Get your own Free Home PageA Köznemességet (vagy Kisnemesség) is beleértve Verböczy szerint:
1) a nemes ember csak a koronás királynak van alárendelve;
2) bírói itélet nélkül le nem taróztatható;
3) közterhektöl, szolgálatokból mentes, csak honvédelmi köteleztettsége van;
4) a királynak, ha az alkotmányt sértené, ellenállhat.
Nemsség általános vizsgálata. Magyarországon több ízben rendelték el, 1725.,1731., és 1759.. Azok kivételével kiknek nemssége általánossan el volt ismerve, nemsségét mindenki az e végre kinevezett bizottság elött bizonyitani és igazolni tartozott; a végleges elhatározás a királyt illette.( A PALLAS NAGY LEXIKONA 7/31, 13/5)
A nemesség saját költségén szerelte fel magát s viselte a felkelés kiadásait. A birtokos nemességet még , a jobbágyok számához viszonyítva, az u.n. portalis insurrectio is terhelte. Betegek, öregek, több kiskorú gyermekekkel bírók, egyetlen fiak, egyháziak, köztisztviselök, tanárok, orvosok, sebészek, özvegyek, kiskoru árvák s a rendes katonák nem tartoztak felkelni.
A nemesi birtokhoz eleitöl fogva hozzáfüzödött a honvédelmi kötelezettség. Régen, ha a haza veszélyben volt, a véres kard szertehordozására indultak a nemesek a hadba; elsö királyaink alatt még a régi törzs-zászló alá gyülve, késöbb már egyik-másik fötiszt zászlója alá, s pedig ekkor mér rendszerint az országgyülés rendeletére.
A Felkelés (Insurreccio) lehetett egyetemes vagy részleges aszerint, amint az egész ország vagy annak valamely része szólíttatott fegyverre. Különbözött ettöl az u.n. banderium mert a felkelésben minden nemes személyesen, a nádor mint az ország fökapitánya vezérlete alatt vett részt, holott a bandériumot az ország zászlós urai s más föurak s föpapok is, kiki saját vezetése s zászlaja alatt, összetoborzott harcosokból állitották ki, az országggyülés megbízása szerint.
Ezt a megkülönböztetést világossan kifejezi az 1492. évi XVIII. t.c. midön azt mondja: hogy a király mindaddig nem hirdethet egyetemes felkelést míg a király és az országzászlósok csapatai elégségesek lehetnek az ellenség ellen. Az ország határain kívül sem a felkelö nemesség, sem a bandériumok nem tartoznak menni.
A nemesi felkelés katonailag volt szervezve és fegyelmezve. A felkelés tisztjeit, és pedig a lovasságot kivétel nélkül a megye, a gyalogságot pedig kapitánytól lefelé a megye, a törzstiszteket már a nádor, de a megye ajánlatára, nevezte ki. Az utolsó nemesi felkelés 1809. a francia háború alatt volt.
Az utolsó magyar nemesi felkelés 1809-ben.
Magyarország fegyverfoghatásra köteleztett nemessége mintegy harmincezer lovasból és negyvenezer gyalogosból állott. Ennek az erönek azonban csak egy része vett részt az utolsó magyar nemesi felkelésben, Napoleon ellen 1809-ben, a györi csatában. Az északi vármegyék nemessége a betörö lengyel felkelök ellen volt mozgósítva míg a tiszántúli és erdlyi felkelö csapatok még nem érkeztek a gyülekezö helyre. Ezzel szemben a francia sereg mintgegy 42 ezer gyalogosból és 13 ezer lovasból állott. Ebböl egy francia hadtest Pápán maradt vissza és így a csatában csak kb. 35 ezer fö vett részt, melyböl tízezer volt lovas.
Napoleon Bécs felé tört; mindenáron meg akarta akadályozni azt, hogy a Grácon át Johann föherceg parancsnoksága alatt visszavonuló osztrák cspatok egyesühessenek Karl föherceg Ausztriában álló seregével. A györi ütközet 1809 június 11-el kezdödött, több napig tartott s többé-kevésbé döntetlen eredménnyel végzödött A jobbanfelszerelt, jobban kiképzett, csatákban edzett és valúszínüleg jobban veztett francia sereggel szembeszálló osztrák-magyar egységek viszont több lelkesedéssel és elszántsággal harcoltak. Johann föherceg 6200 embert vesztett; az Andrássy tábornok vezetése alatt harcoló insurgesek vesztessége 180 halottat és 580 nehéz sebesültet tett ki.
(Kisfaludy Sándor volt testörtiszt, költö; Graf von Beckers tábornok-hadsegéd könyvei, Mária Terézia Rend határozatai; valamint az érdemrendek és jutalmazások kiosztását intézö intézö itélöszékhatárotai No. 2640 alapján összállitotta Pintér Pál; teljes részletek: "Hadak Utján" München, Vol. XXX No. 338.)
Csiba Dávid István (RY#25) *1783, Tejfalu. Insurgens. Mint tizedes vett részt a Napoleoni hadjáratban. Aranyéremmel kitüntetve és 200 arany forinttal lett megjutalmava. (Gálffy Péter)
Get your own Free Home Page