1333-ban a pápai tizedjegyzék Smulov (Smubov) néven írja. 1444-ben villa Somlyo, 1519-ben Bárdotfalva formában fordul elõ.
     1567-ben a regestrumban 13 kapuval jegyzik Várdotfalva néven.1591-ben Somlyóként szerepel.
     1333-ban plébániatemploma van, papja, Pál ebben az évben 10 régi banálist fizet, 1334-ben Miklós pap 2 régi banálist. Pál pap úgy is szerepel, mint sacerdos de Chik, ami nem jogosít fel arra, hogy külön plébániára gondoljunk, amint azt Beke és Orbán éa a Harghita Kalendárium (1974.205.) feltételezi.
     A pápai tizedjegyzék korának temploma román kori alkotás volt. Szent Péter és Pál tiszteletére volt szentelve és az egyházközség ma is Szent Péter egyháza néven ismeretes.
     Román kori a torony két oldalán látható két félköríves ajtókeret és valószínûleg a torony alsó része is. Az egyik ajtó innen a kriptához vezet. Az elsõ középkori templomnak eredetileg nyugati és déli bejárója volt. A XV. században bõvített és átépített mai templomba másodlagosan helyezték el.
A XV. századbeli építkezés stílusjegyeit fõkép a torony õrzi : a gótikus ablakok, részben befalazva, a támpillérek és a kerítésbe befalazott kõkeretek (pl. egy késõ gótikus ajtókeret).
     Az elsõ építési korszakból román kori lehet a pálfalvi keresztelõkút vagy szentvíztartó is.
     A tornyán szereplõ évszám (1680) a javítás és bõvítés idejét jelzi. Ehhez kapcsolódik az az adat, mely szerint 1681-ben Vitus Pilutius marianopolisi érsek két új mellékalkotást szentel Szûz Mária és Szent István tiszteletére.
     Az akkori templom hajóját sima boltozat fedte, a szentély boltíves volt.
     1757-ben anyira roskadozó állapotban kerül, hogy új templom építését tervezik, de erre csak 1795-1805 között kerül sor.
     1823-ban a tornyát magasítják.
     A középkori templom öröksége az egykori szárnyasoltár. A templom újjáépítésekor eltávolítják és 1888-ban szétbontják. Két szárnyképe a budapesti Szépmuvészeti Múzeumba, az oltárszekrény és predella az Erdélyi Múzeumba kerül és késõbb a középsõ kép is a Szépmûvészeti Múzeumba.
Stílusa és Jagelló kori címer alapján készítési idejét 1510-1520 közé teszik. Ez a címer a jobb oldalán látható, baloldalt pedig a székely címer.
     A középsõ kép Szûz Máriát ábrázolja, szentek (Szent Péter, Szent Pál, Szent Ferenc, Szent Domokos) között.
     Ugyancsak a régi templomból maradt meg egy XVI. századi (1518-1820) kisebb szárnyasoltár. Az Erdélyi Múzeum õrzi.
     A Csíki Múzeumban örzött Vir doldorum szintén a Szent Péter - templomé volt az 1520-as éveekbõl.
     Utoljára 1911-ben újították színes ablakokkal és mûvészi falfestményekkel.
 
 

     Az elsõ adat a somlyói ferencesekrõl 1352-bol ismeretes, amikor már innen gondozzák a moldvai katolikusokat.
     IX. Bonifác pápa 1400-ban engedélyezi, hogy Alvernoi Bertalan 4 rendházat alapítson. Ezek egyike Csíksomlyó Billich néven. Ennek bizonyságát erõsíti, hogy 10 évre már Bákóban is ferences rendház létesül : Losonczi Margit alapítása. A templom építésének kezdetét erre az idõre lehet tenni.
Folytatása az observans ferencesek mûve, akiknek támogatására Hunyadi János 1442-ben 32 családapát jelöl ki confraternek és bõvítteti a templomot.
     Az építkezés folytatását hívatott támogatni IV. Jeno pápa búcsúengedélye is július 2-ára, 1444 január 27-i keltezéssel : "eccelesie beate Marie semper virginis domus ordinus fratrum minorum de observantia, villa Somlyo in confinibus Valaciae prope Tartariam".
     1448-ra készen áll a templom 8 oltárral. Ez a dátum szerepel a templom nyugati oldalán.
     A középkori templom akkora volt, mint mai hajójának kb. fele.
     A templomhoz az 1530-ban Brassóból elûzött Klarisszák részére kápolnát építenek, Szent Ferenc tiszteletére. 1649-ben Domokos Kázmér egy másik káponát építtet hozzá.
     A nyugati homlokzaton a Keresztrefeszített Jézus képe volt látható Szûz Máriával, Szent Ferenccel és Szent Jánossal, alatta az alábbi gótbetus felirattal : "Ad honorem Domini Nostri Jezu Christi MCCCCXXXXVIII ".
     Sok viszontagságon megy keresztül. Székely Mózes, Ali basa, majd Thököli csapatai megrongálják. Csak az 1694 évi tatárbetörés ellen tudják megmenteni.
     A búcsúsok nagy tömege miatt a középkori gótikus templom kicsinynek bizonyul, ezért 1804-1876 között nagy, díszes barokk templomot építenek helyette.
     A régi templomból megõriztek egy késõ gótikus ajtókeretet (a keresztfolyosó délkeleti szárnyának falában), egy másik ajtókeretet a pince-kripta lejárójánál és egy kis pince-ablakkeretet.
Nagy értékû öröksége a Mária kegyszobor, mely 1510-1520 között készülhetett. Eredetileg a négy mellékoltár (Mária, Szent Ferenc, Szent Antal, beginák kápolnaoltára) egyikén állott. 1664-ben helyezték a fõoltárra Szent Katalin és Szent Borbála szobraival együtt. Roth szerint frank stílusú alkotás az 1500-as évekbõl.
     Ezzel szemben mások a csíki faragó iskola alkotásának tartják, s kapcsolódik a többi csíki Madonnához.
     A szobor kisebb mását bronzból öntve a templom homlokzatán helyezték el 1837-ben.
     Rothenbacher brassói ötvösmester mûve.  A kolostor mai formályát a XVIII. század második felében kapta.