Ezek az újabb „filozófiai” esszétémák az első félévitől eltérően nem teljes művek (könyvek vagy tanulmányok), amelyeket fáradságos munkával kell beszerezni — ami hol sikerül, hol nem —; ezúttal rövid kis szövegekről, általában műrészletekről kell írnotok. Hogy könnyen előkeríthetőek legyenek, begépeltem, majd feltettem őket az internetre.

Mivel a szövegek rövidek, rövideket is kell róluk írnotok. Kb. 3 oldalt várok el (kézírásban); ez nyomtatott formában máris csak kettő.

A műfaj változatlan: filozófiai esszé. Tehát az adott szöveget gondolati oldalról kell megközelítenetek. Írásotokon látszódjon, hogy elolvastátok; megértettétek; gondoltok róla valamit; amit gondoltok, azt határozott formában meg is fogalmazzátok.

Írásotokhoz mindenféle segédeszközt használhattok. Elsősorban persze az Idegen szavak és kifejezések szótárát. Aztán meg mindenféle lexikonokat. Aztán az adott szerzők egyéb könyveit. És persze másodlagos irodalmakat.

Mindenesetre: mindazt, amit használtatok, írásotok végén mint irodalomjegyzéket tüntessétek fel. Legalább két ilyen hivatkozás minden írás végén legyen.

Az egyes szövegekről

Segítségképpen minden szövegről írok pár sort. Ez olykor inkább a szerzőre vonatkozik, máskor inkább a szerző által épp művelt tudományterületre.

Ancsel Éva

Magyar filozófus, esztéta. Élete utolsó tíz évében rákapott az aforisztikus fogalmazásra. Etikai, esztétikai, történelemfilozófiai észrevételeket tett. Ez egy kicsit szomorkás, kedves filozófia. Idézett szövege egy túlméretezett aforizma, nincs is tökéletesen megírva — de továbbgondolható.

Emile M. Cioran

Román származású francia esszéista, filozófus. Kezdeti nacionalista vérszomj után a kiábrándulás és a kegyetlen megfogalmazások filozófusa lett. Mint mestere, Nietzsche, ő is kalapáccsal filozofált — és őt is az orra vezette. Kiszagolt mindent, ami rothad. Hát — mi vagyunk azok.

Csányi Vilmos

A humánetológia jelentős képviselője. Legutóbbi könyvében (ebből való a részlet) áttekintését adja az emberi faj biológiai és kulturális evolúciójának. Elképzelése szerint az ember 100-150 fős kiscsoportokra szocializálódott, normáit ott alakította ki, és amióta a nagyvilág rászakadt… Hát ez a kihívás, és ebben vagyunk.

Faludy György

Magyar költő, fő-fő Villon-hamisító. Nagyszerű fazon. Az elemzendő versben (amely semmiképp sem az életmű csúcsteljesítménye!) egyik utópiáját adja elő. Vagy inkább kritika lenne? Gondoljátok tovább!

Hamvas Béla

Nagyregényének, a Karneválnak egyik, ha úgy tetszik, rendkívül szórakoztató részét választottam. Két, a végletekig szellemes és elborult ember párbeszéde az úgynevezett örök értékekről. Hogy mik is azok valójában.

Heller Ágnes

Magyar filozófusnő, az ötvenes évektől mindig mellőzöttségben, ellenzékben, míg végre belesodródott a világ 100 legismertebb értelmiségije egyikének fájdalmas szerepébe… Önéletrajzának egyik szakaszában régi és mai világlátását veti egybe: mi a gondolkodó dolga? Meggondolandó.

Milan Kundera

Izgalmas regényének, a Halhatatlanságnak egyik szereplője Goethe — csuda dolgokat mesél róla. És átkíséri hősét az általa elképzelt túlvilágra is, ahol Hemingway-jel barátkoztatja össze. És szédület, mire jönnek ők ott rá.

Milena Jesenska

Franz Kafka egyik szerelme volt ez a nő — már ha Kafka kapcsán egyáltalán említeni lehet ezt a szót. Mindenesetre Milena jellemezte legelevenebben Kafkát. Hát létezhet ilyen ember egyáltalán? (Merthogy létezett.)

Németh László

Magyar író, gondolkodó. Minden, egyszerűen minden akart lenni. Ez a tanulmánytöredéke jó. Lát. Zűrzavart. És hogy a nyugalmat áhítók vakok és ostobák.

Friedrich Nietzsche

Rövid, de nehéz szöveg. Jól kiderül belőle, hogyan működnek az egyre inkább elkényelmesedő közösségek. És hogy mi várható, amikor nehezednek az idők… Tartok tőle, nagyon pontos…

Blaise Pascal

A nagy természettudós inkább teológus volt — de leginkább talán moralista, erkölcstanász. Idézett szövege az unalom és a határhelyzetek elől való menekülésről szól. Szidja a filozófusokat is. Briliáns.

Spiró György

Író, irodalomtörténész, drámaíró. A jövevény című nagyregényének egyik szereplője, Ram, a kikeresztelkedett zsidó, a Siratófalnál érdekes felismerésre jut. Hogy csak az nem mondaná ki az ószövetségi isten tiltott nevét, aki még sohasem jajgatott… Mi ez? Isten csapdája?