SZERKESZTÕI ELÕSZÓ

Ez a cikk 1993-ban jelent meg a GCI (Internacionalista Kommunista Csoport) által kiadott Kommunizmus címû újságban. A cikk mindmáig nem vesztette el aktualitását. Nem csak azért, mert az AIDS-et mégmindig bevetik a proletariátus ellen, hanem közvetlen aktualitása is van. Hisz a most az újra megjelnõ háborús helyzetben egy új-régi fegyver kapott elsõrangú szerepet a bilológiai fegyver, amelyek közül is elsõrangú média sztár az anthrax nevû katonailag és tudományosan kiképzett tömegpusztító baktérium.

AZ AIDS TISZTÁN A TUDOMÁNY TERMÉKE

Az itt következõ szöveg nem csupán elméleti próbálkozás arra, hogy az AIDS keletkezésének kérdését visszavezessük arra a termelési módra, amelyben realizálódott. A szöveg, mindenek elõtt, annak a gyakorlati harcnak a terméke, amelyet együtt vívtunk meg csoportunk egy militánsával, aki Észak-Amerikából érkezett, és AIDS-fertõzött volt.

Elvtársunkkal a közös harcot a drogfüggõséggel való radikális szakítás alapján kezdtük meg. A csoportba való integrálódása a drogoktól való teljes elhatárolódással együtt ment végbe. õ maga így fogalmazott:

"(...) A drogfüggõség az egyik lehetséges kifejezése a Tõke által hordozott frusztrációkra adott társadalmi válasznak és álláspontnak, akárcsak az õrület, a bûnözés vagy a tévémánia. Egy öntudatlan lázadás, amely a rendszer elutasításának stigmáit egyenesen áldozatainak húsába égeti. Legfõként azonban a Tõke ereje igába fogásunkra: a drogosok társadalma a gyakorlatban csupán a kapitalista modell egy summázata. A drogfüggõség az individualizmus és a szolidaritáshiány gyõzelme (mindenki a maga drogját), az elidegenedés gyõzelme (az a konkrét elidegenedés, amelyet egy terméktõl való függés okoz) az eldologiasodás gyõzelme (egy test/tárgy öngyilkossága, eladása az anyagért), a lenyugtatás gyõzelme (a választás a drog és a szenvedés között), az áru gyõzelme (csereérték és használati érték közös nevezõje: drog a túléléshez), az érték gyõzelme (néhány bankjegy néhány milligramm porért és élvezetért), stb... A drogfüggõség a közvetlen túlélés intézményesített rendszere, amit más néven mint a kapitalista rendszert ismerünk..."

Nem sokkal ennek leírása elõtt tudta meg, hogy AIDS-es.

Lehetetlen leírni azokat a mindennapi harcokat, amelyeket ezután a hír után vívnia kellett: az orvosokkal való folyamatos konfrontációt, a róla készült orvosi feljegyzések erõszakos megszerzését, az élelmiszerek radikális kritikáját (elvtársunk a kapitalista táplálékot generalizált mérgezésnek nevezte), a kétségbeejtõ, eredménytelen próbálkozásokat, hogy információkhoz jusson az "alternatívként" reklámozott kezelésekrõl, amelyek éppen annyira csupán anyagi érdekek kifejezõi, mint "hivatalos" változataik, a harcot az élvezet-ellenesség ideológiája ellen, a kórházi halál elutasítását, és a folyamatos harcot, hogy elutasítsa - minden elképzelhetõ nyomás ellenére - hogy a meggyõzõ média-reklámok hõsével, az AZT-vel (1) mérgezze el testét, részt véve a kísérletben, amely laboratóriumi patkánnyá akarta változtatni õt,...

Ennek a harcnak minden percét együtt éltük meg, harcostársakként, annak a "valódi életnek" minden meghatározottságával és szenvedélyével, amit az Állam militáns kritikája biztosíthat nekünk. Megvitattuk, és úgy döntöttünk, teljesen tudatosan, hogy ennek a folyamatnak minden pillanatát mint folyamatos harcot akarjuk megélni, elkerülve így, hogy elvtársunk betegen haljon meg. Harcolva halt meg. Élve halt meg, ellentétben azokkal a félhalott "élõkkel", akik ma a kapitalista társadalmi béke alattvalóiként mûködnek, és akiknek egyetlen realitását uralkodójuk, a szörnyeteg Pénz diktálja.

Az itt közreadott szöveg ezeknek a perceknek a ritmusára épül. A legtöbb gondolata, akárcsak a nekik életet adó kommunista nézõpont közvetlenül kötõdik megszámlálhatatlan közös vitánkhoz és tevékenységünkhöz.

Ezért ezt a szöveget nem ajánljuk elvtársunknak. Ez a szöveg õ maga. Közös szakításunk a halál jelenlegi világával. Ahogy õ megfogalmazta:

"(...) Harcunk kontextusa paradoxon, ellentmondás. Fegyverkezünk, hogy elpusztítsuk a fegyvereket. Túlélünk, hogy eltöröljük a túlélést,... és végre igazán éljünk. Vállalnunk kell ezt az ellentmondást, együtt kell léteznünk vele, ha majd egyszer, a jövõben élni akarunk. Az `õrültségbõl' való menekülés közben olyan keresztúthoz értem, ahol csak két választás kínálkozott: harcolni, vagy nem harcolni. Én választottam."

HOGY NE HALJUNK MEG HÜLYÉN...

AIDS, A KAPITALIZMUS VITATHATATLAN TERMÉKE!

------------------------------------------------------------
"Folytatjuk a harcot érted, elvtárs, akinek a Sex Pistols felvételét kellett volna a saját koporsójába tennie: NO FUTURE. Érted, elvtárs, akinek vénáit megfertõzte az orvosnak nevezett pribékek halálos találmánya.
Érted, aki harcolva haltál meg, míg lassanként lemészárolt a Fejlõdés. Erõt merítve közös gyûlöletünkbõl az Állam és a Tudomány ellen, elvtárs, folytatjuk veled a harcot..!"
-------------------------------------------------------------

Rögtön az elején tisztázzuk, hogy ellentétben a sajtó által nap mint nap elfuvolázott hazugságokkal, az AIDS-retrovírus azoknak az új üzleti távlatoknak és lehetõségeknek a közvetlen terméke, amelyeket a molekuláris biológia fejlõdése alapozott meg. A tudomány, amelyet mindenekelõtt a katonai szektor kutatási és fejlesztési programjai tartanak lendületben, újra produkált valami szart, amit aztán megpróbál eltusolni, bíztató hírekkel tömve a közvéleményt.

Az AIDS remekül beleillik a Tudomány termékei és a Fejlõdés a fejlõdés agyszüleményei közé: nukleáris és kémiai fegyverek, a hipermodern börtönök, a szteroidok, a szintetikus anyagok, a páncélszekrények, az érvágás, az antibiotikumok, a villamosszék, a plasztikai sebészet, a televízió, a parkolóórák, az elektrosokk-terápia, az A-10-es repülõgépek és az Apache-helikopterek közé...

Materialistákként megkíséreljük bemutatni annak a társadalmi és gazdasági környezetnek néhány elemét, amelyben a Tudomány és az Orvoslás mûködnek, hogy megérthessük: a HIV-retrovírusnak minden "oka" (gazdasági és\vagy "véletlenszerû") megvolt arra, hogy megjelenjen...akkor, amikor a körülmények megértek a létrehozására. Célunk nem a szenzációhajhászás, hanem a szakítás a túlsúlyban lévõ tudományos és demokratikus folklórral.

Sem maga az AIDS misztikus megjelenése, sem a tudósok kétségbeesett próbálkozásai eredetének elkendõzésére nem érthetõek meg annak felismerése nélkül, hogy az érték teljesen áthatja a tudást, a Pénz diktatúrát gyakorol a Tudomány fölött, egyben teljes összhangban állva vele (2). Fel kell ismerni a gyógyszerészeti kutatások és a kereskedelmi szükségletek mélyen gyökerezõ egységét, azokat a mindent átfogó kötelékeket, amelyek kibogozhatatlanul egybefõzik a katonai szektort, a politikusokat és az üzleti világot.

A következõ megjegyzés útján szeretnénk tisztázni a szöveg legalapvetõbb kiindulási pontjait:

Nincs szándékunkban, hogy valamiféle polarizációt állítsunk fel "jó" és "dekadens, rossz vagy korrupt" tudomány között. A Tudomány, mint a tõke értékesülésének alávetett tudás, a velejéig rothadt. Akárcsak a Tõke többi termelõereje, a Tudomány is alapvetõen embertelen: nem csak alkalmazásaiban, hanem alapjaiban.

Éppúgy nem lehetséges semmiféle "jó értelemben vett" tudomány, mint ahogy abszurd lenne ezt például a rendõrségrõl is feltételezni. A Tudomány semmivel sem jobb a Rendõrségnél. Az általunk kifejtett kritika nem szándékozik választ adni a ****** cock up**** (legyenek tudósok vagy rendõrök), sem pedig kritizálni, példának okáért azt a tudományos fejlõdést, amely a rendõrségi gumibotokat immár az elektrosokk adásának lehetõségével is felruházza. A mi gyakorlati és elméleti kritikánk egy olyan erõ puszta létéhez kapcsolódik, amely a burzsoá Tulajdon védelmében szervezõdik meg és fejleszti ki képességeit. Egy olyan tudatosság lényegéhez, amelynek szûk horizontját csupán a tõkefelhalmozás szükséglete tölti ki. A Tudományt, akárcsak a Rendõrséget, nem reformálni kell, hanem megsemmisíteni (3).

Sajnos kénytelenek vagyunk idõnként önismétlésekbe bocsátkozni ebben a bevezetõben, amikor arra mutatunk rá, hogy kommunista nézõpontból, vagyis a valós emberi szükségletek oldaláról nézve a Tudomány nem "rehabilitálható". De újra és újra le kell szögeznünk - nehogy félreértésbe essünk - hogy az egész szarnak ebben a kritikájában, amit az AIDS eredetének apropóján realizálunk, élesen elhatároljuk magunkat attól a viszonyulási formától, amely megelégszik a Tudomány bizonyos "túlkapásainak" bírálatával (mint ahogy a burzsoá baloldal bírálja a rendõri "túlkapásokat"). Az Értéknek az emberi szükségletek fölötti történelmi diktatúrája már hatott az emberekre, amikor tudásukat igyekeztek bõvíteni és mélyíteni, és így a Tudomány paradigmái már gyökereiktõl rohadtak.
Még az olyan alapvetõ és szentként tisztelt (úgymond "semleges") koncepciókat, mint az "anyag" vagy az "atom"...elsõsorban a pénz determinálja, a Tudósok beszõkült látóköre, amely a kutatás (pénz!) és a fejlõdés (kapitalizmus!) szolgálatában áll, és amelyet teljes mértékben átitat a profitráta diktatúrája.

Nem szándékozunk egy tudományos antitézist írni. Csupán tallózunk a különféle specifikus tudományos viták és eredmények között, amelyek véleményünk - a kapitalista halál tudományának lerombolásának igénye - szerint idõnként megmutatják azt az üzleti és háborúpárti valóságot, amely a tudományos jéghegy csúcsa alatt a tengerbe merül, a papírszemét tonnáit, amelyek a tudományos tevékenységet igazolják (4). Elemzésünk ezért sem nem "tudományos", sem nem "objektív" a szó burzsoá értelmében, hiszen elsõsorban a létezõ társadalmi kapcsolatok valóságából származik. Ez az az alap, amelyen állva kijelenthetjük, hogy objektíve az AIDS a Tõke számára egy felbecsülhetetlen értékû árucikk. Harcolnunk kell az ellen, hogy gyógyszerekkel takarmányozott, fizetett kísérleti nyulakká változtassanak minket.

Szálljunk hát alá a Tudomány Poklába! Az öreg vakond ott túr a föld alatt... kövessük hát!

A TUDOMÁNY, A TÕKE BARBÁRSÁGA!

A Tudomány papjai rengeteg bevett módszert alkalmaznak, hogy elrejtsék önkívületi állapotukat és így el tudják kerülni a nevetségessé válást. Egyik trükkjük az, hogy körülbarikádozzák magukat a nehezen érthetõ terminológiákkal, amelyeket speciális szóhasználatnak neveznek, és mindig ezekkel jönnek elõ, amikor diagnózist állítanak fel, "felfedezéseikrõl", gyógyszerekrõl vagy egyéb boszorkánykodásokról van szó.

Egy másik nyelv használatával próbálják meg elbátorítani a hatalmuk megkérdõjelezésére tett kísérleteket. Ugyanebbõl az okból hordanak hosszú fehér köpenyt (5). A Tudós, felfegyverezve az érthetetlen zsargonnal és a többi látványos kellékkel nem más mint a boszorkány, a Mester!

Az orvosi butaság még ma is képtelen rámutatni betegségeink valódi eredetére (például az ócska étel, amire kevéske fizetésünkbõl telik, a kínzás, amit Munkának hívnak!) és ezek a kiképzett gyilkosok továbbra is körülveszik magukat diplomáik presztízsével és egyéb kellékekkel, hogy meggyõzzék az idióta állampolgárt, hogy hagyja magát megszurkálni.

De a szóhasználatuk és a ceremóniáik "passzív" hazugságaival együtt járnak az aktív hazugságok - hogy megvédhesd a Tudományt hazudnod kell, igazságként, dogmaként kell eladnod a hazugságot, és el kell nyomnod azokat, akik nem hajlandóak ezt elfogadni.

A Tudomány hatalom: az Állam hatalma! Tudás az Érték szolgálatába állítva. A Tudománynak a burzsoázia parancsol, az elnyomó osztály szolgálatába állítja a Tudását, hogy az kiterjeszthesse a kereskedelem rendjét. Mindenek elõtt a kereskedelem, a reklám és a hadsereg alkalmazza a Tudományt. A Tudomány egy szörnyeteg és, csak hazugsággal lehet csak az emberekre rákényszeríteni!

Galileit eretneknek tartotta kollégáinak nagy többsége, mert Kopernikusz magyarázatának majmolásával, - hogy ugyanis a Föld forog a Nap körül - kihívást intézett, még akkor is, az intézményesített tudatlanság és butaság ellen, amit a Tudomány képvisel, és ezzel érvénytelenítette az egyetemi és akadémiai kutatatás (6) éveit. Azonban rá is rákényszerítették a hazugságot, 1633-ban az Inkvizíció elõtt visszavonatták vele az állításait. De mégis, õ kevesebbet szenvedett, mint a proletár hõsök milliói, akik évszázadokon keresztül próbáltak megszabadulni a munkától, kínzásnak nevezve azt, de arra kényszerítették õket, hogy így daloljanak: "A Munka jó", "Hej hó, hej hó! Dolgozni de jó!", - ahogy a hülye hagyomány és a Tudomány mondatja velünk -, vagy még azt is hogy "Arbeit macht frei!".

Semmi sem változott azóta, amióta ezek a sarlatánok rákényszerítették a világra a hazugságaikat. Semmi sem változott azóta, amióta a hivatalos orvostudomány az érvágást javasolta a láz gyógyítására (7).

Ma se szebb a kép.

Élet-ellenes atombombákkal (antibiotikumokkal) tömnek minket, hogy minél gyorsabban képesek legyünk újra dolgozni.

Ennek a cikknek a szerzõje, mivel akkoriban még túlságosan naiv volt, egy kisebb depresszió kezelésére naponta borzalmas szteroidok mérgével injekcióztatta be magát. A gyerekek köhögésének "gyógyításra" szirup formájában nyugtatót javasolnak (jó éjszakát anyuci, jó munkát holnap reggel apuci!)

A fogamzásgátló tabletta, napjaink leggyümölcsözõbb árucikke, mérgek igazi koncentrátuma, amely nem csak a mell és méh rák veszélyét növeli, hanem a leány gyermekek genetikai kódjában is okozhat deformációkat, stb.

Itt nem az orvosi mûhibákról beszélünk, nem például a mûtétkor az ember hasában felejtett szikérõl, a másik kéz amputálásáról, a betegekrõl készült feljegyzések összekeverésérõl, stb. hanem inkább az orvostudomány hivatalos változatáról, minden kezdõ kínzó azt kapja parancsba a feletteseitõl, hogy nyugtassa le - bocs, hogy gyógyítsa meg - a betegeit (képmutatóan páciensnek nevezik áldozataikat) (8).

Nem, semmi sem változott a hazugságok és a Tudomány világában. A leghíresebb orvosokat, akik felvágták betegeik ereit, hogy így gyógyítsák meg õket, megvédték és megfizették az Állam legmagasabb intézményei. Senki sem kérdõjelezhette meg tudásukat és hatalmukat. Ma a demokratikus Állam pénzeli a Tudomány szolgahadának ideológiáit és hazugságait, (hogy azok jól megtollasodhassanak) **** akik éveken keresztül bombáznak minket nyugtatókkal, hogy elzsibbasszák az agyunkat amikor a munka fáradalmait pihenjük ki, stimuláló szerekkel, amik ébren tartanak minket munka közben, hormonokkal, hogy felhízzunk az olcsó szar kaján, ami nekünk jut a létfenntartásra, anabolikus szteroidokkal, hogy legyõzhessük "versenytársainkat", stb. A Tudomány a Tõke Barbársága, teljes pompájában.

A MAJMOKTÓL SZÁRMAZIK A HIV VÍRUS?

Aligha meglepõ, hogy elõdeikhez hasonlóan a Tudomány mai képviselõi is megpróbálják ránk kényszeríteni dogmáikat és hazugságaikat. Bármi megfelel, amikor a kereskedelem és az Állam megvédésérõl van szó. Még az AIDS is! Hogy elrejtsék azt a tényt, hogy ez is csak egy újabb szörnyûség, amely közvetlenül az õ laboratóriumaikból ered, az Állam nem fukarkodik különbözõ elméletek gyártásával, amelyekkel megpróbálják a vírus laboratóriumi eredetének kérdését elhomályosítani.

Néhány példa.

1981-ben, amikor egy addig ismeretlen járvány ütötte fel a fejét, ezt olyan személyeknek tulajdonították, akik különösen veszélyeztetettnek tûntek: a homoszexuálisoknak. Ebbõl eredt a delíriumnak egy az új diagnózisok által álcázott hulláma. Ezeket a diagnózisokat ugyanazok az idióták állították fel, akik ma "megnyugtatnak" minket. Az egyik általuk felvetett hipotézis így szólt: "A végbélbe kerülõ spermának ellenállást csökkentõ hatása van." Érthetõbben kifejezve ezek a tudósok az ember természetes védekezõrendszerének elvesztését a pederaszta örömöknek tulajdonították! Köszönet néked, Erkölcs!

1985-ben ezek a tudós-nyomozók események egész sorozatát ötlötték ki, amelyben a vírus eredetét az afrikai zöldmajmoknak tulajdonították. Ez valamilyen misztikus (?!) módon megfertõzte a nyugat-afrikaiakat. Ily módon a vírusban egy apró kis mutáció jött létre, amely két további lépésben elvezet minket a HIV vírusig, amit felelõssé tesznek a fertõzésért. Nem számolunk be részletesen azoknak a laboratóriumi kísérleteknek az idióta logikájáról, amely erre a következtetésre vezette õket, mivel 1988-ban kénytelenek voltak bevallani, hogy valamiféle fertõzés történt a laboratóriumban és az a vírus amelybõl kiindultak tulajdonképpen az õ bûnös manipulációiknak az eredménye volt. Éljen a biológia (9)!

Szintén 1985-ben kísérletet tettek a HIV vírus születési dátumát korábbra helyezni, távol azoktól az évektõl, amikor már technikailag megvalósítható volt a vírusok laboratóriumi elõállítása (1971! óta képesek erre). Amerikai tudósok "bebizonyították", hogy a Kenyából és Ugandából 1959 és 1970 közötti idõszakból származó mélyfagyasztott vérminták több mint 50%-ában megtalálhatók a HIV antitestek. Ezt a felfedezést szétkürtölték az egész világon, de azt nem hozták nyilvánosságra, hogy néhány hónappal késõbb megcáfolták ezeket a kutatási eredményeket: a vizsgálatokat megbízhatatlannak találták és az újabb tesztek egyetlen egy HIV antitestet sem fedeztek fel ugyanazokban a vérmintákban! Soká éljen a Tudomány!

Hogy még távolab

b kerüljenek az AIDS tudományos eredetének még a gyanújától is, nem csak a betegség keletkezésének idejét kellett eltávolítani attól az idõtõl, amikor már lehetséges volt a vírusok mesterséges elõállítása, hanem el kellett rejteni a földrajzi eredetét is (10).

Teljesen logikus az a feltételezés, hogy egy ilyen tudományos szörnyszülött csak a tudományos ismeretek felhalmozásának történelmi központjaiból származhat (USA, Európa, Latin Amerika, stb.), ezért ezek a központok (egyáltalán nem szándékosan!) megkísérlik a vírus eredetét eltávolítani maguktól: "a bõn csak Afrikából vagy Haitibõl eredhet!"

Ily módon 1982-ben az Atlanta Centre for Disease Control (CDC, a Betegségek vizsgálatának Atlantai Központja), amely szervezet az USA-ban fertõzõ betegségekrõl gyûjt adatokat és jelentéseivel és ajánlásaival az egész világ orvostársadalmát befolyásolja, a haitiaiakat különösen veszélyeztetettnek nyilvánította. Ezt alátámasztandó azt állították, hogy a Haitirõl származó AIDS-ek nem tartoznak semmiféle "klasszikus" rizikócsoportba (intravénás drogosok, homoszexuálisok, hemofiliások). Hogy juthattak erre a következtetésre? Nagyon egyszerûen: elfogadták azt, hogy a Haitirõl származó betegek az USA-ban "kijelentették" az orvosoknak, hogy nem tartoznak sem homoszexuálisokhoz sem az intravénás drogok fogyasztóihoz. Tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy az USA-ban és Haitin is tabu téma a homoszexuálisok prostitúciója, figyelembe kell venni az Amerikai Bevándorlási hivatal által kifejtett kemény elnyomást, azt, hogy tulajdonképpen mit is jelent válaszolni egy orvosi kérdõívre (valójában állami kikérdezés), hogy milyen közmegvetés sújtja azokat, akik bevallják, hogy drogokat használnak,... röviden, csak az tudja megérteni, hogy 34 HIV pozitív Haitirõl származó proletár bevándorló közül csak négyen voltak hajlandóak bevallani "bûnük" eredetét, aki fel tudja fogni milyen bizonytalan jövõje van azoknak akiknek az élete az Orvostudománytól, az Igazságszolgáltatástól és a Bevándorlási Hivataltól függ.

A CDC ezen az alapon ítélte el a haitiakat, kitéve õket a közvélemény rosszmájúságának. A CDC-nek 3 évre volt szüksége ahhoz, hogy a haitiakat levegye a legveszélyeztetettebb kategóriából, azonban még ma is szerepelnek véradástól eltiltottak listáján!

Ez az utóbbi példa megmutatja, hogy a burzsoázia által alkalmazott ködösítések soha nem néhány gonosz elme egyszerû, machiavellisztikus szüleményei. Az összes hazugság a féligazságok hálózatából ered, amely megfelel az uralkodó osztály igényeinek és elleplezi a teljes ügyet (a fa, amely eltakarja az erdõt!); a valóság kifordítása ideológiaként jeleníti meg magát.

A haitiaknak mint magas rizikójú csoportnak a meghatározásában a tudósok egy kétségtelen anyagi alapról indultak ki (ami nem más, mint ezeknek a bevándorló proletároknak a félelme, aminek következtében nem merték bevallani homoszexualitásukat vagy drogfüggõségüket) és levonták a statisztikai következtetést ("a Tudomány nevében!" - kiáltottak föl azon nyomban, amint begyûjtöttek néhány számot), hogy arányában több haiti hordozza a HIV-vírust, mint amerikai!

A haitiak megbélyegzésének konkrét funkciója van - az amerikai milliók félelmeinek kiûzése - és megfelel egy szükségletnek: lehetõvé teszi a Tudomány (és így az érték!) fejlõdésének akadálytalan folytonosságát. Így, megvédendõ az Orvostudományt és a Haladást (melyek a Tõke szervezetlen mozgásának nélkülözhetetlen elemei) az Államnak "igazságokat" (ideológiát) kell kiizzadnia, hogy az emberi félelem elõl elrejthesse a valóság borzalmait.

De ezek a rejtegetõ mechanizmusok, ideológiák anyagi erõvé válva lehetõvé teszik a Tõke számára, hogy némileg elodázza elkerülhetetlen agóniáját; a szar tudományos formulákban jut kifejezésre, teletûzdelve a tudományos "világ" papjai által a köztudatba csepegtetett abszolút szentenciákkal, amelyek szembeállítják magukat a profán valósággal, rávéve az elhülyítetteket, hogy rettegve tiszteljék a tudományt éppen úgy, ahogy a pápa vagy Jelcin elõtt térdepelnek!

A Paradicsom - légyen az keresztény vagy "szocialista" - illékony. A pápa szenteltvizét vagy Castro szivarját használja díszlet gyanánt, de amint szembesül a hajléktalanok millióinak létével, a munkanélküliséggel, a naponta éhenhaló 40.000 gyermekkel, röviden, amint abszurd logikája szembesül a prózai valósággal, semmi sem marad belõle többé!

Mindazonáltal éppen ezek a hazugságok formálják a közvéleményt és változtatják skizofrénné az embereket, olyan valakivé, aki elkülönülve önmagától oly mértékig szublimálja szenvedéseit hogy végül már saját boldogságaként kezdi védelmezni azokat (11).

Visszatérve a tárgyhoz, az AIDS eredetét illetõ érvek megalapozatlansága láttán úgy tûnhet, igen kevés az esély arra, hogy ezekkel akárkit is meg lehessen téveszteni. Ez azonban nem így van! Ezeknek a magyarázatoknak az ostobasága egy pillanatig sem akadályozza meg a médiát abban, hogy terjessze õket!

így abéli igyekezetükben, hogy minél inkább eltávolítsák a HIV megjelenésének idõpontját attól a korszaktól, amikor a technikai lehetõségek már adottak voltak annak laboratóriumi kifejlesztésére, a (hazugságok) kutatói egyszerûen "felfedeztek" néhány AIDS-esetet az ötvenes és hatvanas évek Afrikájában. Hamarosan nyilvánvalóvá vált azonban, hogy azok a tesztek, amelyek a halálos vírus antitesteit lettek volna hivatottak kimutatni a régi kémcsövekben, nem hozták meg a várt eredményt (lásd fentebb). Végül úgy határoztak, hogy visszamenõleges diagnózist állítanak fel azokra a bizonytalan hasonlóságokra alapozva, amelyeket a vérvizsgálatok egykori alanyainak kórlapjairól olvastak le!!! Egy feltételezés igazságát legegyszerûbben úgy bizonyíthatjuk be, ha kitalálunk neki egyet!

Ugyanezen a módon történt, hogy amikor a nyolcvanas évek közepén az AIDS korai eseteit kutatták (a hetvenes évek elejérõl), a kutatás irányát egyre inkább Afrikára fókuszálták az USA helyett (12); ezt egyszerûen azzal indokolták, hogy egy ilyen betegség észrevétlen belépése a Haladás és Tudomány azon fellegvárába, ami az USA, egyszerûen elképzelhetetlen!
1 Cikkünk elso megjelenésekor (1993) tették közzé egy hároméves vizsgálat eredményét: 1749 betegeget vizsgáltak meg, és arra a megállapításra jutottak, hogy a betegség súlyos vagy végso állapotában nem lehet különbséget felfedezni az AZT-t használó és nem használó betegek állapota között.
2) Ha további példára van szükség ennek az összefonódásnak az igazolására, akkor elég csupán azt felidézni, hogy Franciaországban nemrégiben a közvélemény tudomására jutott, hogy a Francia Vértransfúziós Központ továbbra is kiutalta a haemophiliásoknak azt a vért, amirol elozoleg megállapították, hogy fertozött, mivel pénzügyi érdekeik így kívánták. De ne hagyjuk magunkat becsapni: a média azért kürtöl világgá egy bizonyos történetet, hogy ezzel is növelje a Tudomány és az Állam hitelességét. Amikor a sajtó feltárja a Rendorök és a Tudósok által kifozött disznóságokat, "felelotlennek" ítélve el néhány személyt, azzal a céllal teszi, hogy a Redorség és a gyilkos Orvostudomány puszta létezését igazolja.
3) Világos, hogy a jövo társadalmában, a kommunista társadalomban, is szükség lesz a tudásra, mint a jelenségek struktúrált magyarázatára, és szükség lesz a tudás átadására is mind földrajzilag, mind az elkövetkezo nemzedékek számára. De azt már igen csak kétségbe vonjuk, hogy a "Tudomány" elnevezés megmarad. Ez a kifejezés olyannyira meg van terhelve történelmi burzsoá jelentéssel, - még akkor is ha egészen leásunk a semleges etimológiai eredetéig, "dolgok pontos ismerete" - hogy még úgy sem lesz használható, mint ahogy a "Vallás" kifejezés eredetileg "az emberi lények természethez és egymáshoz való viszonyát" jelentette, de amelyet annyira megterhelt a burzsoá jelentése, hogy soha sem lehet már másként használni.
4) Ugyanaz igaz a Tudományos információra, mint a többi félére. Általában, amikor az osztályharcról beszélünk, csak néhány bekezdés áll a rendelkezésünkre, amelyeket elferdítettek, és csupán a halottak számával jellemzik az események tartalmát. Amikor ezt a szöveget írtuk az AIDS-rol, akkor is a sorok között kellett olvasnunk, ellentétes véleményeket kellett magunkévá tenni, hogy aztán elpusztítsuk oket, igazi személyes beszámolókat kellett gyojtenünk, amelyek sokkal-sokkal értékesebbek az újságokban olvasható történeteknél, többszáz oldal undorító Tudással teli szöveget kellett végigrágnunk, hogy kihámozhassuk és felszínre hozhassuk azt, amit megpróbáltak elködösíteni. Még fáradságosabbá tette a feladatot azt, hogy egy nehezen hozzáférheto birodalom kapuján döngettünk, és nem csak a tudományos Tudás tabuinak szempontjából ütköztünk akadályokba, hanem mert az értelmetlen logika fátyla is elkerülhetetlenül körüllengi az ilyen témákat.
5) Ez a tudományos kellék teszi lehetové mindenféle bohóc számára, hogy valamiféle fogkrém vagy naptej számára propagandát csináljon. A tudomány kétség kívül segíti az eladást; és mindenek elott az sem kétséges, hogy az átlagembert meggyozi ez a cirkusz, hogy elcserélje az életét csillogó, színes tükrökre.
6) Kopernikusz és Galilei anélkül, hogy tudták volna, még ennél is tovább mentek. Azzal, hogy a Föld forog a Nap körül elméletileg megalapozták a születendo burzsoázia befolyását az urakra. A Föld megszont a világ közepe lenni és az Isten sem volt már a teremtés központja. A feudális urak ezáltal elveszítették isteni státuszukat. Az új uralkodó osztály új istenének felemelkedésében kezdtek hinni, amely új isten nem más, mint a Tudomány.
7) Franciaországban a nagyon konzervatív "Ordre des Médecins", amely mindenféle boszorkányüldözésre specialilálódott, kénytelen volt bevallanni, hogy "a XVIII. századi orvostudomány kétségkívül több embert ölt meg, mint ammennyit meggyógyított". Ez az állítás néhány évvel ezelott jelent meg Franciaországban a "Quotidien du Médecin" címo orvosi lap hasábjain.
8) A szó etimológiája gyakran feltárja annak mélyebb értelmét, amelyet a modern társadalom megpróbál megváltoztatni. Az angol "patient", beteg szó a latin "patiens" szóból származik, aminek a jelentése "valaki, akit kínoznak", és amely a latin "pati" szenvedni szóból ered. A francia "beteg" szó egyik jelentése megorizte a latin eredetit: "egy személy, aki szenvedésnek van vagy lesz kitéve" (Petit Robert 1990).
9) A biológusok rendkívül gyakran szoktak majmoktól származó sejtekkel ügyködni. A zöldmajmokat, többek között, oltóanyagok eloállítására használják; ez egy olyan tény, amely abba az irányba mutat, hogy ha valaha is volt valamiféle kapcsolat a HIV vírus és a zöldmajmok között, akkor az sokkal inkább közvetlenül a "tiszta" kezo laboratóriumi technokraták a manipulációiból eredhet, mint az afrikaiak "perverz vágyaiból", ahogy azt a zsidó-keresztény fasiszta erkölcs sugallja nekünk.
10) Néhány tudós egészen elmegy odáig, hogy az AIDS eredetét az orben keresi! Chandra Wickramasinghe, a walesi egyetem asztrofizikusa, aki évek óta bizonyos betegségek, mint pl. a nátha kozmikus eredetét kutatja azt állítja, hogy az AIDS is az orbol érkezett. Akármennyire is hangzatos ez tézis, legalább azt feltárja, hogy ez a kutató kizártnak tart bármiféle más földi eredetet a laboratóriumi eloállításon kívül: "Az AIDS vírus vagy a laboratóruimból szökött meg, vagy az orbol származik". (El Pais, 24/12/1992
11) Egy svájci magazinban brilliáns példáját találtuk ennek az ellentmondásnak a proletariátuson belül. Egy bevándorló anya, aki egész családjával a deportálástól való állandó félelem és a Bevándorlási Hivatal zaklatásainak légkörében él, kijelentette: "Tudom, hogy itt Svájcban szabadság van, de mégis remegek, valahányszor megszólal a csengo."
12) Abból a 288.377 AIDS-esetbol, amelyet a WHO a járvány megjelenésétol 1990 végéig regisztrált, 50% az USA-ban történt, míg a 45 afrikai országra összesen 25% esett. Habár a statisztikák általában éppen a valóság elkendozését szolgálják, ezek meglehetosen jól illusztrálják, hogy az az általánosan elterjedt vélekedés, miszerint Afrika a legfertozöttebb kontinens, nem más, mint a nyugati rasszista teóriák megerosítése