Vissza a főoldalra 

Csíkszereda a korábban már létező Somlyó, Taploca és Zsögöd települések szomszédságában a szerdai napokon tartott vásárok színhelyén alakult ki.

Csíkszereda legrégibb építészeti nevezetessége a teljesen ép Mikó-vár, ma a Csíki Székely Múzeum otthona. A monda szerint Szent László király idejében épült az első változata, de miután elpusztult, 1611-1621-ben hídvégi Mikó Ferenc csíki főkapitánya, mint erődített várkastélyt építteti újra. A reneszánsz épület igencsak díszes lehetett, mert egy 1651-es leltári lista szerint "aranyos bástyája" is volt. Nem sokáig tündökölhetett, az 1661-es büntető hadjáratban újra lerombolták, ura Moldovába menekült. 1714-ben már a gubernium idején építteti újjá a mai formájára gróf Steinwiller István, osztrák császári tábornok. Alaprajza a régi vár vonalait követi, de a díszeitől megfosztott épület már nem nyerte vissza reneszánsz pompáját. Érdekessége két gótikus ablakocska a templom-bástyán, a déli oldalon.

A Miko várban kapott helyet a Megyei Könyvtár történelmi részlege, a Ferences Rend nagy értékű könyvtára számos ősnyomtatvánnyal és a dokumentációs könyvtár. A vár mögötti udvaron falumúzeum van, jellegzetes parasztházakkal és tizenöt faragott székelykapúval. A várudvaron kialakított színpadon évente megrendezik a nemzetközileg elismert Régizene Fesztivált.

Alapja a múlt század utolsó évtizedeinek iskolai gyűjteménye. 1930-ban egy néprajzi kiállítás indítja el a tulajdonképpeni múzeumot. 1950-től államilag bejegyzett hivatalos intézmény. Anyaga különösen régészeti és néprajzi vonatkozásban gazdag. A bronz- és kora vaskori, dák települések, erődítmények és temetők változatos leletanyagát nem csak a látogatók, hanem a tudományos kutatók is szívesen keresik fel. A Csíki- medence népviseletéből s a szövés-fonás, fafaragás és kerámia területéről származó gyűjteménye páratlan. Középkori faszobrai, táblaképei között néhány művészettörténeti vonatkozásban is igen jelentős.

Ugyancsak ez a Múzeum őrzi Nagy Imre zsögödi festőművész, a művészet érdemes mestere fametszeteinek legteljesebb sorozatát. Épülete, a Mikó-várkastély, méltó kerete ennek a nagy értékű anyagnak, amelyből a Múzeum időszakos tárlatokat rendez.

Csíkszereda legszebb, legimpozánsabb épülete, a Márton Áron püspök nevét viselő gimnázium. A csíksomlyói katolikus főgimnázium utódja, szellemiségének tovább vivője 1909-1911-ben épült szecessziós stílusban. Ebben az iskolában tanult Gábor Áron.

Csíkszereda és környéke rendkívül gazdag mezotermál és hidegvizű ásványvízforrásokban. Ezt a természeti adottságot kihasználva épült a város nyugati részén a Katalin-fürdő. Az itt felszínretörő mezotermál ásványvizű források hőmérséklete 22 Celsius fok, jó hatása van a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésében.

A megyeközpont rangos képzőművészeti pontja a zsögödi Nagy Imre emlékház, ahol a nagy festő munkáinak állandó tárlata tekinthető meg. Az épület falába helyezték el a nagy művész hamvait.

A város délnyugati kijáratánál az Olton túl van Zsögödfürdő területe. Itt kialakult egy kis fürdőhely, amely mofettával, hideg és melegvízü ásványvízforrásaival, medencékkel és kádas gyógyfürdővel várja a reumatikus betegségekkel, idegrendszeri panaszokkal ideérkező és gyógyulni vágyó vendégeit. Zsögödfürdő területe nem csak pihenő és borvizes hely, hanem a Hargitára vezető néhány turistaút kiinduló pontja is. Régészeti értékei a Kisvár-domb, a Harom vára és zsögödi vár.

A zsögödi vasúti átjáróval szemben az Olt jobb partján hirtelen feltörő sziklás hegyecskét Kisvár dombjának nevezik. Ormán jelentékeny kiterjedésű őrhely ált a népvándorlás korában és a székelység letelepedésének idején. A 400 lépés kerületű, gátszerű kiemelkedésen ma szántóföld van.

A környék szellemi központja Csíksomlyó volt, ahol a XV. század első felétől telepedtek le véglegesen a ferences rendi szerzetesek. 1442-1448 között építették az első gótikus stílusú kolostort és templomot. A mai kolostor és a templom a régiek helyén épült 1733-1779 között. Csíksomlyón 1630-tól ferences gimnázium működött, itt fejtette ki szakmai és művészi tevékenységét Kájoni János.

A másik két kápolna a Passió- és a Szent Antal- kápolna. Az utóbbi kóruskönyöklőjét ugyancsak népi díszítésű kazetták szegéjezik. A búcsújárók a templomtól idáig zarándokolnak fel.

A búcsút pünkösdkor tartják. A búcsú kezdete egyes források szerint IV. Jenő pápa idejére nyúlik vissza, de sokkal biztosabb az 1567-es időpont, amikor pünkösd szombatján a hitüket védő gyergyói és csíki székelyek a Hargita nyergén, a Tolvajos tetőn diadalt arattak a protestáns hitet erőltető János Zsigmond király serege felett.

Pünkösdkor több százezren zarándokolnak Csíksomlyóra a világ minden részéről.

Csíkban Taplocának hívták az erdő közötti irtott tisztásokat; feltehető, hogy kezdetben az Olt terét nagy fenyves erdők borították, ezt bizonyítják az Oltból kimosódó óriás fatörzsek; midőn e falu lakói letelepültek, ily irtást tehettek az ős erdő rengetegében s onnan eredhetett a Taploca elnevezés.

Taplocának igen csinos kőtemploma van, mely egy régi kápolna helyén épült. E kápolna Szent Antalnak volt szentelve, s a védszent ünnepén búcsút szokott tartani Taplocán, hová mint központi helyre Csíkból sok nép sereggel egybe.

Hargita szálloda Eminescu utca 1 Tel: 066-171453

Oprea Ioan, Zöld Lajos: Hargita megye útikönyve 1973