|
|
viselkedés |
|
||
|
Nagyon ügyesen és gyorsan mozog a fákon: elugrik másfél méter távolságra, felfelé is egy métert képes ugrani. Gond nélkül ugranak a földre akár tíz méter magasból is. Ragaszkodik kedvenc étkező helyéhez, így gyakran nagy dombok keletkeznek a szétrágott tobozokból. Általában több fészket épít; van amelyik csak arra szolgál, hogy azon ülve eszegessen, másikban csak gombákat tárol, a föld alatt is vannak magkészletei. Több kisebb éléskamrát készít, de mindig van egy fő raktár, ahol a tobozok nagy részét tárolja. Ezeket kidőlt fák alá készíti. Minden évben ugyanazt használja, így a mérete egyre nő, elérheti a 20 m3-t is. Az alvóhelyét legtöbbször fa odvába készíti, amit száraz fűvel bélel. Villás elágazásokba is gyakran készít fészket gallyakból. Télen néha föld alatti üregekbe költözik.
A
vörös mókus sok különböző hangot hallat: vékony
elhalkuló, vagy elnyújtott hosszú füttyök, különböző trillázások,
rikoltás, kelepelés, berregés, csiripelés. Néha kotkodácsol, morog, röfög,
ami már messziről hallatszik. A legtöbb hang a terület védelmét
szolgálja. |
Viselkedés Nappali állatok, hajnalban és késő délután a legaktívabbak. Gyakran a holdvilágos éjszakákon is aktívak. A kanadai vörös mókus nem alszik téli álmot, de nagyon zord időjárásnál előfordul, hogy néhány napig nem bújik ki az odújából. Sőt ilyenkor gyakran valamelyik föld alatti raktárába költözik és ott várja ki, hogy az időjárás melegebbre forduljon. Télen mozgásuk lelassul, ezzel energiát takarít meg. Csak a fészek és a raktárak körül mozgolódik Aktivitása ilyenkor a melegebb déli időszakra esik.
Maghéj halom az étkezőkely alatt A nagy mennyiségű eltárolt élelem segítségével vészeli át a telet. De nem elég a magokat összegyűjteni, a készleteket meg is kell védeni más állatoktól. Ezeket figyelembe véve érthető a mókusok territoriális viselkedése. A párzási időszakot kivéve magányosan él, a területére betolakodó más mókusokat legtöbbször megtámadja. Ha ágroppanást hall a területén, azonnal figyelmeztet a területvédő csuk-csuk hangokkal, amit farkcsóválással kísér. Ha a betolakodó mégis közeledik, félelmetes csiripelésbe kezd, miközben lábaival toporzékol, testét agresszíven remegteti. Ha a területén csökken a táplálék, továbbköltözik. Eközben gyakran kel át folyókon is, jól úszik, néha alámerülve a víz alatt is nagyobb távokat úszik.
|
|||
