Németországi turnéra indult a színház zenekara
Kelendő Strauss-gála
Karácsonytól január közepéig összesen 27 újévi Strauss-gálakoncertet ad Németországban Molnár László dirigálásával a Szegedi Nemzeti Színház Zenekara. A vidám, könnyed műsort indulás előtt főpróbaképpen a szegedi közönségnek is előadták. Az érdeklődés akkora volt, hogy a hazatérés után február elején újból eljátsszák. Molnár Lászlóval - akit a német közönség a bécsi operett autentikus tolmácsolójaként ismer - még az indulásuk előtt beszélgettünk.
Az interjú realaudioban
- Mióta vendégszerepelnek újévi koncertekkel
Németországban?
- Hét évvel ezelőtt Wolfgang Alber impresszárió és koncertiroda-vezető felkérésére vállaltuk el az első Johann Strauss-gálakoncertet. Pontosabban Strauss-gálakoncertet, hiszen olykor az idősebb Johann Strausstól, sőt Joseph Strausstól is játszunk egy-egy darabot. Kezdetben 10-12 koncertet adtunk közepes nagyságú német városokban, például Ulmban. Idővel fokozatosan emelkedett a koncertek száma, ezúttal december 26-tól január 21-ig összesen már 27 hangversenyt játszunk. Többet is elvállalhattunk volna, de az itthoni kötelezettségeink ennyit tettek lehetővé. Németországban roppant népszerűek az új évet köszöntő Neujahrs-koncertek, a német polgár ad arra, hogy ilyenkor elegánsan felöltözve elmenjen a városi színházba és meghallgasson egy jó gálahangversenyt. A zenei igényesség mellett alapvető követelmény, hogy a műsor vidám legyen, ezért az énekes betétek is humorral fűszerezettek. Nem egyszerű koncertről van szó, hanem a díszletelemekkel, a jelmezekkel, a kellékekkel és főként a színészi játékkal igyekszünk jó hangulatot teremteni. Ezúttal a Szegedi Nemzeti Színház két kitűnő magánénekese, a német közönség körében már népszerűséget szerzett Vajda Júlia és a fiatal baritonista, Bátki Fazekas Zoltán lépnek fel a színház zenekarával. Elsősorban A cigánybáróból adnak elő dalokat, jeleneteket, a zenekar pedig nyitányokat, polkákat, mazurkákat, indulókat, népszerű keringőket játszik, valamint zenei tréfák is szerepelnek a műsorban.
- Sok Strauss-darabot dirigált már, A cigánybáróval nyáron is nagy sikert aratott a szabadtérin. Szereti ezt a műfajt?
- Bevallom, fiatalabb koromban - kissé arisztokratikusan - igyekeztem magam távol tartani az operettől, mert egyszerűen a szórakoztató zene kategóriájába soroltam. Az évek során azonban annyira megszerettem Strauss muzsikáját, hogy ma már a szívem egyik csücske. Amikor operaigazgató voltam, bemutattam a Denevért is, amit különösen az ünnepi időszakban nagyon szeretett a közönség. Strauss zenéje magasrendű művészet, rendkívül ötletgazdag, kifinomult, a hagyományokat őrző, ugyanakkor meg is újító muzsika, méltó tükörképe a fényesen ragyogó Monarchia korszakának. Németországban úgy tartják, Strauss muzsikáját csak az osztrákok és mi tudjuk autentikusan közvetíteni. A német zenekarok mindig valahogy merevebben, „szögletesebben” játsszák. A kritikák általában kiemelik, hogy a finom ritardandókat, a keringős manírokat, a váratlan fordulatokat, azaz magát a straussi stílust a nyugat-európai zenekaroknál sokkal jobban érezzük és tudjuk.
- Milyen az érdeklődés a gálakoncertek iránt?
- Mindig telt ház előtt játszunk, a legkisebb színházterem, ahol fellépünk, 5-600 személyes, míg a legnagyobb hangversenyterem mintegy 1200 főt képes befogadni. Az impresszáriónk szerint az elmúlt évek sikerei után a német közönség szívesebben vesz jegyet egy gálaestre, ha a szegedi zenekar nevét látja a plakátokon, mintha más városokból vagy a környező országokból érkezett együttesét. Ennek az az oka, hogy a farsangi időszakban alkalmilag szerveződött haknibrigádok vállaltak fellépéseket Németországban, és alaposan lejárattak egy-egy városnevet, ránk pedig szívesen emlékeznek.
- A döntéshozók időről-időre felvetik, szükség van-e Szegeden két zenekarra. Hogyan látja ezt?
- A színházi zenekar kezdetben csak a Szegedi Szimfonikus Zenekar árnyékában működött, nagy előadásszámban kizárólag operetteket és zenés darabokat játszott, mert a Vaszy Viktor idejében kialakult munkamegosztás szerint a szimfonikusok látták el az összes filharmóniai és operai szolgálatot. Idővel ez a merev felosztás megváltozott, ma már az operaelőadások legalább felét a színházi együttes játssza, és mellette az összes operett, musical és zenés játék kíséretét is ellátja. Jó színvonalúnak, tehetségesnek tartom a zömmel fiatal muzsikusokból álló színházi zenekart. Alapvetően más a két együttes karaktere, szerencsés dolog, hogy mostanra egészséges, jó kapcsolat alakult ki közöttük, és egymást gyakran kisegítve tudnak dolgozni. Mindkettőre szükség van, hiszen maximálisan teljesítik az előírt szolgálatokat.
2001. január 2.