2004 Szeptember 21-én megnyílik az Amerikai Indián kultúra múzeuma a Smithsonian Múzeum kezelésében. Hivatalos neve: Az Amerikai Indiánok Nemzeti Múzeuma (National Museum of the American Indian http://www.nmai.si.edu/ ) Szinbólikusan az épület a US Capitol és a Washington Memorial között van.

A megnyitó ünnepségre több mint 11 ezer Amerikai Indián jelezte résztvételüket, törzseik ünnepi ruházatában. Táncaikkal, zenéikkel és szertartásokkal fogják ünnepelni az egy hétig tartó múzeumi dedikációt. Az első évben 4 és 6 millió látogatóra számítanak.

Blue Spruce (Kék Fenyő) Amerikai Indián építész a következő képpen foglalta össze a múzeum misszióját: „Ezt az Intézetet egy élő kultúrának dedikálom és annak fentartására és tanulmányozására. Legyen kiállítva az ősi népek élete, nyelveik, irodalmuk, történelmük és művészetei a nyugati világnak.”

Kívülről nézve az épület az Amerikai Indán spirituális hitét az élet abroncs (kőr) formáját jelképezi. Falai természetes kézzel faragott kőből van építve. Az épület bejárata kelet felé néz a felkelő napot köszönti, mint az Amerikai Indiánok otthona.

W. Richard West (Cheyenne / Arapahoe) a múzeum igazgatát idézve: „Amerika végre elfogadja Ősi származását, annak multját, jelenét és jövőjet” Colombus előtt az őslakósok számát 118 millióra becsülik. A pre-Columbian népesség 10-15 millióból, ami ma US, 250 ezer az Amerikai Indiánok száma a 20-ik század elején. A mai Amerikai Indiánok helyzete a rezervátumokban továbbra is az elzárt gettókhoz hasonlítanak, ekonómiai és egészségi körülmények hiányosságával.

A múzeum az első tisztelet adás az Amerikai Indiánoknak. Az épületet 40 „Grandfather Rocks”, Nagyapa Szikla veszi körül. A négy legnagyobb a négy világ irányát jelzi. A sziklák négy Amerikai Indián közösségből származnak: Maryland, Hawaii, Canada és Chile-ből. Ezek a sziklák az Ősapákat jelképezik. Az épületet körülvevő parkban minden fa, bokor, fű, virág és ingoványos a természet szerető és tisztelő Amerikai Indiánokat képviseli.

A múzeum témája három fő csoportra oszlik: a Mi Világunk, a Mi Népünk, a Mi Életünk.

A múzeum gondolata 1989-ban született, 219 millió Dollárba került. A colorádói szenátor Ben Nighthorse Campbell segítette az ötlet megvalósulását a US szenátuson keresztül. „Ez nem lessz cserépedények és kosarak raktárhelysége! Ez egy élő múzeum lessz!” Ő és szenátortársa Daniel Inouye, Hawaii-ból vitte ezt keresztül. Campbell leköszönt szenátori posztjáról, ez év októberében Colorádó új szenátort fog választani helyébe. „Úgy érzem hogy a gyűrű bezárult. Elvégeztem a feladatomat és leróttam kötelességemet Népemnek” (Ő a Southern Ute törzshöz tartozik) Ott lessz a megnyitó ünnepségen egy erre az alkalomra készítetett „buckskin” ünnepi ruházatban. Személyes munkája is ott lessz, hiszen Ő egy Ute törzs motívumait felhesználó ékszertervező és készítő. Munkája része az Amerikai Indián Múzeum utazó gyüjteményének.

A legnagyobb külömbség e múzeum és más világszerte található (Magyarországon is) gyüjteményekben, hogy e múzeum létrehozásának minden részében Amerikai Indiánok konzultálásával vagy személyes részvételével valósult meg. Olyan sok Amerikai Indián kultúra van az amerikai kontinenseken, egy kurrátor, egy múzeumon belül lehetetlenség hogy ismerje teljes mélységében mindazokat.

Ez csupán egy kicsinke izelítő egy nagy mérföldkő elérésében ami az Amerikai Indiánok megértése és tiszteletben tartása felé mutat.

A Washington DC-ben levő komplexus az új része az Amerikai Indián Nemzeti Múzeumnak. Két másik része a George Gustav Heye Center, Manhattan- ben és a Cultural Resources Center (CRC), Suitland, Maryland-ben.

Kontrasztként a jó hírekhez néhány jelenleg folyó “harcokról” a US államigazgatás és az Amerikai Indiánok között majd következő híradásomban számolok be.

Addig is maradok aki voltam,