonk másodszor is fölmérte Gömör megye magas hegyek szabdalta szlovákiai részének településeit, terjedelemben és minoségben ugyanazt a teljesítményt nyújtotta, mint korábban, munkája ezzel két vaskos kötetre duzzadt, a szakma prágai és pozsonyi csúcsain a legjobb szó- és írásbeli minosítéseket kapta, teljesítménye szenzációszámba ment, s szerzonket egyértelmuen a kandidátusi fokozatra méltónak nyilvánították. Csak egy akadályt kellett volna vennie: egy párthatározat szerint csak az pályázhatott ezért a tudományos fokozatért, akit a lakhelye sze rint illetékes járási pártbizottság méltónak ítélt rá, s írott hozzájárulását adta. A rozsnyóiak mint lelkésztol az engedélyt megtagadták tole. Ezen a lehangoló ponton szereztem tudomást szerzonk gondjáról, s postai úton kértem, írná le pontosan, ami disszertációja körül zajlik, hátha segíthetek. Szerzonk levélben válaszolt. "Lapodat" írta, "nagy örömmel olvastam, hisz a hosszú kálvária után az elso, ha nem egyetlen reális lehetoségnek a körvonalai rajzolódnak elém. A helyzet pillanatnyilag a következo: Munkám elso részét, A Gömör megyei egyházi klasszicista építészetet javasolta az opponentúra kandidátusi munkaként elfogadni a prágai foiskolának, ahol az opponensi véleménnyel egyetértettek. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen már két éve készen van. Fobb részei a következok: 1.) Egy cca. 4 0 oldalnyi szintézis. 2.) Fotódokumentáció és építészeti leírása 127 templomnak. 3.) 63 alaprajz saját bemérésem alapján. Persze nem hiányzik az objektumok abc szerinti, valamint idorendi jegyzéke és a helységek korabeli neve sem stb. stb. Az elmúlt két évben azonban a munkát megdupláztam egy azonos felosztású másik résszel, amivel a nem egyházi célokat szolgáló - profán - építészetet is feldolgoztam, átkutatva a levéltárakat és az egész volt megyét ismét. CDIgy jött létre 12000 km és néhány ezer órányi munka után a csaknem 400 oldalas munka. A prágai EVUT építészet - és muvészettörténet karán azon vannak, hogy a szüks éges vizsgákat letehessem, és így a kandidátusi fokozatot elnyerhessem, amihez a legdöntobb fontosságú irat hiányzik: a járási pártbizottság pozitív javaslata. Nincs semmi kifogásuk ellenem, csupán követelésük, (jogtalan és helytelen), hogy lépjek ki a szolgálatból. Mivel ez nem történt meg, az egész ügy alszik. A hét elején voltam Prágában, megmutattam a komplett munkát, kitu-nonek találták, és az egyetem szaklapja után a Vida a technika, az Akadémia lapja is kért egy cikket a témáról. Azt tanácsolták, hogy várjak még néhány hónapot, ok bíznak az ügy sikerében. Tehát várok. Te azonban mindezeket tudva esetleg addig is légy szíves, tájékozódj. A kutatások folyamán több, eddig ismeretlen dolgot sikerült feltárnom, többek között 7 db jelentos eredeti tervrajzot is találtam. Végül a következo befejezo mondatokban - arra gondolva, hogy érdekel - hadd ejtsek néhány szót az Andrássyak könyvtáráról. Feldolgozását 6. éve végzem. Találtam már 3 osnyomtatványt, egy eredeti Dürer-muvet, a gályarabper eltunt jegyzokönyvének a másolatát, a napokban pedig a Wesselényi-féle összesküvésrol egy 180 oldalas kéziratot. Láthatod, volna mirol beszélni. Kíváncsian várom, milyen reális lehetoség mutatkozik majd az ELTE-n... Szeretettel köszöntlek, szeretteiddel együtt: Géza." Levelét nem datálta, de idoponttal jelölt lapom alapján 1977-1978 körül kellett megírnia. Kértem, Prágából jövet álljon meg nálam Pozsonyban, s hozza magával a teljes kéziratot. Megtörtént, s én fölmentem a több kilónyi anyaggal R. 0.-hoz, a kulturális miniszter (Miroslav Válek) egyik (magyar) helyetteséhez, s megkérdeztem, mit érdemel az a bunös, aki ennyi áldozattal, egy tudományos intézeti kutatócsoport teljesítményét megszégyenítve ilyen munkát tett le a csehszlovák tudományosság oltárára, s eléje tettem a szerzo fönti levelét az egyetemi szakvéleményekkel együtt. Szót szóba fuztünk, s miután elismerte igazunkat, elmondta, hogy o ugyan segíteni nem tud, mert ez nem a kormányzati végrehajtás, hanem a párt ügye, de kérjek meghallgatást J. J.-tól, a szlovák pártközpont illetékes titkárától, o Moszkvában végzett, nyers, de jóindulatú ember, ha jó taktikával közelítem meg, biztosan segíteni fog, s kivételt alkalmaz. Nem voltam ugyan párttag, távol is tartottam magam a vezeto kommunistáktól, de szerzonk érdekében, eloször és utoljára életem során, kerestem oket. Négyszer kellett tárcsáznom a pártközpontot, négyszer kérdeztek ki tövirol hegyire a telefonközpont kezelojétol a különbözo szintu titkárokon át föl J. J. személyi titkáráig, aki egy jó tízperces faggatózás után azt kérdezte, olvasok-e újságot, hát nem tudom-e, hogy J. egy többnapos eperjesi pártkonferencián elnököl, tehát nem kapcsolhatja, ami pedig az ügy érdemi részét illeti, o személy szerint nem hiszi, hogy a holtpontról kimozdíthatnám, ok senkivel sem tehetnek kivételt. Próbálkoznom lehet, persze, hívjam oket ekkor és ekkor, fonöke ott lesz, s kérjek tole egy idopontot, amikor meghallgat. Megalázottan és erotlenül roskadtam székembe, s kértem a szerzot, ne haragudjon, de ezen az úton nem lépek tovább, nem bírom gyomorral és idegekkel. Javasoltam viszont, hogy muvét ajánlja föl a Madách Könyv- és Lapkiadónak; úgy éreztem, a szerkesztokkel való jó kapcsolataim révén legalább kiadáshoz segíthetjük monográfiáját. A szerzonek ehhez magyarra kellett fordítania a tanszék kérésére nem is csehül, hanem szlovákul megírt könyvet. Teltek-múltak az évek, s dolgozott rajta, de közben valami írott indoklást is szeretett volna a hatalmi berkekben informálisan kezelt elutasításhoz, s addig erosködött, amíg meg nem kapta a Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság kulturális szakosztályának 1978. nov. 22-én kelt, Cirk. 175/osob. 1978. iktatószámú levelét. "Vec: Zloženie skúšky externej ašpirantúry - vyrozumenie. Po viacerých úvahách a výmenách názorov bolo konštatované, že v súeasnosti potreba úzkej špecializácie »Dejiny architektúry a umenia« (Klasicistická cirkevná architektúra Gemera) nejaví sa ešte dostatoene naliehavou a nepostrádate3nou. Skor by sa žiadalo upriami? pozornos? na aktuálne oblasti, ktoré treba prednostne rieši? aj v našom okrese. Len eo bude táto záležitos? reálna, Vaša žiados? sa znova može prerokova?. Tajomník pre veci cirkevné: L. G.". ("Tárgy: Döntés levelezo aspiránsvizsgák ügyében. Több megfontolás és véleménycsere során megállapítást nyert, hogy jelenleg a szuk »Építészet- és mutörténet« (Gömör klasszicista egyházi építészete) szakosodás még nem elég sürgeto és nélkülözhetetlen. Inkább volna kívánatos figyelmünket olyan idoszeru területekre fordítani, amelyek megoldás ának járásunkban is elsobbséget kell adnunk. Mihelyt az ügy reális lesz, kérvényét újra megtárgyalhatjuk. L. G. egyházügyi titkár".) Szerzonk 1978. dec. 4-én Rozsnyón kelt kísérolevelében így írt: "Itt küldöm ezt az ostoba indoklást. Nem nagyon tudok kommentárt fuzni hozzá, úgy gondolom, nem is szükséges. Csupán néhány gondolatot jegyzek le, amelyek válaszomban is ott lesznek. Muvészettörténésznek lenni nem jelent »szuk szakosodást«. Én nem csupán az egyházi építészettel foglakozom, hanem iparival, mezogazdaságival, polgárival stb. is - egy korszakkal. Nem akadályozom az ún. »idoszeru területek« (?) feldolgozását, ösztönzöm és segítem oket. Azt pedig végképpen nem hiszem, hogy a muemlékvédelem nem idoszeru. Még annyit, hogy az egyházügyi titkár mellettem va n, o azonban csak a kompetensek véleményét tolmácsolta. Baranyi F. szavaival búcsúzom: »Rozsdás lett a helység kalapácsa, s fájdalom, a sarlója szintúgy.« Segíts..." Közös barátunk, Liptai Lothar két kisgyermekével özvegyen maradt, s 1979. július 3-án elmenekült az országból, majd Svájcban lépett végleges gyülekezeti szolgálatba. Emigrációjának hírét szerzonk így vette: "Két istentisztelet között írok, valami belso kényszer hatására, miközben csillagok sebességével zuhannak át rajtam a gondolatok. Loti a kiváltója, mert megoldott önmaga szempontjából egy olyan dilemmát, amelyben mi nemcsak vergodünk, de meg is fúlunk. A J. P. Sartre-i egérfogónak bizony hármas fala van minálunk, Loti a két nyithatót vagy áttörhetot feloldotta, a harmadikat viszont úgyis csak kívülrol, és nem emberi ero nyithatja meg. Tettének hatása jobban elmélyíti a saját kínlódásomat, míg a Te helytállásod, bár megszégyeníto rám nézve, hiábavalóbbnak tunik, mint eddig. Hol van a szolgálati helyünk valójában? Meddig szukítheto az életterünk? Meddig turheto ez az agyonreklámozott gasztronómiai világszemlélet? És miért törvénytelen a vágy, látni az emberkéz alkotta legszebb értékeket? És dolgozhatsz-e úgy, hogy senkinek nem kell a munkád? És mi lesz, ha elfogynak a barátok?" 1980 májusában megmutöttek, s a nyár vége felé pár hetet egy Zsolnához közeli gyógyfürdoben töltöttem el. Ide vittem szerzonk munkájának azt a részét, amelynek közlésére a Madách elvben rábólintott. A kezelések és az erdei futások szüneteiben átfésültem és letisztáztam a fordítást, s itthon mindjárt le is adtam a kiadónak. A közlés sem ment simán, a kiadó akkori igazgatója, S. Á. a címbol kiparancsolta a "megye" szót, s megkívánta, hogy szerzonk minden világi épület leírásába toldja be, mire használják oket pillanatnyilag. A tönkrement kúriákban és kastélyokban jobb esetben szövetkezeti irodák vagy raktárak muködtek, de általában cigányok lakták és tették oket teljesen tönkre. Szerzonk óvatosan elhallgatta ezt a kompromittáló körülményt, amely így éppen a vonalasságáról hírhedt férfiú követelésére, valami fura logika mentén mégis a szövegbe jutott. Lehet, hogy demokratikusnak vélt hasznosításukkal kívánt dicsekedni. Végül is a monográfia világi részének egy hányada, 44 község profán muemlékállománya az Új Mindenes Gyujtemény 2. kötetében (56-115. l., Madách 1983) valóban megjelent. Az igazgató az egyházi rész közlésérol korábban hallani sem akart. Szerzonk tovább próbálkozott részben kandidátusi fokozatának ügyével Prágában, Pozsonyban, sot Budapesten is, részben monográfiájának kiadatásával, de célba nem jutott. Számos tárgyalást vitt a szakma pozsonyi beavatottjaival, ezek egy részén magam is jelen voltam, más részén engem kért, hogy járjak el helyette, s már-már úgy látszott, hogy erofeszítéseit siker koronázza, de a pozsonyi építészeti foiskola muvészettörténeti tanszékvezetoje és befolyásos férje kibukott a küzdelembol, mert fiúk egy nyugati utazásáról nem tért vissza, s búcsút kellett mondaniuk szerepüknek, Budapest pedig csak a csehszlovák illetékesek jóváhagyásával léphetett volna a játékba. Álljon itt annak a két pozsonyi szlovák és egy cseh kutatónak a neve, akik szerzonk ügyét gyozelemre akarták segíteni: Dr. Ester Plickováról és Dr. Luba Fasangováról CSu, valamint Dr. Marie Binsováról van szó, mindhárman docensek. Többen is harcoltak szerzonk igazáért, de velük nem kerültem élo kapcsolatba. Huszonkét év telt el a mu érdemi részének megírása és megjelenése között. Gondolja meg mindenki: huszonkét esztendo! Mondhatná könnyedén az ember, hogy sebaj, az a fo, hogy kinyomtatták, s ezzel is bebizonyosodott, hogy elátkozott, fasizmustól, kommunizmustól, nagyhatalmi önkényektol és véres nemzeti gyulölködéstol nyomorgatott régiónkban csak dolgoznunk kell lankadatlan buzgalommal, s túl kell bizonyos dolgokat élnünk, akkor elobb-utóbb megoldónak a gondjaink - de ha az ember belegondol, mennyi emberi erot kellett ebbe a húszéves magánháborúba és egyéb értelmetlen csetepatéinkba gyömöszölnünk a végül is dicstelenül elbukott sötét hatalom ellen, hogy mennyi értelmes, fontos, Istennek és embernek tetszo szellemi munkába építhettük volna energiánkat és tiszta szolgálatunkat, sírnunk kell, siratnunk régiónkat s az elszelelt évtizedeket, amelyekben élnünk adatott. Egy jó származott nekem ebbol az egyetlen kis csatát megnyert háborúságból: a szerzovel való kapcsolatunk elmélyült, s úgy hiszem, igazi barátsággá nemesedett. 1984 nyarán engem is kikezdtek, s 1985 oszére kiszorítottak az irodalomból. A csehszlovák kommunista diktatúra vesztét érezte, s elborult aggyal üldözte valós és vélt ellenfeleit, egyre turhetetlenebb nyomás súlyosult az egyházakra s a magyarságra, lassan minden megnyilatkozásunk botrányko gyanánt szolgált, politikai és rendori vizsgálatok tárgya lett. Bíztató c. szövegem, amelyet Vass Lajos tett át zenébe s foleg egy másik, amelyet a pelsoci noi karnak ajánlva értük szóló fohásszal és Ámennal zártam, pelsoci eloadása és kiny omtatása után hisztérikus ideológiai botrányt kavart. Erre utal szerzonk Hanváról ("Tompa-falváról") 1985. december 1-jén a kórus jubileumi hangversenye után írt levele: "Hallottam a Biztatót, s nagy volt lelkemnek gyönyörusége. Hallottuk a hajladozó virágkórust is, s láttuk a bennük rejlo jövendot, s Veled együtt mondtunk egy nagy áment, de nem mondta ezt mindenki velünk. Sot ámultunk a bajon az ámen miatt, mert tárgyalás témája lett. Valahol agybaj van, s ez nagy baj. De jó ilyenkor elrejtozni egy nagy város dzsungelében! Vártunk, jó lett volna elbeszélgetni, s oxigénhiányos létünket tágítgatni, de nem jöttél, nem jöhettetek. Mi ott voltunk, a gyönyörködtünk a tiszta szavak, dallamok harmóniájában. Vigyázunk, hogy hitünk szét ne hulljon, s imádkozunk, Istvánnal, ezredéves imát: »Jó reggelt, Isten! - Inkább jó napot! Világ födelét fölnyitottad immár, s fényed özönlik, nyitnak csodáid is - szello bókol, madár ujjongva szólal, minden teremtett lélek, lelkes állat, a millió fu mind s külön-külön, az érzéketlen ko is megragyog... Segíteni ne vesztegelj nekünk, s hogy el ne esnénk, óvjad lábainkat! Tanítsd meg, akik ellenünk uszulnak, és földjeinket elcsipegetik, és sóvárognak falvaink iránt, és kiirtanák szülötte-szavunkat, hahogy dicsérni Téged ne tudjunk, és minden módon ártani akarnak, tanítsd meg oket, Uram, harago dra!...Juttasd eszükbe, ki vagy Te, Uram, s kicsodák ok! És tedd, hogy ne legyünk gyalázatja a szomszéd nemzeteknek, ne legyünk csúfja és játékai, s messzire való maradékaink rút járom alá ne vettessenek! Ámen.« Már lehullott a második hó, tovább nem várunk, küldjük az itt felejtett öltönyödet, remélve, hogy sem ki nem híztad, sem ki nem fogytál belole. Unokáitok jöttén és gyarapodásán Veletek együtt örülünk. Mi magunkban már gyermekeinkben még nem szaporodunk, Pál öcsém azonban boven részese az áldásnak, hamarosan megkeresztelem a negyedik fiát. Isten éltesse oket, titeket és minket is..." Szerzonk jelen munkáját végül is a prágai teológiai kar fogadta el disszertációul, s adományozta számára a doktori címet. Ekkor o már hanvai lelkész volt, a rimaszombati járás területén, s szabadulást remélt a rozsnyói politikai rendorségtol, amelynek körülötte volt határtalan nyomozói buzgalmát magam is tanúsíthatom, s Hanván élte meg a kommunista rendszer összeomlását. Helyben maradt, Hanván és leányegyházaiban, de eloadásokat vállalt a prágai teológián, s az azóta alapított révkomáromi református vallásoktató-képzoben, illetve teológián is eload. Látják és hallják közép-európai és nyugati tanácskozásokon, s olykor idetelefonál, hogy megkérdezze, ha itthon vagyok, megvagyunk-e még. Mindnyájunknak megszaporodtak a feladatai, legalább egy töredékét el szeretnénk végezni a kényszeruségbol elmulasztottaknak. Szerzonk most is három férfi munkáját teszi a felvidéki magyarságért. Itt van hát ez az okos és alapos mu, Gömör vármegye magyarországi falvainak klasszicista muemlékeivel kiegészítve a maga csonkítatlan egységében, a szlovák illetékesek ostobasága folytán az egyetemes magyar tudományosság díszére végül is, szerzonk anya- és szolgálati nyelvén, magyarul, s annál inkább örüljünk neki, bújjuk, terjesszük, gondoljuk tovább, és kövessük, ha bírjuk, szerzojének ragyogó példáját. A mu maga hirdeti szakmai értékeit, s talán nem baj, hogy bevezetom nem érdemi méltatássá, hanem háttérrajzzá kerekedett. Lényegében ezt is szerzonk írta levelenként s a történelem, amely életünk és munkánk elkülöníthetetlen tartozéka. Koncsol László (Pozsony)
Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár