A szent-miklósi székelység nagy részt marhatenyésztéssel és földmiveléssel foglalkozik, az iparosok inkább betelepültek, a kereskedés pedig csaknem kizárólag az örmények kezében van. A szent-miklósi örmények is a szépviziekkel egykorulag 1668-ban jöttek be Moldvából, ma már közel 40 boltjuk van Szent-Miklóson, ugy idevaló örmény timárok készítik - titokban tartott mód szerint - azon veres kordoványt, mely országszerte hires. Hanem az itteni örmények nem anyira ipar és helyi üzérkedés, mint inkább a kiviteli kereskedés által gazdagodtak fel; ennek egyik fötényezöje a marhakereskedés volt: mert a szent-miklósi örmények felszedték Csíkban és Moldovában a hizott marhát, s azt hajtsáraikkal Bécsig, söt távolabb is elszállították, még pedig oly nagy mérvben, hogy az évi kivitel 300,000 juh, 40,000 ökör és 10,000 ló volt. A marhakereskedés azonban napjainkban csökkent, föleg azért, mivel örményeink közül sokan a tutajkereskedésre adták magokat, melyet az azelötti idökben csaknem egészen egyedárusságok alá vettek, mert télen át - mikor a kevés gabonát termö gyergyói nép szükséget szenved - elölegesen kiosztott pénzzel vagy gabonával megvásárolták jó olcsón a tutajokat, s azokat Arad és Lippára szállitva, nagy nyereménnyel adták el. Egy gr. Lázár Mór által alapitott vállalat néhány évre kivette volt a tutajkereskedést az örmények kezéböl; e vállalat azonban fájdalom megbukott, s a tutajkereskedés ma ismét nagy részt a vállalkozó szellemü és tevékeny örmények kezében van.
     Szent-Miklós piaca egyike szebb vásártéreinknek, a piac mellett található a katolikus szép és nagy templom, melynek oldalán történetbuváraink állitása szerint, hun-scytha felirat lett volna. Ha volt ily becses nemzeti ereklye: az fájdalom nyomtalanul eltünt; hanem azon állitás, hogy a templom falain lett volna, még is hibás lehetett, mert az 1758-ban épült templomon ily irás lételét feltételeznünk nem lehet, hanem igenis lehetett a torony falán, mely torony izmos, fölfelé egybekeskenyedö falaival még akkor is régi eredetre utalna, ha köríves ajtószemöldjébe az 1498 évszámot bevésve nem találnók és hogy ez évszám, men - mint Csíkban nagyon szokásos - falsificatum, azt a számjegyek minuskel alakja mutatja.
     Eltünt nyomtalanul a pogány emléknek nézett nemzetmivelödés történeti becses ereklye, hanem azért a szent-miklósi templomban mégis találhat a régész figyelemreméltó tárgyat és ez harmadik harangja, melyen e körirat olvasható: "Non habemushicmanentemcivitatem sed futura inquirimus Gy.-Sz.-Miklós 1548" . És e körirat nem annyira régiségeért, mint azért nevezetes, mert a helység neve, korán megelözöleg fordul itten elö, a mennyiben az még Németországban is csak a 16-ik század végével jött szokásba.
     A gyergyó-szent-miklósiaknak azon eredeti, másutt nem létezö szokása van, hogy hamvazó szerdán a legénység egybegyülvén, zeneszóval megy a lelkészi lakhoz, s a lelkészt "Rákóczi indulóval" kiséri az egyházba, melynek ajtajánál hangzik el az utolsó zenehang s szünetel az egészen a nagy-szombaton történendö feltámadás ünnepéig. Ily böjtkezdet tudtommal sehol sem divatozik.
     Az örményeknek 1830-ban épült, bástyás védfalakkal környezett, csinos temploma a falu északkeleti szögletében. Szent-Miklóson lakó örmény hivek száma 1200 lélekre megy, s ritusok csak annyiban különbözik a katolikusokétól, hogy a misét örményül mondják és a papok is bérmálhatnak. Nagyrészt Velenczében nevekedö lelkészeiket a bécsi Mechitarita püspök szenteli fel, s a ritualékban ettöl függenek különben az erdélyi katholikus püspök egyházi hatósága alatt vannak; ez rendeli öket egyházközségeikbe is.
     Kunics a Lázár családnak egy igen régi és fényes gy.-sz.-miklósi kastélyáról tesz említést, azonban hihetö, hogy ezen kevés kritikával iró jesuita, a szárhegyi Lázár kastéllyal tévesztette egybe; és ez annál valószinübb, mert a kastély mellett állot kolostorról is említést teszen, már pedig Gyergyóban csak Szárhegyen volt és van kolostor, különben e tévedést még inkább felfejti azon körülmény, hogy Kunics Szárhegyet teljesen kifeledte Gyergyó falui közül.
     De mi Gyergyó-Szent-Miklóson kiválóan érdeket költhet, mihez örömderitö érzettel közelithetünk, az a templom közelében emelkedö azon emeletes épület, melyben a muzsák szentegyházára ismerünk; mert ha épület szent lehet, bizonnyal ilyen az értelem fejlesztésére szentelt tanintézet; mert isten tiszteletének legüdvösebbb módja az, mely az értelmet fejleszti, mert ez képezi azon köteléket, mi a föld fiát az éghez leginkább közel hozza, mert ez ragadja ki az embert az állatias elsülyedés megalázó állapotából s emeli a felvilágosodás azon magasabb fokára, hogy értelmének fölénye, érzéseinek nemesitése által hivatásának magaslatáig felemelkedni képesitve legyen; mert az isten képére alkotott ember csak akkor közelitheti meg a teremtöt, ha szelleme - mely ily köteléket egyedü;l alkothat - nemesitve , tökélyesitve van; szentegyházak tehát a tanodák, melyek az emberiség lelkületének éltetö tápláldái, s valójában a templom csak akkor van kiegészitve, ha az imára szentelt hely mellett feltaláljuk a tanodát is, hol a hivök lelkülete és szive elökészittetik és képesittetik arra, hogy emelkedettséggel és szellemi fejlettséggel járulhasson az imához.
     Azonban örömmel láthatjuk, hogy Gyergyó-Szent-Miklós szentegyháza ki van egészitve mulhatatlan járuléka az iskola által, még pedig egy a Székelyföldön oly igen szükséges föelemi tanodával párositott ipariskola által, melyben a minden szellemi központtól távol esö, elszigetelt, tehát önmagára utalt Gyergyó 42,372 lakósának lelki ápoldája van megalapítva.
     Alig van a Székelyföldnek szebb hivatású és üdvösebb irányú intézete, mint ezen legelsö, s fájdalom még mindig csak egyedüli ipartanodája, melynek horderejét senki jobban fel nem fogja, nemzeti érdekek igényelte kifejlösését senki höbben nem óhajtja, mint én; ebböl kifolyólag e tanintézet alakulásának és kifejlödésének rövid történetét adni kötelességemnek ismerem.
     Ez intézet, miként tanodáink mindenike, régebben alakult s csak lassankint emelkedett és fejlödött ki, söt a szent-miklósi tanoda lételét még csak nem is a nemzeti szellemnek, hanem épen ellenkezöleg, az azt elölni, kiirtani szándékolt elenséges törekvésnek köszöni; mert véres emlékü "Siculicidium"-mal füzödik egybe, mivel alapitási idöszakra körülbelöl 1764 tájára, vagyis azon korszakra vihetö vissza, midön a madéfalvi vérfürdövel a fegyvert a székelyekre feleröszakolták, mivel ezen iskola a határöri ezredparancsnokság rendeletéböl, bár székely pénzen alapittatott a véget, hogy a székely határöri gyalog és huszárezredek fiaiból engedelmes katonákat, akarat szerint mozgatható gépeket neveljenek, alakiták a végett, hogy a fiatal nemzedék lelkületéböl már elöre kiirtsanak minden hazafiaságot, minden szabadságvágyat, hogy azokat nyelv és szellemben elnémetesitve, a haza szivétöl elszakitsák. E czélból ezen elemi iskola egészen 1849-ig az ezredparancsnokság közvetlen felügyelete alatt állott, elannyira, hogy az oktatás, a tanitók, s minden az intézethez tartozó ügyek fölött kizárólagosan a katonai hatóság rendelkezett, s katonai kényszer útján botbüntetés terhe alatt volt megparancsolva, hogy minden fegyverviselö gyergyói székely fiait e tanintézetbe adja, mely eleintén csak elemi tanoda volt, de az 184¾-ik tanévben ahoz kis gyimnasium is csatoltatott, melynek fejlödöttebb tanonczai egészen 1849-ig a csík-szent-mártoni hadi iskolához tétettek át.
     De az erkölcsök megmételyezésére, a hazafias szellem kiirtására tervelt iskola, alapitóinak szándékával ellenkezöleg a közmüveltség terjedésének lett eszközlöje, mert a kényszertanitás eredményezte azt, - hogy Gyergyó népe a közmüveltség terén oly elöhaladást tett, hogy alig volt székely, ki irni,olvasni nem tudott volna; söt még most is az értelmesebb osztály föjárulékát az ezen intézetböl kikerültek alkotják; más részröl a hazafias szellemnek kiirtása sem sikerült, mert 1848-9-diki szabadságharczunknak legkiválóbb bajnokai épen ez intézet növendékei közül kerültek ki, s a szent-mártoni hadiiskolába áttétettek szolgáltatták azon kiváló tüzéreket, kik Háromszék önvédelmi harczaiban annyi dicsöséggel s oly magasztos önfelaldozással szerepeltek.
     Azonban a dicsö harczokra a szabadság fénylö napjának lehanyatlása következett, a müveltség, a polgárosodás fölött a szolgaság ülte diadalát. Ily gyözelmet csak éj követhete, sötét éj, melyben lánczcsörgések, bitófák, börtönök tüntek fel, sötét éj, melyben a szellemi világosságnak minden szikrái eloltani terveztettek. Magyarország a müveltség elöharczosainak, a keresztyénség és szabadság höseinek dicsö hazája bús temetövé lett, észak fagyos lehelete megdermeszté a szabadság szellemét, a kozák gyözelem kozák irányt, vérpadokat, szégyenletes zsarnokságot hegyott maga után; a müvelt Európa szivébe, a XIX. század szégyenére befészkelte volt magát az urali vadságnak azon iránya, a muszka kegyetlenségnek azon modora, mely örökös szégyenfoltja lesz a világtörténelemnek, melynek pokoli látványától ha eliszonyodtak is a népek, de a kormányok és diplomatia nem csak vétkes közönnyel, hanem elégülten nézték, mert a "rend" s az ö eszmeficzamodásuk szerinti "egyensúly" helyre lett állitva. Igaz, hogy a szabadságnak feltörö érzetét a kancsuka uralma megfékezte, Európa szivének melegét a jeges tenger jégszikláival megfagylalák, oh de ez nem gyözelem, hanem a müveltség és polgárosodásnak szégyenletes veresége volt; oly vereség, mely az emberiség elöhaladását évtizedekre akasztá meg, mert e küzdelemben nem csak a magyar nemzet gyözetett le, hanem meggyalázva lett a müveltségnek feltörö szelleme és a népek közös vagyonát képezö szabadságnak érezte is. Itt az ujkor eszméit tarolta le a középkor szolgaságának undok hydrája. Hogy ily gyözelem a müveltséget, mi a szabadságérzetnek szülöje, elfolytani törekedett, az igen természetes, s azért a forradalomra következett absolut kormányrendszer országszerte elnyomta, hol csak tehette megszüntette a tanintézeteket; ezen sors érte a gyergyó-sz.-miklósi kis gymnasiumot is, mely teljesen eltöröltetett, söt még az elemi iskola is csak mint silány kántori iskola maradt fenn. Egy egész évtized vonult el a nélkül, hogy Gyergyónak bárminemü iskolája lett volna; egy nemzedék nött fel megfosztatva az önmüvelhetés minden eszközétöl; mert csak is 1859-ben, a zsarnokság szigorának szelidültével lehetett arra gondolni hogy e vidék 40,000-et meghaladó lakosságának lelke a vadságban való elsülyedéstöl megmentessék. Ekkor Haynald Lajos, Erdélynek a nevelés sz. ügye körül oly nemes buzgalmat kifejtett akkori kath. püspöke, állott az ügy élére, fáradhatatlan erélye, ügyszeretete s nemes lelkesedése párosulva a gyergyói községnek és egyesek áldozatkézségével, 32,335 forint és 80 krnyi öszeget hozott egybe mely összeg alaptökéjeül szolgált egy 4 osztályu föelemi tanodának, melyben a tanitás még az év (1859) végével kezdetét vette három, pályázat utján választott, tanitó vezetése alatt, kik lelkesedéssel láttak a nagy számmal egybesereglett fiatalság müveléséhez. Az alap elégséges volt arra, hogy ezen oly nagy szükséglet pótló s minden irányban még a nép részéröl is lelkesedéssel támogatott, ügyszerettel felkarolt, föelemi tanoda rövid idön felvirágozzék, s az igényeknek megfelelö mérvben fejlödjék.
     Ha mindennek daczára az fejlödésében fennakadt, ha elörehaladás helyett visszahanyatlott, ha a községek részben elvállalt kötelezettségeiknek meg nem feleltek, azt leginkább kisszerü hatalmaskodásnak, szükkeblü nézetkülönbségnek s föleg az alapítói és föfelügyelöi jogok eröszakos elentétbe állításának lehet feltudni, mely vétkes viszálkodás, a nevelés szent ügyét válsággal fenyegette elanyira, hogy ezen tanintézet teljes felosztással és megsemmisüléssel volt fenyegetve, s hogy az nem történt meg, azt csaknem kizárólag a lelkes tanárikar önfeláldozásának s nemes önmegtagadásának köszönthetjük, kik az alapítványi kamatok felakadása miatt alig 280 ft. évi fizetés mellett folytatták a tanítást, tengödtek, nyomorogtak, csakhogy a nemzet szellemi vagyonában meg ne károsíttassék. Ezen elismerést érdemlö kitartás és ügyszeretet megmenté a veszélyeztetett közügyet, s most miután végre sikerült az alapítói és föfelügyeleti jogoknak kiegyeztetése, reményünk lehet, hogy az egyenetlenség gyökeres kiirtása is sikerülend, s a tanügy rendes menetének ez ideig történt eröszakos megakasztása nem fog többé bekövetkezni, és ezt annyival inkább remélhetjük, mert mostoha tanügyünk végre valahára országos ügyelemben is kezd részesülni.
     A fennebbiekben van rövid vázlata a szent-miklósi föelemi iskola fejlödési története elsö phasisának. Már most annak azon második idöszakát kell érintenünk, midön a föelemi tanoda alreáltanodával kapcsoltatott egybe.