A 13/A jelzésű főuton Csíkszeredából Udvarhelyre vezető, 52 kilométeres szakaszát változatos ,szép táj övezi. Alighogy kiérünk Csíkszeredából, a főút az Olt vizét, és árterületét szeli át. Ezután-emelkedővel-domboldalon kapaszkodik az erdő széléig. Táborozni itt is lehet, szép kilátás nyílik a Csíki medencére és Csíkszeredára. A várostól 15 kilométerre érjük el a Tolvajos-hágó 977 méteres tengerszint feletti magasságot jelölő pontját, ahonnan Hargitafürdőre vezet egy 6,6 kilométeres út. A tolvajosi útőrháztól, fenyvesek és tisztások lenyűgöző környezetében, a "Fenyves" menedékház mellett, 6 kilométer után a Kiruji elágazásig jutunk, itt is menedékház biztosít szállást és ellátást (Kalibáskő vendéglő). A kiruji elágazótól tovább a 13/A jelzésű főúton ,éles kanyarokkal, lejtők és kapaszkodók során át jutunk el a Vargyas patakáig (5km). Itt letérve, 4 km után, bővizü ásványvízforrások tőszomszédságában, a Székelyszeltersz menedékházhoz jutunk. Nyugalmáért, szép környezetért keresett kirándulóhely. A szelterszi kitérőtől alig egy kilométerre van Szentegyháza. A helység okiratokban már 1301-ben szerepel "Villa olachalis" néven. Hargita megye egyik gyorsan fejlődő, 11000 lakósú bányász és kohászvárosa. Fekvésénél fogva és altalajkincseinek köszönhetően már a kora középkorától jelentős szerepet tölt be a vidék gazdasági életében. A város határában többszáz hektáros nárciszmező öltözik fehérbe a májusi virágnyíláskor. Ilyenkor különösképpen kedvelt és keresett kirándulóhely. A 13/A úton tovább haladva Székelyudvarhely felé,alighogy elhagyjuk a várost, tiszta időben elénk rajzolódik a Persányi hegység, s a távolban a Csukás,a Bucsecs,a Királykő és a Fogarasi havasok.

Két kilométeres út után Kápolnásfaluba érkezünk. A falu neve 1567-ben szerepelt először az oklevelekben. A lakosság évszázadokon át háziiparszerüen űzte a fafeldolgozást, edényeket, kelengyés ládákat (szuszékot) gyártottak messze vidékek számára. A 2200 lakósú község igen szép környezetben helyezkedik el. Innen közelíthető meg legjobban 12 kilométeres gyalogtúrával, a Madarasi Hargita (1801m).A következő állomás Homoródfürdő, az iskolások országosan ismert nyaralóhelye és üdülőtábora. Borvízforrásainak vize igen változatos; menedékházában ízletes helyi ételekkel kedveskednek. Sajátos helyi éghajlata gyógykezelésre is alkalmassá teszi a fürdőt. A fürdőtelep közvetlen szomszédságában két rómaikori őrtorony alapjaira bukkantak. A fürdőközpontból ágazik el az út Homoródszentmártonig, miközben áthalad Homoródkeményfalván és Abásfalván. (Abásfalva: unitárius templom: 1879-ben épült. Homoródkeményfalva: unitárius templom: a XIX század elején épült. Homródszentmárton: unitárius templom: 1888-89-ben épült, református templom: 1911-ben épült.)

Homoródfürdőtől tovább haladva a Székelyudvarhely felé vezető úton, a 850 m magas Cekend tetőre érünk, ahonnan köröskörül pompás kilátás nyílik. Innen éles kanyarú szerpentineken jutunk le a völgybe. Az első településsel, amellyel találkozunk, a 9,5 kilométerre lévő Máréfalva. Sajátosságai a XIX. századi kötött székely kapuk, amelyek egyrésze faragott és festett. Ezeknek a kapuknak a kedvéért a mellékutcákba is érdemes bepillantani közülük több műemlék számba megy (Máréfalva: Székelykapuk Máréfalván: itt található a legtöbb székelykapu: a nagy, kötött, vésett, galambbúgos székelykapu. Udvarhelyszéki székelykapu típus: 1990 decemberében Máréfalván 65 faragott kapu volt, ebből 14 kapu 1900 előtt készült. A legrégebbi a plébánia kapuja, 1858-ból való. A római katolikus templom: 1763-72 között épült.

2,8 kilométer után Fenyéd községbe érkezünk. Lakosainak száma 3400. A híres kapufaragók faluja ez. Itt ágazik ki Gyergyószentmiklós felé vezető, aszfaltozott megyei műút. A 13/A jelzésű úton nyugat felé haladva tovább, a fenyédi útelágazástól alig 4 kilométerre Székelyudvarhely municípiumot érjük el. A mintegy 23000 lélekszámú város már a csiszolt kőkorszaktól lakott terület. Őskori és ókori történelmére az ásatások gazdag vaskori és dák anyaga vet fényt. Régészeti leletek kerültek ki, például a város fölött magasodó Budvárról, Székelyudvarhely belső területén minden bizonnyal jelentős polgári településtől övezve római katonai tábor (castrum) állott. Nem rég még két római őrtorony maradványait fedezték fel a közelben. A várost Székelyudvarhely néven 1332-ben említik először. 1449-ben Mátyás király egyik oklevelében már mezővárosként szerepel, 1558-ban kiváltságos város , ebből az időből származik pecsétje is.1562-ben Pálfalvi Nagy György , Gyepesi Ambrus és Bán András vezetésével innen indul a nagy székely felkelés. János Zsigmond a felkelés leverése után a város és a környék lakosságának erőszakos mozgosításával a régi várat újjáépíttette. 1571-ben a város három hozzácsatolt falu lakosságával gyarapodik, 1600-ban pedig Mihai Viteazul fejedelemtől visszakapja elvesztett kiváltságait.

Nagy hagyományokkal rendelkező kulturális központ, líceuma 1993-ban ünnepelte fennállásának 400. évét, pedagógiai líceuma pedig 2000-ben töltötte be a 330. évet. (Jézus kápolna: a XIII. dik századinak számított, négy karéjos kápolna. Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. A Székely Támadt vár: az ó és új olasz rendszerű bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban épült. 1490-92, 1561-65. A ferences templom és kolostor: 1728-79 között épült. A kéttornyú templom a mértéktartó barokk és klasszicista stílusban épült. A ferencrendi kolostor: első említése 1706-ból való és 1729-32 között már "Rezidentia"-ként említik. A református kollégium: a kollégium első emelete 1771-72-ben, míg a második emelete 1885-86-ban, klasszicista stílusban épült. A református templom: 1780-81 között épült. Vármegyeháza: 1895-96-ban épült ekletikus stílusban. A volt "Mária Valéria kisdedóvó" épülete: 1896-ban épült. Ma a Benedek Elek Tanítóképző tulajdonát képezi. A római katolikus főgimnázium épülete: neoklasszikus stílusban épült 1890-92 között. Egészségügyi Líceum épülete: Fogarassy Miklós püspök emeltette 1879-1880-ban. A római katolikus plébániatemplom: a XVIII század végén épült. A római katolikus plébánia épülete: feltehetően a XVII-dik század elején épült 1636 körül. A katolikus gimnázium új épülete: eklektikus-szecessziós stílusban épült 1909-1910-ben. Az unitárius templom: 1906-08 között épült. Városi korház épülete: 1885-ben épült. Az Ugron kúria: klasszicizáló kuriális építkezés, 1858-ban fejezték be. Ugron Lázár és Ugron János családi kúriája. Ugron kápolna: Ugron Lázár végrendelete folytán építette Ugron Ákos 1890-ben. A volt városi villanytelep: épülete ma az IVO cég tulajdona, 1904-ben épült. Székelybetlehen falván a római katolikus templom: 1812-ben épült. Kadicsfalván a római katolikus templom: 1778-80-ban épült).

A municípium főteréről a 13/A jelzésű országúton a városhoz tartozó Szejkefürdőt (Orbán Balázs sírja és emlékműve: a legnagyobb székely író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve a Borvízoldalban van. A kopjafás féldomborműves síremléket 1969-ben építették. Székelykapu múzeum: 10 kapu sorakozik az Orbán emlékmű előterében. Az emlékmű közvetlen közelében áll az első székelykapu, Orbán Balázs kapuja)

elhagyva ,gyümölcsösök és erdők mellett áthaladunk egy dombon , hogy lejtős kanyarok után a Fehér Nyikó völgyébe jussunk .A székelyszentléleki útelágazástól Parajd felé folytatva utunkat a 13/A jelzésű országúton 2 kilométer után Farkaslakára jutunk. Ez a 4800 lelkes község Tamási Áron a nagy székely író szülőfaluja. Szülőházában emlékkiállítást rendeztek be, sírját a falu temetőjében találjuk Szervátiusz Jenő és Tibor, hazánk két híres szobrásza véste sziklatömbbe a nagy író emlékművét (Farkaslaka: Tamási Áron sírja: az író faragott fejfáját 1967 tavaszán állították fel. A fejfán a Tamási által megfogalmazott sírfelirat olvasható: Tamási Áron (1897-1966) "Törzsében / Székely volt / Fia Hunniának / Hűséges szolgája / Bomlott századnak/". Tamási emlékmű: Szervátiusz Jenő és fia Tibor alkotása (1972-1974). A római katolikus templom: 1842-1848 között épült. A római katolikus felekezetű iskola: 1873-ban épült. Itt végezte elemi iskolai tanulmányait Tamási Áron 1904-1910 között. Tamási Áron emlékháza: 1972 szeptember 24-én avatták fel. Közel 150 éves faboronás, háromosztatú, zsindelyes ház.). Farkaslakától balra, Székelypálfalván született Nagy György, az 1562-es népi felkelés egyik alakja. Kanyargós emelkedőn, gyümölcsösök között a Kalonda-tetőre jutunk. Lombhullató erdőkkel szegélyezett lejtőn az 5800 lakósú és Farkaslakától 15,9 kilométerre lévő nagyközségbe, Korondra érkezünk.

Korond régészeti vonatkozásban is figyelemre méltó bronzkori, dák és népvándorlás kori leleteiről, valamint a "firtosi aranyéremlelet" néven ismert kincsről ismert. Korond egyik a megye legismertebb fazakasközpontja. Azok közé a világviszonylatban is ritka helységek közé tartozik, amelyekben még ma is él a taplófeldolgozás. Korond taplóból készült termékei így külföldre is eljutnak. (Korond: Az unitárius templom: 1720-1750 között épült, nyugati homlokzati toronnyal. A római katolikus templom: 1911-ben épült, homlokzati tornyos, kereszthajós, sokszögzáródású templom. A templomot a Jézus Szíve tiszteletére szentelték. Firtos vára: a vár keletkezéséről nincs pontos adat. Az 1950.évi ásatás során tárta fel egy XII.-XIII. században épült stílusú templom maradványait. A vár 1701-ig a Firtos majd a Kornis család birtoka volt. 1613-ban állítólag Báthory Gábor fejedelem is tartózkodott benne. 1737-ben minoriták telepedtek le a vár területén). Az országúton továbbhaladva a tulajdonképpeni Sóvidék első településére érünk, a 6800 lelkes Parajd község első falujába, Felsősfalvára érkezünk. A Korond patakán túl, a domboldalon 2,2 kilométerre Alsósófalva házai tűnnek fel.(Parajd: Látnivalóinak zöme a sóval kapcsolatos. Itt érdemes sorra megtekinteni a sóbányát, a benne kialakított asztmakezelő központot, a sómalmot, a sósfürdőt és a sóhátat. A parajdi sóbánya: a második "új bányát" 1976-81 között nyitották meg. 1993 augusztusában avatták fel a sókamra végében az ökömenikus istentiszteletek tartására alkalmas kápolnát. A sómalom: az új sómalom 1971-ben épült a lebontott régi helyébe. A parajdi sósfürdő: (mezótermális fürdő) enyhén kénes, kálciumot tartalmazó sós vizű. Közel 1200 m² vízfelületű szabadtéri fürdő. Református templom: 1790-96 között épült, a szentély a XV. századból való. Katolikus templom: 1800-ban épült, a kincstári pénzből. Az ortodox templom: 1929-ben épült. A volt sóhivatal épülete: ma egészségügyi rendelő, a XIX. század elején épült. De innen már a sóhegyek márványszerűen fénylő tömbjei is jól kivehetők ,amelyeket népiesen Sóhátnak neveznek . Az ország egyik jelentős és korszerűen sóbányája található itt. Turisztikai és balneológiai szempontból egyaránt fontos. Gyógyhatású meleg sósfürdőjét, valamint az asztma kezelésére berendezett, felhagyott sótárnáját évről évre minél többen keresik fel. Parajdtól 8 kilométerre van Maros megye híres gyógyfürdője és üdülőhelye, Szováta.

1. România turistcă Editura pentru turism
2. Románia műemlék és útikalauz Tudományos könyvkiadó
3. Hargita megye útikönyve

Portik Elődke, a vadgoof Újfalus János, azaz Falucska