HÍREK

2001. július

2-ka Salzburgban európai gazdasági csúcs volt. Amelyet tüntetések fogadtak. A tüntetõk a pályaudvartól a belvárosig tõrtek zúztak. Majd összecsaptak a rendõrséggel. 5 rendõr megsérült.

2-4-ke a kolumbiai Modelo de Bogota börtönben voltak összecsapások a baloldali gerillák és a jobboldali kábítöszer kereskedõk között. Mivel a kereskedõk nem voltak hajlnadóak részt venni a baloldaliak szökési kísérletében. A harc során 1O-en meghaltak.

3-ka La Paz-ban Bolívia bankjait felügyelõ kormányhivatalt foglalta el 1OO adós proletár. A támadók dinamittal voltak felszerelve. Elõszõr túszokat ejtettek, majd elejtették õket. De az épületet nem hagyták el, hanem az épületet fellocsoilták benzinnel. Ezzel párhuzamosan Sucréban a proletárok tempolot foglaltak. Az országban mintegy 3O OOO adós van, és mintegy 2O millió dolláros adóságuk van az állam felé. Az állam 4O%-os kamatot számolt fel.

3-ka Cipruson tüntetõk százai rohantak meg egy rendõrörsöt és szabadÍtottak ki egy parlamenti képviselõt (ez nagy baromság volt), majd fosztogattak, autókat gyújtottak fel, 27 rendõr sebesût meg. A tüntetés amiatt tõrt ki, hogy a képviselõ környezetvédelmi és egészségügyi okora hivatkozva tiltakozó akciót szervezett egy brit katonai bázis ellen.

6-ka Dél-Afrikában a feldüfödött proletárok földeket foglaltak. A kormány által felkért ügyvédek bírósághoz fordultak kilakoltatásért, amelyet ha elfogadnak 48 órán belül el kell hagyni a földeket. A foglalók kijelentették, hogy nem távoznak és fegyveres harcokra készülnek. Itt már a zimbabwei eseményekkel ellentétben a média is elismeri, hogy nem faji, hanem szociális feszültségrõl van szó. Vagyis osztályharcról, mint köztudott a fóldek 86%-ka még mindig fehérek tulajdonában van, és ezeket foglalták el a nyomorgó prolik. Ebbõl könnyû faji kérdést csinálni.

7-kén a jamaicai Kingstonban fegyveres öszecsapások voltak miután a hadsereg és a rendõrség behatolt egy olyan kerületbe, ahol az elmúlt napokban állandósultak a zavargások. Állítólag bandaháborúk voltak, de egyes újságok elismerik, hogy a harcok fõleg a kormány álltal küldött bandák és a lázadók közöt zajlanak. Az elmúlt két hónapban 41-en haltak meg a harcok során.

7-én éjjel újabb több napig tartó zavargások voltak Angliában, Bradfordban. Az ázsiai származásúnak mondott proletárok összecsaptak a rendõrséggel, boltokat fosztottak ki, és égettekn porrá. Az ázsiaI közösség képviselõje próbálta "enyhíteni" a helyzetet és kijelentett, hogy a "vandál" tetteket a rendõrség provokálta ki túl kemény fellépésével. De ez nem igaz a proletárok dühe ennél még sokkal durvább is lehet, ha rajönnek, hogy milyen rendszerben élnek. Egyébként maguk az események a fasiszta Nemzeti Front betíltott, de mégis megtartott tüntetése miatt kezdõdtek el. A tény az tény a kapitalizmus így vagy úgy de kiprovokálja a lázadásokat, és a mi dolgunk az, hogy elpusztítsuk ezt a rendszert.

9-kei hír. Milánóban a vas- és acélipari dolgozók szakszervezete FIOM tartott 6O ezres tüntetést, béremelést követeltek.

Július közepén a spanyol Ibéraia Légitársaság pilótái mondtak fel (így sztrájkoltak). Céljuk 2O%-os béremelés, már egy jó ideje minden hétfõn és kedden sztrájkoltak.

Ugyncsak július közepén Chilében zavargások voltak, miután bejelentették, hogy félbeszakítják Pinochet elleni eljárást.

14-ke Franciaországban nemzeti ünnep, ahol a francia forradalomra emlékeznek. A forradalom igazi tartalmát komolyan véve ezen a napon szinte már hagyomány a külvárosokban a fõleg bevándorlókból álló proletárok lázadása. Ez ebben az évben is így volt. A fosztogatások és gyújtogatások során 13O kocsi t gyújtottak fel (fõleg Seine-Saint-Denis megyében). A lázadók még a tüzet oltani akaró tûzoltókat is megtámadták. A bevándorlóként kezelt proletárok szegánységük következtében fõleg bûnözésbõl, a gazdagok kiszipolyázásából élnek. Bandákba tömörülve szervezõdnek. A gond csak az, hogy ezt nem kellõ tudatossággal teszik és az idegent kinézik maguk közül (persze az akár spicli is lehet), így nehéz az agitáció. De próbálkozni kell!

16-kai hír. A hétvégén Németország több városában csaptak össze a fasiszák és az autonómok. A legnagyobb méretû harcok Neubrandenburgban voltak.

18-kai hír. Lezárult 12 napig tartó brazíliai rendõrsztrájk. A Bahia államban lévõ sztrájk alatt a proletárok nem érezvén fejük felett az államot, kitódúltak az utcákra és fosztogatásokba kezdtek, több boltot, autóbuszt megtámadtak. A rendet a hadseregnek kellett végül is fenntartania. A rendõrsztrájk valószinüleg tovább terjed, de jó lenne ha a proletárok nem csak ilyenkor lépnének fel. Egyébként érdekes módon a rendõrök megkapták a követelt béremelést.

19-ke at Európa Tanács bírálta a francia börtönök állapotát. Jelentésük szerint brutálisan bánnak a letartóztatottakkal, sok rabor magánzárkában tartanak, telefonálási tilalom van. A jelentésnek az ad tényleges aktualitást, hogy Franciaországban már jö pár hónapja kibontakozóban van egy börtönmozgalom, amelyet egyrészt a rabok másrészt külsõleg egyes anarchista csoportok szerveztek. A mozgalom célja (amely azért igen reformista) a börtönök eltõrlése, de állítólag egyes röplapokban szó esik arról is, hogy ez csak a kapitalista társadalom szétverésével lehetséges.

19-ke Srí Lankán a proletárok összecsaptak a rendõrséggel. Az állítólagos ok, hogy az elnök feloszlatta a parlamentet, miután az bizalmatlansági szavazást kezdeményezett kormánya ellen. A tüntetés során több boltot megtámadtak a proletárok.

19-én Argentínában a kormány megszorító intézkedéseket vezetett be. A proletárok sok esetben sajnos a szakszervezet keretein belül léptek fel ez ellen. Rengeteg tüntetés és általános sztrájk zajlott le.

2O-kai hír. Kolumbiában a FARC tagjai elraboltak 3 német túristát.

2O-23-ka Genovaban tartottáka a G8 találkozóját erre alkalomra Berlusconiék kialakítottak egy Vörös Zónát, ahol megtartották a konferenciát. A várost pedig meghagyta a tüntetõknek, akik éltek is ezzel a lehetõséggel. Mintegy 2OO ezren vonultak fel, és újra komoly összecsapások alakultak ki. De egyes valóban harcos tüntetõk rájöttek arra (végre), hogy semmi értelme csak a rfendõróknek neki menni, hanem tényleges forradalmi cselekvést is kell csinálni és fosztogatásokba kezdtek. Erre már csak azért is szükség volt, mert az összes boltos bezárt aki pedig nyitva maradt az iszonyú drágán adta áruját (pl. 1 szelet dinnye 1OOO FT-nek megfelelõ líra volt). A tüntetéseknek halálos áldozatat is volt Carlo Giulianit "véletlenül" lelõtték. Ez most arra, jó, hogy a globalizáció ellenes mozgalom talált magának egy mártírt. Egyébként az egész tüntetésre jellemzõ volt a rendõrök brutalitása, ami nemzetközi felháborodást váltott ki. Véleményünk szerint azonban ez természetese dolog, a kapitalizmus a mindennapokban ennél sokkal durvább dolgokat csinál. Ráadásul mit vártak a tüntetõk, hogy virággal várják õket. Az már régi tapasztalat, hogy a tõke ellen csak erõszakosan lehet fellépni, és ez fegyver használatát jelenti. Nem szabad nézni, hogy ember áll elõttünk (ez csak humanista baromság), már csak azért sem mert mi a szemükben nem vagyunk emberek, csak profit termelõ barmok. És még valami ahhot hogy következetesen lépjenek fel a tüntetõ elõszõr is a reformista faszfejek ellen kell fellépni. Ne feledjük õk is rendõrök.
Egyébként már a genovai eseményekkel párhuzamosan számos nagyvárosban voltak szolidaritási tüntetések, utána pedig még hetekig voltak megozdulások. Csak néhány helyszín Berlin, Stockholm, London, Mexikó város, Athén stb.. Több helyen megtámadták az olasz és a kanadai ( a következõ G8 ott lesz) nagykövetséget. Híreink szerint egydül Athénban voltak olyan következetesek a tüntetõk, hogy fosztogatásokba kezdtek.

21-kei hír. Londonban fiatal proletárok fosztogattak majd csaptak össze a rendõrséggel. Az elõzmények július 16-án egy mesterlövész lelõtt egy szellemi fogyatékost, aki egy rendõrnek pisztolyként rántott elõ egy öngyújtót.
Erre emlékezve rendeztek demonstrációt, amit a rendõrség túlbiztosított, és állítólag emiatt keztdõdõtt el a zavargás.

23-kai hír. Mozgolódtak a mexikói fõldmûvesek, mert életmódjukat fenyegeti az USA szabadkereskedelmi felfutása. És ez zuhanö árakat eredményezett. Ezenkívül a kormány is visszavonta a támogatásokat.

2O-ka körüli hír az iráni Iszfahánban a proletárok fosztogatásokba, gyújtogatásokba kezdtek, mert a kormány korlátozta a vízfogyasztást.

27-ke egy jemeni törzs tagjai elraboltak egy német diplomatát.