A mi történetünk:

Gyermekünk minden jel szerint egészségesen született, és fejlett, szép baba volt. Örömünk azonban nem volt teljes, mert keveset aludt és rengeteget sírt, aminek nem találtuk az okát. Jól evett, a testsúly/életkor grafikonon mégis lassan a felső 10 százalékról az alsó 10 százalékra esett vissza. Féléves kora után elkezdte a fejét ütögetni a bútorokba, falba. Értelmi fejlődésével nem volt gond. Egyéves és pár hónapos korában kezdett el gügyögni. Ekkor kapta az MMR oltást, amit a gyermekorvos anélkül adott be neki, hogy figyelmeztetett volna minket a várható veszélyekre.

Az MMR-koktélt pár napi sírás és alacsony láz követte, majd 3–4 héttel az oltás után megdöbbenve vettük észre, hogy a baba széklete tele van nyálkával. Nyűgös volt, láza viszont nem volt nagy, ezért allergiára gyanakodtunk. Elkezdtük az ilyenkor szokásos kísérletezést, azaz bizonyos allergéngyanús ételeket kivettünk az étrendjéből és megnéztük, javul-e az állapota. Felfedeztük, hogy allergiás lett a tejre, pedig azelőtt semmi baja sem volt tőle. A kísérletezés több mint egy évig folyt, mivel közben új ételeket is be kellett vezetni. Ahányszor a kisfiúnk valami számára nem megfelelőt evett, pár óra leforgása alatt egyre ingerlékenyebbé, agresszívabbá vált, sokat ordított, és a következő két éjjel csak hajnalban aludt el.

Egy év alatt kiderült, hogy gyermekünk allergiás/intoleráns lett több mint tízféle élelmiszerre és adalékanyagra. Nagyon nehéz az etetése, mivel nemcsak tejtermékeket, süteményeket, fagyit, csokit nem ehet, de a legtöbb felvágottat és félkész ételt sem. Ez súlyos teher ránk nézve, azonban itt még nincs vége. Gyermekünknél elmaradt a beszédfejlődés is: másfél éven keresztül ugyanazzal a pár szóval kommunikált. Elmúlt három éves, amikor nagy nehezen elkezdett beszélni. Most ott tartunk, hogy az alvással továbbra is gondok vannak, nyűgösebb az átlagnál, de allergiái mintha csökketnek volna.

Ez alatt a megpróbáltatás alatt mindvégig a miérteket kerestük: rengeteg könyvet és internetes honlapot olvastunk el, főleg nyugatiakat, mert ők közelebb állnak a megoldáshoz. Így tudtuk meg, hogy nem egy-két esetről van szó, hanem már tízezrek, százezrek életét tették tönkre az oltások, és hálát adhatunk Istennek, hogy gyermekünk nem lett súlyosan autista vagy nem halt meg ún. „bölcsőhalállal” a babakorában kapott oltások miatt.

Nyugaton általánosan elterjedt vélemény, hogy ezeket a károsodásokat nagyrészt az oltásokban tartósítószerként jelenlevő mérgező higanyvegyület, a thimerosal, magyarul thiomersal okozza. Egyes emberek szervezete nehezebben tudja a higanyt eltávolítani és károsodik, de különböző gyógymódokkal lehet rajtuk segíteni. Ezt több ezer cikk taglalja az interneten, de nálunk megy a mellébeszélés. Itt egyelőre azzal foglalkoznak, hogy üldözik azokat a szülőket, akik védik szeretett gyermekeik egészségét és nem engedik nekik beadatni az oltásokat. Orvosi téren az autizmust nálunk gyakorlatilag gyógyíthatatlan pszichiátriai rendellenességnek állítják be.

Ezzel a lappal azt a néhány emberből álló honi csapatot szeretnénk erősíteni, aki felszólal az oltások károsító hatása ellen, illetve kimondja azt, ami suttogva terjed az emberek körében. A lapon az oltások, allergiák, autizmus, élelmiszerekben levő mérgező anyagok, természetes gyógymódok témakörében olvashatók olyan lefordított cikkek, amelyeket több évi kutatás után jónak és igaznak vélünk. Ezzel szeretnénk segíteni a szülők tájékozódását, akiknek tudniuk kell, hogy elsősorban ők a felelősek gyermekeik jólétéért. Minket nehéz lecke tanított meg arra, hogy csak Istenben bízhatunk meg teljesen, és semmit ne vegyünk készpénznek, amit gyarló emberek állítanak, hanem mindennek nézzünk utána.

Az oltássorozat beadása előtt rossz érzésünk volt – bizonyára Isten figyelmeztetett bennünket –, mi mégis alávetettük annak szeretett gyermekünket. Automatikusan, ész nélkül engedelmeskedtünk állami hivatalnokok által elrendelt eljárásnak és az azt végrehajtó orvosnak. Ezért gyermekünk egészsége tönkre lett téve. Szeretnénk, ha tragédiánkból legalább mások okulnának.