A Kelly-főnök az Operába vágyik

 

Egy durranás, s kivágódik egy ajtó. Sean Kelly (6) félmeztelen viharzik be a Gymnich kastély fogadószobájába, és egy műanyag lézerpisztollyal vadul lövöldözik a falon függő festményekre. Meghökkenve pillantja meg édesanyját, Kathy Kellyt (36), amint a BamS riporterével, Christoph Körferrel ül a díványon. "Mama, te meg mit csinálsz itt?" "Éppen interjút adok" -- magyarázza Kathy. "Nem hiszem" -- feleli a legfiatalabb Kelly -- "nincs is itt a TV".

Hát ilyen az, ha az ember egy állandóan reflektorfényben álló, nagy családba születik. Habár a zenészklán féltőn óvja magánéletét a nyilvánosság elől, Kathy Kelly ezúttal nyíltan beszél a felbomlásról szóló pletykákról, hivatásbeli álmairól és személyes vágyairól.

 

* Sok rajongó attól tart, hogy a Kelly Family felbomlik. Erre utal szólólemeze is?

* Semmi esetre sem. Ezek mind kitalált történetek. Minden rendben van nálunk. Már évek óta el akartam készíteni ezt a lemezt, de egyszerűen nem jutott rá időm.

* Miért Ön az első, aki szólóban próbálkozik?

* Ez csak véletlen, talán az az oka, hogy én vagyok a legidősebb.

* S ezért Önnek van a legtöbb joga a családban?

* Nem, egyáltalán nem. Biztos vagyok benne, hogy nemsokára a többiek is jelentkeznek egy-egy szólóalbummal.

* A kívülállónak úgy tűnik, édesapjuk szava dönt minden kérdésben.

* Való igaz, édesapám nagyon erős személyiség. De mindeközben én éppoly konok vagyok, mint ő. De a kérdésre visszatérve: a fontos változásokról hónapokkal előbb, együtt határozunk.

* Létezik családi tanács?

* Szinte minden este együtt vacsorázunk. Mikor nagy döntések előtt állunk, egy extra találkozót is összehívunk. A cég- ügyeket általában az idősebbek intézik.

* Minden családban elhangzik olykor egy hangos szó. Előfordul-e Önöknél is, hogy a testvéreivel harcol?

* Három-négy éve előfordult, hogy a koncertek után kiabáltam velük, ha sokat hibáztunk. De ma már felnőttebb vagyok, könnyebben veszem a dolgokat. Egyébként is, ma már Paddy a zenei főnök, szerencsére.

* Milyen fontosak a családon kívüli barátok?

* Nagyon! A testvéreimnek nem panaszkodhatok az apámról.

* A Kelly Family az elmúlt években zeneileg is továbbfejlődött. Ön szerint ez fontos a rajongók számára?

* Ezt én is gyakran kérdem magamtól. A rajongók leveleiből tudom, sokuk számára fontos, hogy a család összetartson. Ez nagy felelősség. De ha őszinte akarok lenni, azt kell mondanom: számomra az is elég lenne, ha csak a zenénk vonzaná az embereket.

* Sikertelen az elismerésért folytatott harc?

* Zenészként nicsenek komplexusaink, habár Németországban nagyon is kritikusan vizsgálnak minket. De a pályánk során rengeteg elismerést kaptunk nemzetközi sztároktól. Különböző fesztiválokon együtt léptünk fel a rocker Steven Tylerrel az Aerosmithból, vagy Bruce Springsteennel, s sok bókot kaptunk tőlük.

* Milyen zenei tervei vannak még?

* Szeretném magam méginkább a klasszikus zenének szentelni, énekórákat venni az opera műfajában. Tizenéves koromban az volt minden vágyam, hogy egy nagy zenekarral énekeljek. Egyébként is ehhez illik a hangom.

* S a magánéletben miről álmodik?

* Szeretnék megismerkedni egy rendes férfival, és világra hozni még két-három gyermeket.

* Melyik férfi merészeli így megközelíteni, hiszen a testőrök folyton a közelben vannak?

* Az nem számít. A választék ma sokkal jobb és szélesebb, mint tíz éve. Mivel ma már öntudatosabb vagyok, több az esélyem.

 

Vissza