írta
Wendy Parkinson
KATEGÓRIA: Sam és Jack, humor
BESOROLÁS: Bármely korosztálynak
TARTALOM: Jack megtudja, hogy Sam mit olvas.....
DISCLAIMER: A Csillagkapu SG-1 és annak szereplői a Showtime/Viacom, MGM/UA, Double Secret Productions, és a Gekko Productions tulajdonát képezik. Ez a történet csak szórakoztatási céllal íródott, nem profitszerzési céllal. Nem állt szándékunkban szerzői jogokat sérteni. Az eredeti karakterek, helyzetek és a történet a szerző tulajdonát képezik. Az szerző engedélye nélkül tilos archiválni.
AZ ÍRÓ MEGJEGYZÉSEI: Ezt a kis történetet a lista azon szála inspirálta, hogy a színészek nem olvasnak fanfic-et.
Elkezdtem gondolkodni - oké a színészek nem olvashatnak fanfic-et, de senki sem beszélt magukról a szereplőkről … (Itt azonban tényleg félre kell raknunk hitetlenségünket) Ezt a történetet szeretném mindazoknak ajánlani, akik valaha is közzétettek történetet a samandjack listán - ha valakinek nem is említettem a történetét, az nem jelenti, hogy nem olvastam vagy nem tetszett.
A FORDÍTÓ MEGJEGYZÉSEI: Az érdeklődők az angol változatot a következő címen találhatják meg The Sam and Jack Relationship Archive a samandjack lista a www.onelist.com-on található.
VISSZAJELZÉS A FORDÍTÓNAK: camper78929@yahoo.com
VISSZAJELZÉS AZ ÍRÓNAK: (KIZÁRÓLAG ANGOLUL) wendyparkinson@hotmail.com
Jack O'Neill ezredes kezeit dörzsölgetve lépett be az eligazítóba."Jó reggelt táborozók!!" mondta vidáman és szemrevételezte az összegyűlt csapatot.
"Jack."
"O'Neill."
Az asztal túlsó végén Samantha Carter százados csak összefüggéstelenül motyogott valamit és a kezét emelte fel jelezvén, hogy észrevette parancsnokát. Teljesen belemerült a papírjaiba, amiket szorosan tartott a kezében és időnként lapozott egyet olvasás közben. Jack csodálkozva vonta fel szemöldökét a százados szokatlan viselkedése láttán, majd megkerülte az asztalt és leült mellé.
"Izgalmas lehet," jegyezte meg.
"Ühüm."
Némi szemöldökráncolás után, az ezredes úgy döntött, hogy a direkt utat próbálja meg.
"Mit olvas, Carter?"
Sam végül felfigyelt rá. Összekapta a papírokat és így válaszolt, "Csak néhány rövid történet, amit az Internet-ről töltöttem le, uram."
"Klassz. Miféle történetek? Sci-fi? Western? Horror?"
Sam egy pillanatra elgondolkozott, majd válaszolt, "Sci-fi."
"Nagyszerű! Szeretem a Sci-fi-t! Megnézhetem?"
Mielőtt megakadályozhatta volna, Jack fogta a papírokat és elkezdte átlapozni őket.
"Begerjedve, Érintés, Álomszeretők, Szégyentelenül..... Carter, biztos benne, hogy ezek Sci-fi történetek?"
Sam hevesen bólogatott.
"Sci-fi környezetben játszódnak, uram."
Jack gyanakodva nézett rá, amikor Daniel közbevágott.
"Begerjedve. Azt ugye Vanessa Nichols írta? A düh királynője?"
Sam és Jack egyaránt feléje fordult.
"A minek a királynője?"
"Düh, uram. Igen, ő az Daniel. Olvastad?"
"Igen, mindent olvastam, amit írt. Rendszeresen meglátogatom az archívumát."
Jack egy ideig csak tátogott, végül kibökte, "Daniel, te szerelmes történeteket olvasol az Internet-en?"
"Ah, ezek nem egyszerű szerelmes történetek, Jack. Ezek ..."
Habozott mivel észrevette, hogy Sam a fejét rázza és csöndre szeretné inteni.
Teal'c ezt a pillanatot választotta, hogy kisegítse Daniel-t.
"Ezek rólunk szólnak, O'Neill. Az én kedvenc íróm Jennifer Goll. Írt egy különösen érdekes történetet Tűz címmel."
"Az tetszene neki," mormogta Sam az orra alatt.
Jack felemelte egyik ujját a levegőbe és megköszörülte a torkát.
"Szóval azt mondjátok, hogy történetek vannak rólunk az Internet-en? Úgy értitek az SG1-ről?"
"Igen, uram. Az írók sztorikat találnak ki rólunk."
Jack az asztalon fekvő papírokra pillantott.
"Szerelmes történeteket?"
Sam-nek sikerült halványan elmosolyodnia.
"Előfordul, uram."
Jack megnedvesítette ajkait, miközben megpróbálta megfogalmazni következő kérdését.
"Umm.... szóval ki szerepel a románcokban? Maga és ......?"
Sam bíborvörös lett.
"Maga, uram."
Az ezredes éppen olyan kínosan érezte magát, mint a százados. Miután egy ideig a körmeit tanulmányozta tétován Sam-re pillantott.
"Elolvashatnám őket?"
És kinyújtotta a kezét.
"Azt hiszem, hogy először valami kicsit ... , hát valami kevésbé ...-vel kellene kezdenie."
"Hevessel," fejezte be Daniel vidáman.
Sam dühödt pillantást vetett rá.
"Úgy érti fokozatosan törnének be?"
"Igen uram. Mindjárt megkeresem magának az Internet oldalt."
Sam felállt és a számítógéphez ment. Hamarosan a képernyő kék színűre vált és Sam intett az ezredesnek. Jack szemei tágra nyíltak, amikor elolvasta a feliratot a képernyőn.
"Sam és Jack Kapcsolat Archívum?"
"Ühüm, ne is törődj velünk, mi csak kivetítünk."
"Daniel?"
"Oh bocs, ez csak a levelező lista mottója."
"Tehát egy levelező listán is rajta vagy?"
"Csak olvasgatom," motyogta szégyenlősen.
"Daniel, mivel úgy is mindig erre jársz, melyik történetet ajánlanád?"
"Mit szólnál A királynő öröméhez? Az írója akkor sem tudna 18 éven felülieknek szóló történetet írni, ha az élete függne ettől."
"Igaz. Rajta, ezredes. Jó szórakozást!"
Ahogy Jack nekiült olvasni, Sam félrevonta Daniel-t.
"Hogy lehet az, hogy te olvasod a Sam és Jack történeteket? Hiszen alig vagy bennük."
"Igaz, de legalább nem esik bántódásom. Ha az embernek állandóan baja esik, akkor egy idő után depresszióssá válik."
Sam megértően bólintott.
"Olvastad már az Avalon holdat? Igazán szép mitológiai részek vannak benne...."
"Rendben emberek. Lássunk neki," kiáltotta Hammond tábornok, amint belépett az ajtón. Jack felállt a számítógép mellől és a többiekkel együtt az asztalhoz ült.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Másnap reggel Sam éppen harapni készült valamit a kantinban, amikor egy árnyék vetült az asztalára. Amikor felemelte a fejét az ezredes nézett vele szembe és mosolyogva megkérdezte, "Leülhetek?"
"Persze," válaszolta Sam és Jack leült a szemközti székre. Sóhajtott egyet, majd nagy levegőt vett.
"Sam, végigolvastam az archívumot. Tudta, hogy van egy történet, ahol négy gyerekünk van?"
"Ühüm, de egy alternatív valóságban."
"És mi a különbség?"
Sam vállat vont.
"Az egész archívumot elolvasta?"
Jack lassan bólintott, miközben mélyen Carter szemébe nézett. Sam érezte, hogy feszengeni kezd.
"Ühüm, még a felnőtt részt is."
Sam nézett a padlóra, a falra, mindenhová csak Jack-re nem. Az ezredes folytatta, "Szeretkeztünk szaunában, zuhany alatt, liftben, a tengerparton, még súlytalanság állapotában is egy űrsiklón."
Sam felkapta a fejét.
"Azt még nem is olvastam."
"Lori írta A hosszú repülés hazafelé. Be kell vallanom, elgondolkodtatott, hogy milyen érzés is lehet."
Sam egyetértően bólintott, némileg megnyugtatta az ezredes tárgyszerű hozzáállása.
Mindketten elhallgattak, nem tudván mit is mondjanak. Jack törte meg a csendet.
"Sam, kérdezhetek valamit?"
Sam bátorítóan mosolygott és várta, hogy az ezredes folytassa.
"Több történetben is említettek valamit, amit nem értek."
"Igen?"
"Mért akarná bárki is megharapni a hasamat?"
[A ford. megjegyzése: A samandjack listán a Hathor című rész kapcsán valaki megjegyezte, hogy Jack hasa harapnivaló és a kifejezés szinte szállóigévé vált, természetesen többen nem tudtak ellenállni a kísértésnek és felhasználták ezt történeteikben :) ]
camper