Gyakorlati Megjegyzések a Hullámrepülésröl.

1. Alapveto orvosi tények. 10.000 m az a maximális magasság, amelyet el lehet érni egy túlnyomásnélküli oxigénálarcban. Ebben a magasságban 100%-os oxigénszolgáltatás nem ad több oxigént, mint amennyit a levego tartalmaz a földközelben. 10.000 m felett túlnyomásos pilótafülke nélkül csak túlnyomásos álarcban, és túlnyomásos oxigénszabályozóval lehet repülni. Bár egy egészséges ember a tengerszinten két percig meg tud lenni levegövétel nélkül, 9500 m-en ugyanaz az ember elveszti az öntudatot harminc másodperc alatt. Ennek az oka az, hogy az alacsony nyomás miatt a vérben oldatban lévö oxigénmennyiség igen alacsony ebben a magasságban. Soha ne repülj 8000 m felett egy másodlagos oxigénforrás nélkül, mert az alapvetö oxigénellátás elvesztése hamarosan eszméletlenséggel és a repülögép irányításvesztésével végzödik. Összegezve, a nagymagassági repülés halálosan komoly dolog.

2. A Sziklás Hegység hullámai nem egészen olyanok, mint a könyvekben említett hullámok. Itt a hullám biztos jele a rotorfelhok sora, ezek a szélirányra meröleges kumulusz-sorok. A rotor ezek alatt van, a hullám elöttük a szélirányban. A hullám mindég teljesen sima, a rotorok - hát ennek rotorja és napja válogatja. Néha csak olyanok, mint nagyon rázós, ronda, rendezetlen termikek. Néha az ember úgy érzi magát bennük, mintha mosógépbe került patkány lenne. Mindenesetre, tökéletes, precíz vontatási technika nélkül (úgy hogy a legrázósabb termikekben is pontosan követed a vontatógépet) a hullámrepülést megpróbálni tévedés lenne.

3. A hullám nagyon erös emelést tud adni. 3 - 5 m/sec is tipikus (ez átlag, több ezer méteren át, nem csak egy lökés itt-ott), de voltam én 20 m/sec emelésben is. Nem szabad elfelejteni, hogy ugyanakkor a süllyedés is tud ilyen nagy lenni, úgy a hullámban, mint a rotorban, és egy ezerméteres tartalékot is el lehet veszteni nagyon hamar. Miután mindez meredek, sziklás, szakadékos hegyek fölött történik, gyakran a legközelebbi repülötértol messze, a magasság-tartalékot nem szabad kockáztatni. Az angolnyelvü oldalakon van egy pár hullám-ábra, ezeket érdemes megnézni, erre nem kell angolul tudni.

4. Magasan hideg van. Nem számit az hogy tél van vagy nyár, a hömérséklet 10500 méteren jóval -50 C alatt van. 8000 m-en sem nagyon számit az évszak. A legveszélyesebb dolog egy sokáig tartó hullámrepülés: a pilótafülkében a levegö lehül, a plexiglass befagy, a melegített ruhát tápláló akkumulátor befagy, a rádió és vario akkumulátora befagy. Föleg a láb lesz hideg, még egy meleg repülöcsizmában is, mert a napsütés nem éri el, és a fülkében, a levegöhiány miatt, nincs sok levegö-cirkuláció. Ezzel szemben, a "gyorsan fel, gyorsan le" elven alapuló hullámrepüléseket meg lehet tenni (mondjuk 8000 méterig, a nyári hónapokban, legalábbis itt, a Sziklás Hegységben) minden speciális magassági öltözés nélkül: a jól szigetelt pilótafülkében, napsütésben repülve, a levegö mondjuk egy félóráig kellemes hömérsékletü maradhat.

5. Hová menjen a magyar pilóta? Hát szerintem, ha külföldre, akkor az USA nyugati államaiba. Az esélyek jobbak, mint az Alpokban vagy a lengyeleknél. Itt Coloradóban, negyvenhárom év megfigyelései alapján azt mondhatom: minden évszakban van hullám, és átlagban minden három-négy nap közül egy elég jó arra hogy az ember egy gyémántkoszorús magasságot megrepüljön. Persze, a mátrai hullámtér már ismeretes Magyarországon, de kell hogy másutt is legyen. 2000 júliusában láttam böven hullámot a budai hegyek és a Pilis felett, a Mátra felett, de még a Balaton nyugati vége felett is. Elöttem nem kétes hogy mindezek szép erös hullámok voltak, szépen kifejlett rotorfelhökkel.