HÍREK

2001. FEBRUÁR

1-ÉN Párizsban tömegközlekedési sztrájk volt egy napig. Állítólag megbénult a város közlekedése.

2- KA KÖRÜL. Chile déli részén kb 1 millió mapuche indián származású proletár indított felkelést. A cél hasonló mint Chiapasban a régi fölfjeik visszaszerzése, és azon közösségi gazdálkodás. De valószínüleg itt is kitermelõdnek/tek a Marcos féle áll-forradalmárok, akik nemzeti egységért és a kistulajdonosok érdekeiért való harcba akarják terelni a proletár felkelést. Az ilyen burzsoá érdekekhez semmi köze a proletariátusnak, az ezekez képviselõ befogó erõket -jöjjenek bármilyen radikális felhangokkal, bármilyen zászlóval kezükben- azonnal likvidálni kell. A proletariátusnak ki kell termelnie saját vezetését, saját centralizációját. Ez az igazi kommunista program.

4-ÉN Barcelonában a bevándorlók tüntettek, az új törvény ellen, amely kiutasítással fenyeget.

4- KE KÖRÜL. Ecuadorban rendkívüli állapot volt. Mivel kudarcba fulladtak az üzemanyag és a közlekedési díjak emelésérõl folyó tárgyalások. A proletárok megunták a pofázást, a kompromissumokat. Utakat zártak le ósszecsaptak a rendõrséggel. Quitóban 4OOO proletár lépett fel erõszakosan. Az országban már évek óta zajlik az élez, szinte mindennaposak a megmozdulások. Emlékezz a tavaly év eleji indián menetre. El pueblo un ido...

6- ÁN Tripoliban a proletárok megrohanták a brit követséget. A Lockerbie ügyben elítélt terroristák miatt. Komoly utcai harcok alakultak ki. A terrorizmust nem humanista alapon, hanem értelmetlensége miatt elítéljük, arról nem is beszélve, hogy a különbözõ vallási és nemzeti terror akciókhoz a proletariátusnak semmi köze. Csak a vörös terrort ismerjük el, amely nem más mint a felfegyverzett proletariátus harca a burzsáziával szemben.

1O-ei HIR. A hét elején Londonban volt két napos merto sztrájk.

1O- 11- ÉN Teheránban újabb zavargások tõrtek ki, az "iszlámista" forradalom 22- dik évfordulóján. Az állítólagos reformerek és a kormányon lévõ iszlámisták között. A proletariátus nem harcol reformokért, a programja a kapitalizmus erõszakos megdöntése.

13- TÓL Több napos sztrájkot tartottak az ajkai kórházban dolgozó proletárok.

13- 14- ÉN Bangladeshben volt proletár megmozdulás. Általános sztrájkot tartottak, fosztogattak. Komoly összecsapások voltak a zsernyákokkal. Több halott.

18-20. Brazilia, összehangoltan 29 braziliai börtönben tört ki lázadás, amelyben mintegy 20 000 elitélt vett részt. A lázadást állítólag a Fövári Elsõ Kommandó (PCC) nevezetû illegális rabszervezet szervezte. A rabok kb 8000 nagyrészt látógatókból álló tuszsereget szedtek maguknak. A katonág és rendörség csak több nap alatt tudta leverni az ellenálást, a harcokban 19 ember halt meg ebbõl egyes jelentések szerint 2 rendõr volt. A túszok egy része nem akarta elhagyni a börtönt a fogvatartott hozzátartozoikat féltve a bosszúra éhes rendõrõktõl . 02.19 hajnalban "hozzátartozók" gyültek össze a Sao Paulo-i börtön elött és kõvel dobálták meg a rendõrsorfalat

21. Brazilia , nemsokkal a kitrjedt börtönlázadás leverése után újabb börtönlázadás a Pizauji-ban .

18.-tól kiterjedt zavargások a Borneo szigetén, több mint 400 halottról és etnikai okról számol be a média

22.-e Dél-afrikában késõ vonatra váró munkások szétverték és felgyújtották a Pretoria-i fõpályaudvart.

2O-ka körül. A Daewoo gyár a csõd szélén áll, ennek következtében számtalan munkást el akartak bocsátani. Persze a seggfej tõkések ezzel csak pillanatnyilag próbálják elódázni a rájuk leselkedõ katasztrófát. A tõkés gazdálkodás bukását nem lehet semmilyen ügyeskedésekkel elódázni. Mindenesetre a proletárok az elbocsátások során ízelítõt adtak abból, hogy mi vár a burzsujokra. Több városban (Szöul, Pyong, Bubjong stb.) sztrájkba léptek, számtalan alkalommal összecsaptak a karhatalommal, fosztogatások alakultak ki, gyárakat foglaltak el. Koreában évek óta szinte mindennaposak az összecsapások, a proletároknak sok tapasztalatuk van a harcban, igen felkészülten és szervezetten indulnak a "csatákba", a valódi kommunista program szerinti harc ott már szinte "hagyomány". A proletárok oly eltökéltek, és annyira elegük van a rendszer szemétségeibõl, hogy már szinte semmi nem érdekli õket. A bubjong-ban miután elfoglalták a gyárat, és eredményesen akadályozták meg a termelést (24- én) 2OO proletár küzdött meg 4OOO(!) rendõrrel, és nem is sikertelenül. A világ más részein lévõ Daewoo gyárakban is voltak megmozdulások pl. Lengyelországban két hetes sztrájk volt.

22-ke Pretoriában a feldühödött proletárok felgyújtották a fõpályaudvart, mert késett a vonat. Ez a hír (ennyi volt az újságokban) önmagában poénos lenne, de amirõl nem írnak az újságok, hogy ezek a proletárok naponta órákat utaznak pusztán csak azért, hogy munkahelyükre érjenek. Az órákig tartó utazás, tetézve a késésekkel (nem is beszélve arról, hogy valószínûleg ugyanúgy mint pl. Magyarországon rohadt sok pénzt dobnak ki arra, csak, hogy beérjenek a munkába) egyértelmûen a munka része. Tehát újabb órákat vesznek életükbõl.

25-ke A mexikói San Cristobalból Marcos vezetésével a chiapasi "indiánok" (1O OOO fõ) békemenetet indított a szabadság és a demokrácia nevében. A békemenet célja a fõváros. Reméljük az "indiánok" felismerik a Marcos-féle szociáldemokrata befogás ellenforradalmiságát, és túl lépve azon, mint tudatos proletárok megmutatják, hogy milyen is egy igazi menet... Késõbbi megjegyzés: sajnos a dolog ugyanolyan nyálas maradt mint ahogy elindult, Marcos egy jót dumált Fox elnökkel.

26-kai hír Párizsban a McDonald's, a Quick, a Pizza Hut dolgozói tüntettek a rossz munkahelyi körülmények miatt. Ez azért érdekes, mert köztudott, hogy ezekben a gyors zabáldákban nem lehet szakszervezetet alakítani és a vezetõk igyekeznek kiszûrni minden munkás-aktivistát a jelentkezõk közül. Tehát vagy alakítottak ilyen szervezetet, vagy a munkások "vad"- spontán megmozdulásáról van szó. Ez utóbbi mindenképp pozitívabb lenne.