Mándy Gábor: Családregény, 1. rész Joachim Himmelbaum arra volt predesztinálva, hogy nagy ember legyen: egy nagymúltú kereskedőház megalapítója, a város férfitársadalma által irígyelt Hannelore Hartung jómódú férje, hat gyermek büszke atyja, illetőleg tizennyolc unoka nagyatyja, számos kereskedelmi társulat megbecsült igazgatósági tagja, királyi tanácsos, a rajnai hadjárat becsületkereszttel kitüntetett hőse. Sajnálatos módon, még kisgyermekkorában az utcán megvadult lovak lökték fel, és súlyos fejsérüléssel kórházba kellett szállítani. Az orvosprofesszorok mindent megtettek, de a gyógyulásra eleve kevés esély volt. Eltelt az első nap, és a kis beteg állapota nem javult. Eltelt a második nap, de a kis beteg állapota nem javult. Eltelt a harmadik nap, de a kis beteg állapota nem javult. Eltelt a negyedik nap, de a kis beteg állapota nem javult. ... Eltelt a tizedik nap, de a kis beteg állapota nem javult. Még most is, amikor ezeket a sorokat írom, az ifjú Joachim élet és halál között lebeg.