Szilágyi István József versei

         Mindenek előtt köszönetet szeretnék mondani Csortán András
          magyartanáromnak. Ő volt az aki mindig is bátorított, mellettem volt. Tanár úr,
        mindent köszönök Önnek!

Ugyancsak köszönöm Lászlóffy Csaba valamint K. Jakab Antal uraknak, hogy
verseim megjelenhettek a Szabadságban illetve a Helikonban.

   Amint mondtam, verseim életem és a pillanat vetületei.
Egyes versek úgymond idejüket múlták - már nem jellemzik a "pillanatomat" - de egyesek örökké aktuálisak. Így van ez nemcsak velük.

    Egyáltalán nem érzem magam kivételesnek azért mert néha verseket írok.
      És egyáltalán nem érzem, hogy nem ért meg a világ. Ez a természetesség körébe tartozik már. Így van vele
bárki - nemcsak a művészek. A te világod a tiéd, az enyém az enyém, csak közös vonásaik tesznek minket közelivé. És így a legjobb.

Copyright © Szilágyi István József

(Kattints az alábbi verscímre és majd "odavisz" a vershez.)
Többet gondolok rád...    Árverés    Alkony    Esetleg    opció
Lélek. Vegyszer.    egyedül/egyedi    A Pók    Ádám és Éva

A Szabadságban megjelent verseim:
   Álom   Félelem ...................................(1997 június 28)
    Szerelem   Ébredés   Titkok..................(1997 szeptember 27)
    Gőz...................................................(1997 november 29)
    Látomás    Lelketlenül    Ha meghalok....(1997 december 29)

A Helikonban megjelent verseim:
    Rózsa és vér   Magunkról   Belőled   Prológus.......(1998/16)
     Prológus   Búcsúzás..........................................(1999/1)

Új!!!    Állapotok című ciklusomból olvashattok ITT!

Bármilyen véleményetek van ezzel az oldallal kapcsolatban, kérlek írjátok meg nekem.

Írd alá Vendégkönyvem!
Sign my Guestbook

Többet gondolok rád …

Többet gondolok rád mint magamra,
Magányom gőze tapad hajamra,
És szinte ősz leszek hiányodtól.

Többet gondolok rád mint Istenre,
S lelkem magán-vágyait ismerve,
Mondhatom, hogy megfojt hiányod.

Többet gondolok rád – mint halálra,
Mert e Mindenben rád találva,
Elpárologtat a hiány.

Lap eleje

Árverés

először…
minden eltelt percem megvette a halál
(te költő) az vagyok aki te is valál
mindenlében aranykanál
először…

másodszor…
a jelenem egy percig sem tart
csak ingadozik a part
amint hátán tart
másodszor…

harmadszor…
már távoli amit akarok
az unott kis zavarok
mind elkelnek
harmadszor…

Lap eleje

Alkony

Hasad finom hajlatában
Lenyugszok mint a nap
A dombmögötti csendben.

És leszek lap
Tintafolt nélkül,
És leszek egy a
Végtelen rendben –
Leszek nap a
Dombmögötti csendben.

Lap eleje

Esetleg

Tiéd a tenger,
A kagylók, a homok,
A hajnal, az alkony
Amit hozok –
Nem érdekel.
Csillagra vágysz
Hiába ragyog a szurok,
Más nem – esetleg
Magam lenni tudok –
Esetleg a tenger
A kagylók, a homok,
A hajnal, az alkony,
A csillag-szurok.

Lap eleje

opció

csillagköd mámorában
lődörgött az ördög
s így szólt:
„e pontból teret öntök”
s kajánul felnevetett –
a semmiből egy új
másvilágot teremthetett.

Lap eleje

Lélek. Vegyszer.

Vetetlen találtam az ágyam
És összehajtottam lágyan
A lepedőn megsárgult arcom
Magamra terítettem minden harcom
Utáni jelét a csendnek
A behódolt zajnak, a Végtelennek
Minden rezgését éreztem
Kicsi és nagy – minden méretben
Voltam már legalább egyszer
Vagyok lélek, vagyok vegyszer.

Lap eleje

egyedül/egyedi

ki fog látni
szememen keresztül?
ki fog érezni
szívemen át?
senki sem fogja így
megélni a csodát!

Lap eleje

A pók

Rovarszemmel nézlek
Ezer arcodat látom,
Pókhálóval ringat
Az ezüstporos álom.

Olyan édes vagy mint
Bölcsőben a gyermek,
Érted pókhálóba szállok
Pókszőrökkel vernek.

Pusztíthat testemben
A gyilkos, maró póknyál,
Szeretlek még akkor is
Ha gyilkos pókom volnál.