Használati utasítás mobiltelefonhoz

A vétel Öltözzünk ki szépen (elegáns susogó, esetleg nagyon egyéni lila zakó zöld nadrággal, a fehér ingen iszonyatos baromi széles sárga nyakkendö apró, pálmafás mintákkal) és dzsaljunk be a legközelebbi center-corner-bázis-lelohely-mobiltelefon szalonba. Fontos, hogy nagy legyen, sok emberrel, süppedös börfotelekkel, a falon TV, ahol éppen Tom gyömöszöli Jerry fejét a hagyományos telefon beszélökéjének apró lyukacskáinak egyikébe. Hanyagul helyezkedjünk el a mélyen dekoltált, szoláriumozott műkörmös előtt, majd flegmán közöljük, hogy egy tele... nem, inkább kettő telefon kellene (kőne). Ha már van rádiótelefonunk, szóljunk oda: Kettő elég lesz, Sanyikám? Válasszuk a legdrágább előfizetést + GSM + posta + internet + műholdas kapcsolat. Vegyünk hozzá egy telefont, mely egyben mikroszámítógép, mikrosütő, porszívó és borotva is (ne habozzunk !). Kifelé menet akasszuk magunkra sztochasztikusnak tűnő, hanyag rendezetlenséggel a készülékeket. Feltétlenül jusson egy a nadrág övére, egy kisebb méretűt a belső zsebbe. Ne felejtsünk el headset-et venni, amit azonnal akasszunk fülünkbe.

Moziban Épp a legérdekesebb résznél tart a film (a híres sztár iszonyatos szenvedések közepette próbálja kiszabadítani kezét egy satuból, miközben a lábát egy becsibészelt palota pincsi nyalogatja), amikor megszólal a telefonunk. Természetesen a zsúfolásig tömött, 600 férőhelyes moziban illik utolsónak rájönni, hogy a miénk szól. (Figyelem ! Film előtt feltétlenül válasszuk Beethoven V. szimfóniájának legdinamikusabb tételét egérhangon előadva csörgőtípusnak, maximális hangerőn). A bömbölő telefont húzzuk ki zsebünkből (kissé kiszórva a pattogatott kukoricát), majd hosszasan keresgéljük a gombot, amivel felvehetjük (esetleg álljunk fel a vászonról visszaverődő fény felé fordulva, ha meggyőződtünk róla, hogy középen ülünk, vagy ha fejünk biztosan belelóg a vetítőgép sugaraiba). Hallózzunk bele erőtelljesen ötször-hatszor, ismerjük fel a telefonálót, harsányan jelezve örömünket (Szasz Béla ! Mizújs ?). Beszéljük meg vele a film eddig látott részleteit, majd kérdezzünk rá az elkövetkezendőkre. A hallottakat hangosan ismételjük. Igyekezzünk legalább 20-25 percig telefonálni. (Ne felejtsünkel többször hangosan röhögni.) Kifelé menet hangosan szidjuk a filmet.

Autóban Szereltessünk be rádiótelefon-tartót, de csak ha Lada 1200-as vagy annál kisebb kategóriájú autónk van. Merci 500 és felette szigorúan tilos. Ha csörög, előbb gyújtsunk rá. Ezután jobb kezünkkel vegyük fel a telefont, miközben egyszerre két sávot is elfoglalva átmegyünk a piroson. Figyelem! Mindezek közben gyorsítsunk, bal kezünkkel keresztben átnyúlva, négyesből váltunk vissza, a kuplung lenyomása nélkül kettesbe. Bal fülünkkel letekerjük az ablakot, miközben hangosan beszélünk. Persze, legjobb, ha egy pirosnál megállunk, hogy a járdán álló ezer ember is halhassa, amint közöljük: Oké, rendben! Húszon-százmillió-ezer dollár. Búgjuk bele a készülékbe lágy hangon, hogy: Várjá' má'! Szóla másikis. Vegyük fel, de az előzőt ne tegyük le, majd kanyarodjunk 2x3 sávos utak keresztezodésénél balra nagyívben. Végül beszéd közben parkolunk, kiszólva a Trabantosnak is, aki előttünk akar beállni (Hülye vagy, Te marha ?!)

Utcán Mielőtt fölvennénk, hangosan és hosszan szívjuk az orrunkat. Teátrális mozdulattal kísérve, ballal nyúljunk az övre akasztott telefonért, tekintetünket jobbra fölfelé akasztva. A telefon felvétele után haladjunk tovább. Hangosan vitatkozzunk, hadonászó kezünkkel próbáljunk annyi kalapot leverni a járókelök fejéröl, amennyit csak tudunk. Igyekezzünk többször hirtelen megállni, illetve irányt változtatni. A belénk ütközöket ballal móresre tanítjuk, miközben jobbal telefonszámot keresünk a memóriából, de hogy a hívó addig se unatkozzon, hangosan üvöltünk a fejünktől fél méterre eltartott telefonba. A vita hevesebb részeinél álljunk meg kirakatok előtt, lehetőleg éttermeknél és befelé bámulva kiabáljunk a telefonba, miközben ütögetjük az üveget. Próbáljunk kereszteződés közepén megállni gondolkodni.

Vissza a Mosoly-oldalra