Reuter Lajos:
kis izék
Simára csiszolt kavics.
Ki vagyok én
hozzád képest?
*
Tudsz olyan kérdést feltenni,
amilyent nem lehet?
*
Vakító fény
egy üres börtöncellában.
*
Mióta megvilágosodtam,
csak értelmetlen szavakat
dadogok.
*
Ha kérsz, nem adok.
Ha nem kérsz, adok.
*
Hányszor meghaltam,
hogy mosolyogni tudjak!
*
Egy pihére rakom
a mindenséget és ráfújok.
*
Ezer és ezer.
De csak egy.
*
Magányosnak lenni
a legjobb világban.
*
Ez a papír. Ez a kéz.
Ez a vers.
- Már nem is az enyém.
*
Csak legalább egy hangyát
láthatnék a te szemeddel!
*
Túlélés
állandó halálban.
*
Eljutni vissza.
A petesejtig.
*
Petesejtelem.
*
Ondológia.
*
Elkésett nevetés
születés után.
*
Létfrizura.
*
Vízen járni tilos!
*
Szólt az olló: Soha már!
*
Énte
*
Rád ismerek
önmagamban.
*
A táj bennem ér véget.
Az út belőlem indul ki.
*
Megfogalmazni azt, amit nem
tudok.
*
Boldogságkísérlet
egy zuhanó repülőn.
*
Szemműtét egy jajszón.
*
Egy sírás analízise. Kivonni
belőle a fölösleget, a szennyeződést. Lejátszani újra és újra a tisztaságig, a
tökéletességig.
*
Kemény küzdelem egy szál
virággal, órákon át. Nem adom fel, amíg verssé nem változik.
*
Vagyok, hogy szeressek. És ha
szeretek, nem vagyok.
*
Egy jó versről lepattan
minden támadás.
*
Beköltözni új és új versekbe.
Aztán csavarogni tovább. Nézni a csillagokat.
*
Te kit vinnél magaddal egy
versben?
*
Szép, mert hűséges a
fájdalomhoz.
*
Egy légyfilozófia alapvetése.
Axiómái. Általánosítása. A légyfilozófia belsővé tétele.
*
Az Én mint lakáskulcs.
*
Mennyi kéz vett részt az Énem
felépítésében! De egyedül én bonthatom le.
*
Meglepni magam egy
nevetéssel. Kell ennél több?
*
Nem bízom magamban. Túl jól
ismerem magam.
*
Hiába keresem önmagam, mindig
más jön szembe.
*
A filozófia mint óvszer.
*
Az Én: a legősibb
népköltészeti műfaj.
*
Szemérmetlen, cinikus
alkudozás önmagammal. De vigyázok, hogy ne legyen tanú.
*
Minden jel azt bizonyítja, az
a legjobb, ha engedelmeskedsz nekem.
*
Lehet kételkedni a
létezésben. De lehet kételkedni egy szemétdomb létezésében?
*
Az eredetiség a tudatlanság
átcsoportosítása.
*
Van–e szomorúbb, mint
elveszteni a sírást?
*
Aludjak vagy gondolkozzak?
*
Az emberiség története: ének
az Én-ekről
*
A boldogtalanság mindenre
rábír. Még gondolkodásra is.
*
Van-e két különböző semmi?
Vagy mindennap ugyanaz a semmi születik meg a szívünkben?
*
Nem vagyok
ember-kompatibilis.
*
Hogy frigid vagy, az nekem probléma.
*
Belakni, szeretni egy formát.
Gyereket csinálni neki.
*
Ma hallgatnak a szavak,
ahogy a madarak gubbasztanak
az őszi esőben.
Valaki szomorú bennem.
*
Egy gondolat, amint felizzik
a forma tüzében.
*
A legvégső esély: a szó.
*
Aljas vagyok: bosszúból írok
remekműveket.
*
Minden szétfolyik. Csak a
forma őriz.
*
Miért most kel életre bennem
ez a szó? Mit akar tőlem?
*
Mennyi rossz lakhat bennem,
hogy annyira vágyom a szépre!
*
Nagyon gonosz lehetsz. Túl
sok jót teszel.
*
A legszebb vers gyökerei
ágaznak le a legfélelmetesebb mélységekbe.
*
Túl sokat várok az
emberiségtől. Hogy valaki szeressen.
*
Nem alkuszom. Ennyiért nem
mondok le a depressziómról.
*
Nem tudok semmit. És ráadásul
Szókratész sem vagyok.
*
Mondatok, amikben süt a nap,
fúj a szél, és hullámzik a tenger.
*
Távolabb állok, hogy
tisztábban láss.
*
Recept:
Végy egy kávéskanálnyi végtelent.
Jól keverd el egy finomra őrült mondattal. Ízlés szerint díszítsd fel némi apró
gonoszsággal. Fagyos mosollyal tálaljuk.
*
Csak egy fa, az út szélén.
Nézem. Erdőnyi gondolat susog bennem.
*
Most nem érek rá. A
tudattalanommal beszélgetek.
*
Talán, ha szerencsém van,
kihordom a terhemet, mielőtt meghalok.
*
Ne hagyj el. Ki véd meg
önmagamtól?
*
Nem tudom, ki vagyok. De
téged gyönyörködve nézlek.
*
Szeretlek, mert elég őrült
vagy, hogy szeresd az őrültségemet.
*
Be kell csuknom a szemem,
hogy tisztán lássak.
*
Mi az, hogy jó? Miért akarok
kétségbeesetten, reménytelenül jó lenni?
*
Mennyi bizonyítékra van szükségem!
Még a macskámra is, hogy tanúsítsa azonosságomat!
*
Kételkedek magamban. A
macskám nem.
*
Meglátni a macskámban egy
egyetemes filozófia sarokkövét. De lusta vagyok kidolgozni. Inkább alszom.
*
Meg kell változtatnom az
életemet. A macskámhoz fogom igazítani.
*
A macskám szempontjából egész
elviselhető vagyok. Vagy ez is csak önbecsapás a részemről?
*
Fizikailag alkalmatlan vagyok
a gondolkodásra.
*
Őrültnek lenni: csak ennek
van értelme.
*
Őrültnek lenni: ráérezni a
világra.
*
Hogyan vállalhatnék felelősséget
magamért? Még egy szó sorsáról sem tudok egyedül dönteni.
*
Te mernéd vállalni a versírás
magányosságát?
*
Kétségbeesetten állni egy
mondat elágazásában.
*
Nincsenek nagy dolgok. Csak
én vagyok kicsi.
*
Léket nyitni a lelkemen.
Kiemelni a tátogó halat.
*
Ahhoz hozzászoktam, hogy te
vagy. De azt nem tudom megszokni, hogy én vagyok.
*
Ha most, novemberben egy
padon éjszakáznék a kőbányai állomáson, szinte semmi lelki problémám nem volna.
A problémák lefagyasztása.
*
Minden csak játék. De úgy
kell játszani, mintha igazi lenne.
*
Gondolatvadász. Gondolatvad.
*
Eltévedni nyílegyenes utcán.
*
Na ne! Most én szülöm a
gondolatokat, vagy a gondolatok szülnek engem?!
*
Állni egy gondolat puskacsöve
előtt.
*
Szépen meghalni. Naponta.
*
Lelkem gyors folyóját
megszállták a különös halak. Jönnek felfelé csapatban, fickándozva, kiugorva,
elszántan, szerelmesen.
*
A holnap? Utópia, képzelődés.
*
Csak ez a perc van. Nincs
következő.
*
Cigánykereket hányni az én
hűlt helyén.
*
Megkönnyebbülnének a
barátaim, ha nem írnék verseket?
*
Kisétálni az énből. Kóborolni
szabad, vad mezőkön.
*
Nem-én kiáltok.
*
Az én olyan, mint az
eldobható műanyagpohár. Csak nem dobható el.
*
Nagyipari éngyártás.
*
Egy kovácsoltvas-rózsa
szétmaratása énsavban.
*
Énbányászati gőzkalapács.
*
Jó állapotban lévő, alig
használt énemet elcserélném kétszemélyes világkörüli utazásra. Minden megoldás
érdekel. Kalandorok kíméljenek.
Jelige: Magyartanár
*
Egy gondolat – egyre jobban
szorul a nyakam körül.
*
Szabad-e elindulni egy
gondolat ösvényén Ariadné fonala nélkül?
*
A tudás almája. Belém harap.
*
Mérgezett aranyköpések.
*
Egyes szám első személyben
ragozok. Pedig mindig másról beszélek.
*
Gyerekkoromban hírhedt voltam
a pajtásaim között, hogy milyen sokszor köpködtem rájuk, vagy csak úgy célba
köptem, szórakozásból.
Most tűnődöm rajta, miért
tettem.
*
Rettegek, hogy a mondataim
végén egyszercsak meglátom a semmit.
*
Nevezhetjük a kultúrát a
szemünkre kötött kendőnek. Kivégzés
előtt praktikus.
*
A depresszió: közös ihlet.
*
Igazi hedonista vagyok. Nekem
még a depresszió is örömforrás.
*
Túl sok verset írok: túl sok
bűnjelet hagyok magam után.
*
Egy jó versben nagy bűnök
rejtőznek.
*
Az apám senkiknek,
bolondoknak tartotta a költőket. Röhögött rajtuk. Gyűlölte őket.
*
Hány életen át kell bűnhődnöm
a verseim miatt!?
*
Elavult szavak: meglakolni,
vezekelni, elkárhozni, bűnhődni. Mi lehet az oka?
*
Lehet, hogy már nagyon régen
eltévedtem. Szerencse, hogy nem tudok róla.
*
Ragaszkodok a
félreértéseimhez. Nélkülük nem lenne értelme az életemnek.
*
Mennyi félreértés! Mennyi
öröm!
*
Mindent megteszek, hogy félreértselek.
*
Egyre jobban nyomasztanak a
vicceim.
*
November, december. Az
állomáson vacog egy ember.
*
A világ Kőbánya-felsőről
nézve egészen más.
*
Van remény. Szerintem még
Feri is reménykedik, -8 fokban, kint az
éjszakában a padon.
*
Minden érv ellened szól.
Ezért választottalak téged.
*
Ha macska lennék, egészen
pragmatikus volnék. És nem dédelgetnék semmilyen reményt.
*
A macskám következetesebb,
mint egy filozófus. Igaz, még nem írt könyvet.
*
Irigyellek. Neked nem kell
együtt élned az én vicceimmel.
*
Rengeteg hibám van. De nem
azok, amikre te gondolsz.
*
Nem lehetek túl szigorú
Kőbánya-felsőhöz. Túl ocsmány.
*
Még egy nőgyógyász is a
lélekig akar eljutni.
*
Minden
*
A legtöbbet akkor mondod, ha
a megfelelő pillanatban elhallgatsz.
*
Megtalálni a szavak és a
csend helyes arányát. Talán még Budapesten is lehet.
*
A legszebb dolgokat nem lehet
kimondani.
*
Egy mondatnak látszó kétélű
tőr.
*
Nagyon akartam, hogy becsapj.
De ennyire?! Fel vagyok háborodva.
*
Van szabadság. És minden
vágyam, hogy elvegyem tőled.
*
Ha nem vigyázol, a barátod
leszek.
*
Miért mindig én viseljem el
önmagamat?
*
Az ember csodálatos lény. Még
Kőbánya-felsőn is képes boldog lenni.
*
Kőbánya-felsőt látni és
meghalni.
*
A remény sosem veszik el.
Csak én.
*
Auschwitz után csak verset
lehet írni.
*
Kegyetlen bosszút akarok
állni. Vagy inkább faragjak egy viccet? Szerinted van bennem ennyi erő?
*
Sokat kell dolgoznom. Viccet
készíteni a gyűlöletemből.
*
Legyek öngyilkos? Vagy
találjak ki egy új viccet?
*
Egy jó vicc: egy elhalasztott
öngyilkosság.
*
Megvetlek. De szeretném, ha
jó véleményed lenne rólam.
*
Hogy játszik a világ!
Tündérkedik, forog, elillan, beborul, elsötétül, felragyog, tágul, omlik,
eltemet, kinyílik, eltűnik, visszajön.
S én szédülve nézem.
Hányingerem van, félek, nevetek, menekülök, tűnődök, elszomorodok, jajgatok,
álmodozok, remélek, visszahőkölök, hitetlenkedek, bizakodok, elkeseredek,
kacagok, lemondok, csodálkozok.
*
Nem bocsátottam meg. Csak
elfelejtettem.
*
Minden budapesti hazudik.
Én is budapesti vagyok.
*
A macskám bölcsen viselkedik.
Ezért tartom.
*
Az anyag én vagyok.
*
Porból por. Közben sok
macera.
*
A por mindenre képes. Még
márvány emlékművet is állíttat magának.
*
Szerettelek. Másra nem voltál
jó.
*
Elhagytál, te szegény.
*
A por önismerete. Egyénisége.
Lelkifurdalása.
*
Pormámor.
*
Kitépett lapok egy
szerelemszótárból. Csinálok belőlük papírhajót, papírrepülőt.
*
Gondolkodni. Reggel 6 és 7
között. Ennyit engedhetek meg magamnak.
*
A szerelem: egy új nyelv
teremtése. Szavai a csillagok és a tenger, a hajnal és a virágszirom, a
madárszárny és a pillanat. Vakító ragyogással lobban fel bennük élet és
elmúlás.
*
Jó, hogy elhagytál. Miért
pont én rontsam el az életed?
*
A nők finomabb érzékkel
tudják kiválasztani, kit tegyenek tönkre.
*
Boldogság egy csapdában.
*
Mély gödörből is látni a
csillagokat.
*
Az ember szabadon tántorog
csapdától csapdáig.
*
Te milyen csapdákat kedvelsz?
*
Szeress! Rontsd el az életem!
*
Az ember rabságkedvelő állat.
*
Nézni a csillagokat.
Szégyenkalodából.
*
Szégyenbélyeg-gyűjtemény.
*
Ki a bölcs? Aki csak a saját
életét rontja.
*
Veszélyes vagyok. Tele vagyok
szeretettel.
*
Egy elzüllött, piszkos, ócska
város. Budapesten nagyon szeretnek az emberek.
*
Jó volt veled. Sokat
kínoztál.
*
Az emberben sok szép
tulajdonság van. Például ragaszkodik a kínzójához.
*
Nagyon megkínoztál. Fontos
lehettem neked.
*
Túl tisztán látok. Több
hazugságra lett volna szükségem.
*
Hazudj még! Az életemről van
szó!
*
Iránytű: ami nagyon fáj. És
sokat nevetni.
*
Tovább kutatni Kőbánya-felső
titkait. Feri, a vidám hajléktalan.
*
Mennyi tehetségtelen
szenvedő! Semmi humor.
*
Nagy pancser. Annyi
szerencsétlenség érte, és még egy viccet sem tudott összehozni.
*
Imádkozni egy cethalban: na
és? De viccet mondani benne!
*
Unom a szenvedéseid. Nincs
bennük humor.
*
A nagy nevettető koporsóban
alszik.
*
Ma depressziós vagyok. Egy
kíméletlen viccet fogok kitalálni.
*
Neked megbocsátok. Magamnak
nem.
*
Nem hagyom, hogy megfossz a
szenvedéseimtől. Mi lenne velem nélkülük?
*
Te mennyiért adod el a
szabadságodat?
*
Nekem létszükséglet a
szabadság. Vagy legalábbis az illúziója.
*
Álmodozni gályapadon.
*
Ferinek kevesebb önámításra
van szüksége. De többet fázik.
*
Jól elvagyok. Játszadozok
kitalált eszmékkel.
*
Hogy mert Platón kitalálni
mindenféle eszmét? Hogy merte tanítani
őket? Micsoda felelőtlenség!
*
Az a jó tanár, amelyik nem
tanít.
*
Ennyire akarok ártani? Még
írok is?!
*
A kultúra: fáradságos út
önmagunkhoz.
*
Tanítani: együtt tévelyegni
nagy ködben. De a tanár legalább élvezheti a bizalmat.
*
Nekem sok tanítvány kell. Sok
önigazolásra van szükségem.
*
Butaságkutatás.
*
A butaságtudomány
megalapozása. Tesztek, grafikonok. Konferenciák. Nobel-díj.
*
Az iskola: a butaság
szervezett elosztása.
*
A politikus csodákra képe. A
hülyeséget energiává tudja alakítani.
*