Megérkezvén egy újabb bolygóra a csillagkapu körül mindenféle szerkezeteket találnak, de szinte mind be van burkolva. Teal’c szerint
nem Goa’uld technológiát találtak. Egyszerre előbukkan egy öregember és Teal’c úgy gondolja, hogy felismerte az öreget: ő Ma’chello. A rendszerurak már Teal’c születése előtt is üldözték Ma’chellot, mert fegyvereket dolgozott ki a Goa’uldok ellen. Elfogták, megkínozták, a rendszerurak gazdatestté akarták tenni, hogy övék legyen a tudása, de a beültetés szertartása előtt több Jaffát megölt és megszökött.
Az öregember azt állítja, hogy ő nem Ma’chello. Daniel megpróbálja megnyugtatni, nincs mitől félni, ők nem Goa’uldok, ez láthatóan érdekli az öreget.
Öreg: „Igazán? Hát persze, hogy nem vagyunk! De ha nem vagyunk Goa’uldok, kik vagyunk?"
Daniel: „Én Daniel Jackson vagyok a Föld nevű bolygóról."
Öreg: „Igen, igen, úgy van. Daniel Jackson vagyok a Föld nevű bolygóról. Nagyon örvendek."
Daniel: „Nem, nem, nem. Én vagyok Daniel Jackson."
Öreg: „Nem, én vagyok Daniel Jackson."
Daniel feladja Sam pedig megkérdezi, hogy ezek a szerkezetek-e a Goa’uldok elleni fegyverek, mielőtt megmutatná a működésüket az öreg még egyszer rákérdez, hogy biztosan nem Goa’uldok-e. Majd odahívja Danielt az egyik géphez, amikor mindketten megfogják a fogantyúkat áramütés érné őket és az öreg a földre zuhan. Magukkal viszik a Földre.
SGC - Janet megvizsgálja Danielt és mindent rendben talál, csak egy kicsit fáradtnak érzi magát. Az öreg viszont nincs jól, az egész teste tele van sérült bőrfelületekkel, égéstől vagy áramütéstől, valószínűleg már nem sok ideje van hátra.
Az eligazításon Sam megmutat Hammond tábornoknak egy eszközt, ami valószínűleg Ma’chello szerkezeteinek adattára, de sajnos nem érti az írást és Teal’c sem tud segíteni. Megérkezik Daniel is, éppen csak rápillant az írásra és azt mondja még csak nem is ismerős neki, majd eltávozást kér Hammond tábornoktól, aki egy napra meg is adja neki. Danielt a lakása előtt rakják ki, de ahelyett, hogy bemenne az épületbe inkább elindul az utcán.
Eközben a Bázison az öreg azt állítja, hogy ő Daniel és való igaz, hogy nagyon sokat tud archeológusunkról. Próbaképpen kérdéseket tesznek fel neki és ő mindegyikre tökéletesen válaszol.
Hammond: „Tételezzük fel, hogy maga Daniel Jackson, de akkor ki az ördögöt engedtünk haza."
Az ál-Daniel vagyis Ma’chello az utcán járkál megszólítgatva embereket, így akarván többet megtudni a földi kultúráról, de senki sem válaszol. Csak egy meglehetősen szakadt kinézetű férfi áll vele szóba.
Fred: „Van egy kis apród?"
Ma’chello: „Miért nem válaszol senki?"
Fred: „Mert furcsa vagy."
Ma’chello: „Igen. Mondd el miért vagyok furcsa?"
Fred: „Haver, nem állhatsz csak úgy oda az utcán vadidegen emberek elé, zaklatva meg kérdezgetve őket."
Ma’chello: „Miért, te nem ezt csinálod?"
Fred: „... Igen, de..."
Ma’chello: „Akkor biztosan te is furcsa vagy."
Fred: „Mondhatjuk úgy is, persze, én is furcsa vagyok."
Ma’chello: „Az én nevem Ma’chello."
Fred: „Az én nevem Fred."
Ma’chello: „Lakomázzunk együtt Fred, ünnepeljük meg furcsaságunkat és a barátságunkat."
Az eligazítóban Janet elmondja, hogy orvosi szempontból egy nagyon öreg idegen lény légzési gondokkal, akiben ott van Daniel tudata és emlékei, de nem tudja hogyan hajthatták ezt végre. Janet konzultálni készül néhány agyspecialistával, az SG-1 pedig visszamegy a bolygóra, hogy áthozzák a gépet. Vissza is hozzák, azonban hiába alkalmaztak fogantyúkat így is testet cserél O’Neill lés Teal’c.
[Innen válik egy kissé bonyolulttá, a jelölés a következő lesz először azt a nevet írom le aki valójában beszél és utána zárójelben azt akinek a bőrében van.]
Sam megtalálta a gép leírását Ma’chellonál, de elolvasni nem tudja, Így próbálkozás alapján remélik felfedezni a szerkezet működését, de egyik variáció sem jár sikerrel. Ráadásul O’Neill (Teal’c) nem érzi magát jól. Teal’c (O’Neill) azt mondja, hogy összeszedhetett valami betegséget, amit meg kellene gyógyítani a szimbiótának, de ehhez a Kelno’reem állapotát kell elérnie, ami nagyon mély meditációt jelent. Ha ez nem sikerül akkor az immunrendszere megszűnik működni.
Daniel (Ma’chello) megpróbálja megfejteni a nyelvet, amit a szerkezetek leírásánál használtak. Azt ugyan felismeri, hogy az írás a latin és a görög keveréke, de maga a nyelv teljesen ismeretlen számára. És még mielőtt tovább foglalkozhatna vele kómába esik.
Eközben Ma’chello (Daniel) és Fred betérnek egy étterembe, hogy megünnepeljék az életet. Ma’chello elmeséli, hogy katona volt, sok
csatában harcolt, elfogták, megkínozták, de ő tovább harcolt, elvesztette mindazokat, akiket szeretett és ha nem harcolt volna tovább, akkor a rendszerurak már leigázták volna a Földet.
Ma’chello: „De többet már nem harcolok, mostantól élvezem az életet."
Fred: „Minden jó dolog véget ér egyszer Ma’chello."
Ma’chello: „Oh nem, csak a gonosz dolgoknak kell véget vetni, a jó dolgok, mint ni is, azok mindörökké létezhetnek."
O’Neillnek (Teal’c) sikerül elérnie a Kelno’reem állapotát, így a szimbióta képes volt meggyógyítani, de amit először meglát az, hogy Teal’c (O’Neill) le akarja borotválni a fejét.
O’Neill (Teal’c): "Teal’c, itt művelsz?"
Teal’c (O’Neill): "Ha ebben a testben kell maradnom leborotválom a fejemet."
O’Neill: „Ugye csak viccelsz?"
Teal’c: „Nem szokásom."
O’Neill: „Nem borotválhatod le a fejemet!"
Teal’c: „Csakhogy ez most az én fejem, O’Neill."
O’Neill: „De csak ideiglenesen."
Teal’c: „És ha mégsem?"
O’Neill: „Adj egy esélyt nekik, hogy megtalálják Danielt. Teal’c most elmegyek Hammond tábornokhoz. Ígérd meg, hogy nem nyúlsz a fejhez, míg vissza nem érek."
O’Neill (Teal’c) részt szeretne venni a keresésben, de Hammond nem engedi mondván most nem önmaga. Egyébként is hamarosan megtalálják Danielt, mert használta a hitelkártyáját.
Ma’chello és Fred valóban befejezték az ebédet és az utcán sétálnak.
Ma’chello: „Egy emberöltő óta nem volt ilyen jó társaságom. Őszintén élveztem."
Fred: „Én is."
Ma’chello figyelmét magára vonja egy nő: „Hogy szerez az ember asszonyt magának?"
Fred: „Sok idő, energia és hitelkártya kell hozzá."
Ma’chello: „Jó, akkor gyerünk kezdjünk neki."
De mielőtt bármi is tehetne rendőrök állítják meg őket, Ma’chello megpróbál elmenekülni, de nem jár sikerrel és visszaviszik a Bázisra.
SGC - Daniel pont akkorra tér magához mikorra visszahozzák Ma’chellot. Behozzák a gépet is, de Ma’chello azt állítja, hogy nem tudja visszacsinálni a történteket. A berendezés megőrzi minden átvitel adatai és a program szerint elutasít minden ismétlést, és ha még akarná sem tudná átprogramozni a gépet, mert nincsenek meg a szükséges eszközei hozzá.
Ma’chello üzletet ajánl annak érdekében, hogy elengedjék. elmondja, hogy az írás, amit biztosan próbáltak megfejteni egy az anyanyelvéhez hasonló kódrendszer, hajlandó megtanítani Carternek a kódokat, ezzel a tudással hatékonyan védekezhetnek a Goa’uldok ellem sőt akár le is győzhetik őket. Mindezért cserébe a szabadságát kéri, Daniel testét használta fel, hogy végleg elrejtőzzön, Danielt pedig tekintsék háborús veszteségnek. Ebbe az üzletbe természetesen nem mennek bele. Sam Danielhez vezeti Ma’chellot, hogy ismerje meg.
Daniel (Ma’chello): „Hát ahogy elnézem jól vagyok. Jól van."
Ma’chello (Daniel): „Mit vársz tőlem, mit mondjak, hogy sajnálom, hogy bárcsak visszacsinálhatnám. Nem hazudok."
Daniel: „Miért?"
Ma’chello: „Mert én ezt kiérdemeltem. Ez tény. Kiérdemeltem, mert az egész életem feláldoztam érted és a népedért. A legkevesebb, amit tehetsz, hogy kárpótolsz egy másikkal."
Daniel: „Mondja milyen jogon ítéli meg az én életem értekét."
Ma’chello: „Én többet szenvedtem, mint bárki egy egész élet során megtapasztalhat. 50 hosszú évig harcoltam a Goa’uldok ellen. Aztán elárult a tulajdon feleségem, akit titokban gazdatestté változtattak."
Daniel: „Az enyémet is lerabolták tőlem."
Ma’chello: „Legalább a szülőbolygód megvan. Meg a barátaid. Az enyémből 2 milliárdan meghaltak, de nem árultak el engem a Goa’uldnak."
Daniel: „Valóban nagy áldozatokat hozott és ezért hálásak vagyunk, de ez még nem jogosítja fel arra, hogy elvegye másnak az életét. Semmivel sem jobb a Goa’uldnál."
Ma’chello: „Nem vagyok Goa’uld! Gyűlölöm a Goa’uldokat."
Daniel: „Ők is gazdatesteket használnak, mert azt hiszik, hogy jobbak, mint az emberek. Mert azt hiszik, hogy kiérdemelték, maga Goa’uld Ma’chello. Engem is csak egy gazdatestnek tekint."
Ma’chello: „Nem vagyok Goa’uld."
Daniel: „Az én feleségem még él. Talán egyszer esélyem is lesz megmenteni. Maga ezt az esélyt rabolja el."
Ma’chello: „Mégha vissza is kapja ezt a testet, őt sohasem találja meg."
Daniel: „Meg fogom találni, meg fogom találni..."
Nem tudja tovább folytatni, mert megállt a szíve, újra kell éleszteni, sikerrel járnak.
A beszélgetés hatására Ma’chello megváltoztatta véleményét, most már cserélne Daniellel, de ő az egyetlen aki nem teheti meg. Ezt meghallván Sam rájön a megoldásra. Odahívatja O’Neillt ás Teal’cet.
Először O’Neill és Ma’chello cserélnek testet (vagyis O’Neill Daniel bőrébe kerül Ma’chello pedig Teal’cébe).
Majd Teal’c és Daniel (Teal’c Ma’chello testébe, Daniel O’Neilléba).
Ezt követően Ma’chello és Teal’c cserél és így a saját testükbe kerülnek vissza.
Végül pedig Daniel és O’Neill - mindenki visszakerült a saját testébe.
Ma’chello még egyszer magához tér, utolsó szavaival köszönetet mond Danielnek a szabadnapért.
VÉGE