index.htmlVissza a főoldalra 

Székelyudvarhely a hajdani Udvarhelyszék anyavárosa, a későbbi Udvarhely vármegye székhelye volt. Ma Hargita megye második legnépesebb városa. A megyésítéstől, 1968-tól kezdve 1979 július 27-ig Hargita megye egyetlen municipiumi jogkörű városa volt. Fontos közúti csomópont, vasúton viszont végállomás. Városi arculata, urbanitása ma is rejtve marad. Előnyös forgalmi főleg közúti helyzete van. Hágóváros jellege (hegyaljai város a Tolvajos hágó felé) és a medenceperemi vásárvonal segítette elő, hogy mezővárosként majd rendezett tanácsú városként Székelyföld egyik gazdasági és művelődési központjává emelkedjen. Ma Hargita megye nyugati harmadát magában foglaló udvarhelyi körzet vonzásközpontja, az erdélyi magyarság egyik szellemi fellegvára. A város számos rejtett érétket kínál a látogatónak. Kisvárosként emlegetik: 1996 január 1-jén 39484 lakosa volt.

A reformkorban kissé tudálékosan Székelyudvarhelyt "Székely Athén"-nak titulálták.

Székelyudvarhely, a 660 éves kisváros, az erdélyi medence keleti délkeleti peremövében, a Küküllő dombvidék keleti szegélyén, a Nagy Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik Székelyudvarhely a völgymedence névadója, s egyben a Nagy Küküllő felső folyásának legnagyobb városa. Előnyös természetföldrajzi fekvését két tájegység találkozáspontja jelöli ki: a Hargita vulkanikus hegység délnyugati fennsíkjának végződése és a Küküllőmenti dombvidék alacsonyabb dombsora.

A város határának legmagasabb pontja a Szarkakő (886 m.), mely a várostól keletre a vulkáni fennsík peremét is kijelöli. A várost középmagas dombsorok, szép lankák koszorúja övezi. Délről északra, majd keletre és délre haladva a panoráma határpontjai az alábbiak: Csicser (671 m.), Budvár (635 m.), Kuvaszó (710 m.), Szejke dombja (659 m.), Bükk tető (680 m.), Kadicsfalvi Rez (716 m.), Szélmán (773 m.), Bethlenfalvi láz (857 m.), Mondó hegy (749 m.) és Vigyázó (675 m.).

Székelyudvarhely több mint hat évszázados múltja ellenére sem rendelkezik régebbi korszakokból származó monumentális műemlékkel, kivéve az egyetlen épen maradt középkori építészeti emléket, a 13. században épült Jézus - kápolnát. A város jelentős egyházi és világi épületei 200-300 éves múltra tekintenek vissza. A Budvár és a Székelytámad vár ugyan régebbi, de többnyire átalakított, módosított formában maradtak ránk.

1. Jézus kápolna: Ez a Jézus - kápolna vagy más néven Jézus - Szíve kápolna a késő román, azaz a 13. századinak számított, négy karéjos kápolna.

A Jézus - kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, melyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. Belső terét 4 méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet e századi, kevésbé sikerült másolata. Az eredeti kazettás mennyezetnek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbján homokkő - bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza. Az udvaron található kis épület 1830 körül épülhetett Rudnay Sándor esztergomi érsek adományából. A körfal mai bejárata fölött az 1771- es évszám látható.

Az egyszintes, feltehetően falusi plébániatemplomnak épített, a négylevelű lóhere alakjára emlékeztető kápolna, a románkori rotunda, a kis templomerőd Székelyudvarhely és környéke legrégebbi egyházi jellegű épülete és építészettörténeti emléke marad.

2. A Székelytámad vár: A középkori vár az egykori mezőváros, de a mai városkép egyik jelentős építészeti emléke az egykori Törvényszék utca és a városszerkezet meghatározó eleme. Ha szembeállunk a vár bejáratával, attól jobbra a Fóris - bástya (nyolcszögű), mögötte, hátul a nyolcszögű Hajdú - bástya, míg balkéz felöl, elől a Bánffy - bástya, mögötte, az udvar északi végében pedig a Telegdy - bástya. A bástyákat a különböző időszakokban itt parancsnokló várkapitányokról nevezték el.

A vár tőszomszédságában a Tompa László (1883-1964) költő életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást tekinthetjük meg.

3. A ferences templom és kolostor: népiesen Barátok templomának és zárdájának nevezik. A templom és a kolostor a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi. Az épületegyüttes teljes tömegében a "barokk városmag" levegőjét idézi, s egyben a Főtér legrégibb temploma. A két torony közötti kapubejárat reneszánsz ihletésű.

A ferencrendi kolostor időrendi sorrendben a kilencedik helyet foglalja el Erdélyben. A kolostor a templommal épült. A kolostorban több káptalangyűlést tartottak.

A kolostor épülete a második világháború után volt raktár, majd diákbentlakás is.

4. A református kollégium: a református kollégium első emelete 1771-72 - ben (barokk jegyeit a későbbi átépítések során elvesztette), míg második emelete 1885-86 - ban, klasszicista stílusban épült.

A régi kollégium udvarán áll a 14 rektor - professzor, az iskola második alapítójának, Backamadarasi Kis Gergely emlékoszlopa, melyet 1843 - ban állított az Ifjúság. A kollégiumot 1670. március 15 - én alapította gróf Bethlen János.

5. Vármegyeháza: Az egykori Alsó - Piactér legimpozánsabb épülete. 1895-96 - ban épült eklektikus stílusban. Belső építészeti szempontból külön értéket képvisel a zárt udvar végén kialakított díszterem.
6. A volt "Mária Valéria kisdedóvó" épülete: 1896 - ban épült. Ma a Benedek Elek Tanítóképző tulajdonát képezi.
7. A római katolikus főgimnázium épülete: A mai Tamási Áron gimnázium internátusa neoklasszikus stílusban épült 1890-92 - ben.

A Márton Áron tér déli sarkában áll Márton Áron római katolikus püspök (1896-1980) bronzszobra.

8. Egészségügyi Líceum épülete: Fogarassy Mihály püspök emeltette 1879-1880 - ban. 1881 - től irgalmas nővérek vezették és innen kapta a zárda nevet. Fedett lépcső kötötte össze a plébániával. Az 1948 - as tanügyi reform ezt a felekezeti iskolát is felszámolta.
9. A római katolikus plébániatemplom: A XVIII. századvégi erdélyi templomépítészek egyik műremeke, 40 méter magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb tömegű, a városképbe és tájban szervesen illeszkedő műemléke.

A templom külső, a toronysisak kivételével alig látható barokk vonás. A templom homlokzata öt tengelyes és már klasszicizáló jellegű. A templombelső térképzése a három hajóban már klasszicista nyugalmú. Belső építészeti stílusában a reneszánsz, helyenként rokokó és korai - klasszicista elemek ötvöződnek.

Más épületek a Szent - Miklós hegyen:

10. A római katolikus plébánia épülete: Az építés kezdetei nem ismeretesek. A papilak feltehetően a XVII. század elején - 1636 között épült. Építése a jezsuiták nevéhez fűződik, s a gimnázium első épületének tekinthető. S ámbár Mátyás jezsuita atya 1651 táján kijavíttatja, majd Török Benedek rendházfőnök ideje alatt megnagyobbították. 1727 - ben a rendházat kibővítik, majd esperesi lakká alakítják át. A jelenlegi "L" alakú épület több szakaszban épült fel.
11. A katolikus gimnázium épülete: Eklektikus - szecessziós stílusban épült, 1909-1910- ben.
12. A város Főtere: Az utca oldalán késő - barokk és klasszicista homlokzatú épületek, polgárházak és XVIII. századi faragványos kapuívek fordulnak elő. Több helyen az emeleti ablakok kerete gazdagon, romantikus stílusban díszített.

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és Kulturális Egyesület: 1968 - tól városi múzeum, 1944 - től fenntartója a városi önkormányzat. 1990 - ben megalakult a Haáz Rezső Kulturális Egyesület. Könyvtára 80000 kötettel rendelkezik.

Az udvarház eredetileg nem Ugron, hanem Szombatfalvy család tulajdona volt. A kúria nevét 1613 -ban említik. Az Ugron család birtokába csak később került.

Székelybethlenfalván a római katolikus templom: 1812 - ben épült. Építtetője a székelybethlefalvi születésű Pál András, egri kanonok volt.

• Küküllő szálloda **, 143 hely, étterem - 110 hely, nappali bár, nyári terasz.
• Demeter-Import-Export Company-Bécsi szálló **, 1 lakosztály és 10 teljes komfortú szobával, 2 ágyas lux és egy extralux szoba.
• Béluci panzió.
• Palló Imre Alapítvány.
• Mezőgazdasági Iskolaközpont bentlakása: 80 férőhely 7-8 ágyas szobákban.

A Budváron (635 m) konglomerát sziklaoromzat: Az Árpád - korból földkunyhók és egy erődítmény falmaradványai kerültek elő.

Székelyudvarhely a szomszédos törvényhatóságokból 10 faluval bővült. Udvarhely vidéke - zömében aprófalvas települései többnyire csak alacsonyabb rendű közutakról közelíthetők meg. Az üdülés feltételei még regionális szinten sem adottak.

Kirándulások: A Budvárra, Szejkefürdőre, Kerekerdőbe, Szarkakőre, a Madarasi - Hargitára.

Környékén: Székelyudvarhely szabadidő központja és üdülőtelepe. 300 m van tőle Székelyudvarhely.

Fenyéd: A Nagy - Küküllő és a Fenyéd - patak találkozásánál fekszik, a Fenyédi sziklaszoros kijáratánál, a Rez keleti részén és a Lipacz orma alatt terül el. A falu belsősége tulajdonképpen egy sziklaszorosban fekszik. Híres hagymatermelő falu és a székelyudvarhelyi zöldségpiac egyik ellátója.

Máréfalva: Hargita megye egyik leghosszabb szalagtelkes faluja. A Fenyéd - pataka hosszanti völgyében a 13A országút mindkét oldalán a Cekend - tető aljában fekszik 4 km-re a község központjától, Fenyédtől. Székelyudvarhelytől 9 km-re, Csíkszeredától 43 km-re terül el.

 Szerzők: