Vissza a főoldalra 

A Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti peremén fekszik. Az első írásos előfordulása az 1332-es pápai tizedjegyzék. A XV. században Gyergyószentmiklós az utcás-sorsos településtípushoz tartozott, ahol a két házsort a Békény-patak, valamint a mellette végighúzódó út határozta meg, amely tulajdonképpen kettéosztotta a mocsaras térséget.

A város történetének és társadalomszerkezetének alakulását sajátosan befolyásolta az örmények letelepedése. Egy 1760-ban kelt tanúvallomás az első örmény családok gyergyószentmiklósi megtelepedésének időpontját 1637-re teszi. Ezt valószínűsíti az is, hogy ebben az évben létesül a városban az Idegenek temetője, a mai örmény templom helyén. Az örmények fő foglalkozása a kereskedelem, de ez nem teszi őket mindenkor rokonszenvessé. 1646-ban Csíkszék elrendeli, hogy vasárnapokon és ünnepnapokon "az egyéb árusok, kalmárok, örmények, egyszóval valakik árut visznek a piacra, mise alatt áruikat ne merészeljék árulni".

A városkép mai kialakulása a XVIII. században folytatódik. A XVIII. század 50-es éveiben megépült barokk stílusban a római katolikus templom. 1730-1734 között felépült az örmény katolikus templom és védőfala.

Orbán Balázsnak is feltűnt a gyergyószentmiklósi nagyvásár és kereskedelem. A hetvenes években megjelentek az első gyárak: gőzfűrész, szurokfőző gyár, malmok. A XIX. század közepe táján híres volt a gyergyószentmiklósi örmény tímárok bőrkikészítői módja. A város központjában, a piac helyén kialakul a mai főtér, emeletes házakat kezdenek építeni.

A város vízellátását a Békény és a közösen ásott kutak biztosították. A város legjobb ivóvize a Filép-kútja néven ismert csúrgó volt a Csíki-kertben, ahonnan a járványok és vízhiány idején a város legtávolabbi részeire is hordták a vizet. 1902-ben épült fel az első villanytelep, amely modernizálta a várost. Öt év múlva, 1907 szeptemberében begördül az első vonat a városba, és decemberben megnyitják a vasútállomást.

A barokk stílusú római katolikus templomba egy korábbi épület gótikus nyomait lehet megtalálni. Egyik harangját 1548-ban öntötték, a tornyot pedig 1498-ban építették. a XV. századi régi templom helyére, 1756-1772 között Fogarassi György építész az egyházközösség költségén ujjáépítette a római katolikus templomot, melynek orgonáját Fogarassy Mihály gyergyószentmiklósi születésű püspök vásárolta és ajándékozta a templomnak. A püspök jótékonysági alapítványai közül, igen jelentősek a szülővárosában létesítettek: leánynevelő intézet építése, amelynek vezetését az irgalmas nővérekre bízta, elemi iskola építése és menedékház a szegények és öregek részére.

A tűzvész után a régi faházak helyén az épületek nagy részét kőből építették fel. A valamikori barompiac hatalmas területén épült fel a város gimnáziuma, amely mint intézet 1908 őszén nyílt meg, s abban az évben kezdték tárgyalni a város tulajdonában lévő telek átadását a gimnázium, illetve az internátus céljaira. A gimnázium építési terveinek elkészítésével Orth és Semle budapesti építővállalkozókat bízták meg. Az épület 1915-ben készült el.

A Trianont követő impériumváltás után a magyarság nem adja fel a megmaradásért folytatott küzdelmet. Az egykori Magyar Királyi Gimnáziumot akkor már Sft. Nicolaenak nevezték. s megszűnt benne a magyar oktatás. Ellenben megszervezték a koedukációs (román-magyar) iskolát, ahová Moldvából és Munténiából hoztak tanulókat ingyen tanulni. Jelenleg a város fontos oktatási intézményekkel rendelkezik. Három középfokú intézmény van, ezen kívül egy román nyelvű középiskola, amely a hajdani Sft. Nicolae gimnázium örököse, ebben tanul a környék románsága. A gimnázium mai neve Salamon Ernő líceum, magyar nyelven működik. Előtte van a költő mellszobra.

A város dendrológiai érdekessége a Csíky-kert. Mintegy 16 hektáron terül el, több mint 2500 növényt telepítettek, ezek közül az eredeti füvészkertet 185 féle fa alkotta. A Csíky-kert nevét alapítójáról, dr. Csíky Dénesről kapta. A fákat úgy válogatta össze, hogy ősszel lombhulláskor és tavasszal rügyfakadáskor a városból nézve a tulajdonos monogramját mutatták.

A gyergyószentmiklósi múzeum alapítója Tarisznyás Márton, neves néprajzkutató, muzeológus. Ma A Múzeum az ő nevét viseli. A gyűjtemény az ő szervezőmunkája során állt össze, amikor a város lakossága az 1950-es években közadakozással azt megalapozta.

1912-ben kezdték építeni Gyergyószentmiklósról a Gyilkostó felé vezető országutat a Békény-lokán felfelé.

Természeti adottságain kívül Gyergyószentmiklós bovelkedik épületi és történeti emlékekben.