I.e. 120.000-100000. A neandertipusú ösember megjelenik Erdély területén.
I.e. 8000-5000. A középsö és újabb kökor ösemberi leletei (Tordas, Péterfalva, Erösd).
I.e. 2000-600. A korai trákok térhódítása.
I.e. VI. század. A szkíták megjelenése Erdélyben.
I.e. 300. A géta-dákok betelepülése.
I.sz. 106. Traianus római császár elfoglalja Dáciát.
274. Aurelianus császár kiüríti Dáciát.
453. A hun birodalom összeomlása.
VI. század. Avar hódítás, szlávok betelepedése.
IX. század. A bolgárok uralma.
896. A magyar honfoglalás. A Kende és Gyula törzsek letelepednek Erdélyben.
1003. István király leveri Gyula felkelését.
1111. Az elsö oklevélben említett erdélyi vajda : Mercurius.
1112. Az elsö oklevélben említett erdélyi püspök : Simon.
1210. Az erdélyi románok elsö hiteles említése.
1224. II. András Andreanum néven ismert oklevélben lefekteti az ekkor betelepített szászok privilégiumait.
1291. Az elsö oklevélben említett gyulafehérvári törvénynap III. András alatt.
1420. A törökök elsö betörése Erdélybe.
1437. A Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés leverése után a szövetkezett nemesi erök létrehozzák a kápolnai uniót, mely rögziti a három kiváltságos erdélyi négycsoport a magyar, székely és szász rendi jogait.
1441. Hunyadi János erdélyi vajda lesz, s ebben az évben Marosszentimrénél leveri a törököket.
1463. Mátyás szabályozza a székelyek hadviselési kötelességeit és kiváltságait.
1486. A szászok joghelyzetét meghatározó ún. "szász universitas" megalakulása.
1505. Az Agyagfalvi gyülés larakja a székely birói rendszer alapját.
1510. Zápolya János erdélyi vajda lesz.
1514. Dózsa György vezette parasztháború.
1541. Buda elestével Erdély elszakad Magyarország többi részétöl.
1548. A kolozsvári országgyülés lerakja az önnálló Erdély államszervezeti alapjait.
1550. Kolozsvárott megalakul Heltai Gáspár tulajdonában Erdély elsö nyomdája.
1551. Martinuzzi Fráter György lemondatja Izabella királynét és átadja Erdélyt Ferdinándnak.
1553. Ferdinánd bevezeti Erdélyben a birodalmi postarendszert.
1556. Az erdélyi rendek visszahelyezik Izabellát.
1562. A feudális fennhatóság alá kerül közszékelyek felkelése ("Székelytámad-Székelybánja").
1571. Az erdélyi országgyülés bevett felekezetté nyilvánítja a katolikus, luteránus, kálvinista és unitárus vallást.
1599. Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) román fejedelem elfoglalja Gyulafehérvárt és felveszi az erdélyi fejedelem címet.
1599-1604. Erdély átmenetileg Habsburg uralom alá kerül. Basta tábornok császári helytartó rémuralma.
1604-1606. Bocskai István felkelése.
1608-1613. Báthori Gábor fejedelemsége.
1613. Bethlen Gábor fejedelmeségének kezdete.
1619-1621. Bethlen Gábor elsö hadjárata a császár ellen.
1624. Bethlen Gábor második háborúja a császár ellen.
1626. Bethlen Gábor harmadik háborúja a császár ellen.
1629. Bethlen Gábor halála.
1630. I. Rákóczi György fejedelemségének kezdete.
1644-1645. I. Rákóczi György háborúja a császár ellen.
1648. II. Rákóczi György fejedelem trónra lépése.
1653. II. Rákóczi György hadjárata a román fejedelemségek ellen.
1657. II. Rákóczi György lengyel hadjárata.
1658. A szultán tatár csapatai feldúlják Erdélyt.
1662-1691. Apafi Mihály fejedelemsége.
1691. Erdély Habsburg tartomány lesz.
1703. II. Rákóczi Ferenc Erdély fejedelmi trónjára lép.
1764. A székelyek tiltakoznak a határörség megszervezése ellen, az ellanállókat a császári katonaság Madéfalván lemészárolja.
1768. Mária Terézia Erdélyt negyfejedelemséggé nyilványítja.
1784. Horia, Closca és Crisán lázadása.
1791. A románság benyújtja a "Supplex Libellus Valachorum"-ot.
1848. A kolozsvári országgyülés kimndja az Uniót, az agyagfalvi székely nemzetgyülés elhatározza az ellenállást az osztrák elnyomás ellen. Bem erdélyi hadjáratának kezdete.
1849. A románság Avram Iancu vezetésével megkísérli szabadsága kivívását.
1865. Az utolsó önálló erdélyi országgyülés.
1872. A kolozsvári egyetem alapítása.
1892. A románság Ferenc Józsefhez beadja a "Memorandumot", nemzeti és kulturális jogainak elismertetéséért. Szerkesztöit hazaárulás címen elítélik.
1916. A román csapatok elfoglalják Délkelet-Erdély területét.
1918. A román nemzetgyülés Gyulafehérváron kimondja Erdély egyesülését Romániával.
1940. A bécsi döntés értelmében Magyarország megszállja az észak-erdélyi területeket.
1944. A román csapatok a szovjet hadsereggel együttmüködve visszafoglalják az észak-erdélyi trületeket.
1945. Dr. Petru Groza demokratikus kormányt alakít.
1947. A Román Népköztársaság kikiáltása.
1948. Magyar-román barátsági szerzödés kötése.
1974. Román -magyar közös ünnepség Aradon a 13 vértanú kivégzésének 125. évfordulóján.