Göncz Árpád elnök úr és az 56-os sortüzek

A február 23.-i Új Magyarországban megjelent "A gyilkosokat néven kell nevezni" cikket olvasva, a Köztársasági Elnök úr nyilatkozata és viselkedése miatt mély felháborodás fogott el. Az 56-os sortüzek elkendőzése, vagy az akkori döntéshozók bűnei feltárásának akadályozása, valamint a tragikus események súlyának lekicsinyítése ugyancsak bűn, amit egy ilyen magas állású személy, egy köztársasági elnök, felelőssége tudatában semmiképpen sem tehet meg. Mi késztetheti Göncz Árpád urat erre a viselkedésmódra?

A másik kérdés, ami ezzel kapcsolatban foglalkoztat az az, hogy hogyan fér össze Göncz úr magas hivatalával és az ehhez szükséges erkölcsi mércével egy a magyar nép ellen elkövetett orvgyilkosságokat takargató felfogás. Gondoljuk meg, a Délszláv válság alatt elkövetett tömeggyilkosságok és más szörnytettek feltárására nemzetközi bíróságot hoztak létre, éppúgy szorgalmazzák nemzetközi szinten a Vörös Khmer által elkövetett kb. 2 millió áldozatot követelő tettesek számonkérését és megfelelő megbüntetését.

Az 56-os eseményeknek meg van a megfelelő irodalma, ma is élő tanúk tudják bizonyítani a szörny- tetteket, nem kell semmit sem "előásni". A magyar nép lelkén ejtett sebek ugyan már behegedtek, de az emlékek megmaradtak, különösen az érintettekben és családtagjaikban. A bűntettek eltussolása és a bűnösök különböző módon való védelmezése, tekintettel az elmúlt évtizedek politikai hagyatékára, a koalíciós kormányba vetett hitet is megrengeti. Pontosan a törvényesség és igazságosság gyakorlásával tudná a mostani kormány magát a rosszemlékű MSZMP-től valósan és szavahihetően elhatárolni. Ha ezt nem teszi meg, akkor a magyar nép előtti tekintélyén, szavahihetőségén esik komoly csorba.

Tekintettel a köztársasági elnöki szék jövőbeni betöltésére igen fontos odafigyelni, miként képviseli Göncz Árpád a magyar nép érdekeit. Visszatekintve eddigi gyakran igen szerencsétlennek mondható, országunk és népünk becsületén csorbát ejtő kijelentéseire talán jobb lenne, ha a következő periódusra a feladatot már önként nem vállalná. A köztársasági elnöktől a magyar nép több rálátást, igazságérzetet, pártsemlegességet és a múlt valós történetét tekintve megbecsülést vár el. A helyzetet az csak súlyosbítja, hogy kijelentéseit nem csak a hazai olvasók, hanem a világlapokon keresztül egy politikailag érdekelt nemzetközi olvasótábor is megismeri, melyből olyan következtetéseket von le, amelyek az ország megítélésére negatív kihatással vannak. Ez pedig nem más, mint politikai felelőtlenség. Ebből kiindulva Göncz Árpád nem csak a magyar népnek, hanem a koalíciós kormánynak is komoly teher.

Kenessey Csaba

:: index