Harsányi János 1920. május 29-én, a trianoni szerzödés aláírásának hetében, született Budapesten. Szülei zsidószármazású, de katolikus vallásra kitért, jómódú közép-osztályba tartoztak, akik Jánost katolikusnak nevelték. Ennek ellenére a Fasori Evangélikus Gimnáziumba iratták be, amelybe 20 évvel azelött a Time által a század egyik legnagyobb tudósának nevezett Neumann János és talán a legfontosabb fizika Nobel díjasunk, Wigner Jenö is jártak.

A klasszikusok és a matematika érdekelték Harsányit, az Országos Görög Tanulmányi Versenyen harmadik, érettségi évében, 1937-ben a Matematikai Tanulmányi Versenyen elsö lett. Ezt a versenyt elözö években többek között Kármán Tódor, Szilárd Leó, Erdös Pál és Neumann János is megnyerték. Apja kedvéért a budapesti Tudományegyetem gyógyszerész fakultására iratkozott be, de saját érdeklödésére bejárt a világhíres Fejér Lipót matematikaprofesszor elöadásaira is. 1944-ben vatikáni útlevéllel mentesítette magát egy ideig, majd a Szálasi uralom alatt a jezsuita kollégiumban rejtözködött el.

A háború végeztével apjának segített romos patikájuk felépítésében és gyógyszerész diplomája megszerzése után filozófiában írta doktori értekezését "Filozófiai tévedések logikai analízise" címmel. Mikor a kommunisták 1949-ben lemondatták Szociológiai Tanszék tanársegédi állásáról, majd államosították a családi patikát, Harsányi elhatározta, hogy eljött a távozás ideje és illegálisan hagyta el az országot, miután három napig egy mocsárban keringett családjával élelem és ivóvíz nélkül. Ausztráliába vándorolt ki, ahol szakképzetlen munkásként dolgozott, mialatt esti tanfolyamon a sydney-i egyetemen közgazdaságtanban szerzett master diplomát. A Rockefeller ösztöndíj elnyerése után Amerikába ment, ahol a neves Stanford Egyetemen tanított közgazdaságtant, itt szerezte meg második doktori diplomáját és találkozott két fontos Stanford-i magyar matematika tanárral, Pólya Györggyel és Szegö Gáborral, akik újraébresztették érdeklödését a matematika iránt.

A szuperhatalmaknak az a játéka, amelyet hidegháború néven ismertünk, terelte Harsányi figyelmét a játékelmélet felé. Ez vezette a közgadasági Nobel-díjhoz (1994), amit a "Nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly-elemzésre vonatkozó úttörö munkásságáért" kapott. Harsányi János mutatta meg, hogy mikép analizálhatók a nem teljes információjú játékok. Ez stratégiai szituációkat vizsgál olyan esetekben, amikor a szereplök nem ismerik egymás szándékait. A teljes információjú játékban (amilyen a sakk) a játékos ismeri a másik játékos preferenciáját. Vannak játékok (mint a póker), amelyben a játékosok csak részleges információval rendelkeznek a partnerre vonatkozólag, ezek jobban tükrözik a világban elöforduló stratégiai szituációkat. Az ö matematikai elmélete olyan szituációkat old meg, ahol a kereskedelmi vagy politikai ellenfelek nem ismerik egymás kártyáit és céljait és ezért gyakran blöffölnek. Harsányi munkássága minden közgazdasági analízis alapjának tekinthetö, függetlenül attól, hogy a játszma magán vagy közszférában folyik le.

A Nobel-banketton, mint ünnepi szónok, kifejtette, hogy e Nobel-díj révén a játékelmélet elnyerte azt a nemzetközi elismerést, amelyet a közgazdasági elemzés ezen módszere megérdemel. Hozzátette, hogy munkájának alapja Neumann János 50 évvel ezelött megjelent könyve volt, bár a következö 30 évben csak a kétszereplös kooperatív játékosokra összpontosódott a figyelem. Eisenhower és Kennedy elnök idejében a Neumann-féle matematikai játékelmélet az amerikai külpolitika és katonai stratégia részévé vált. Harsányi János érdeme, hogy ezt a matematikai alapmunkát kiterjesztette több partnerú, nem teljes információval rendelkezö, tárgyalásokra is Harsányi 1964-töl a californiai Berkeley egyetem tanára, majd az Amerikai és a Magyar Tudományos Akadémiáknak tagja, négy egyetem díszdoktora és az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat tiszteletbeli tagja volt. Szerencsés embernek érezte magát, hogy Budapesten járhatott gimnáziumba, különféle tudományokat tanulhatott, végül pedig az amerikai tudományos élet részesévé válhatott, ami öt a Nobel-díj magasságára nyomta fel. Mikor 1997-ben átvette „Magyarország hírnevéért" miniszterelnöki díját, meg-köszönte, hogy szülei a Fasori Gimnáziumba küldték, amely akkor, szerinte, talán a világ legjobb középiskolája volt.

A század egyik legkiválóbb magyar tudósa és egyetlen közgazdasági Nobel-díjasa, tavaly óta Alzheimerben szenvedett és augusztus 9-én egy szívinfarktusban halt meg Berkeleyben.

írta Székásy Miklós
a HUNSOR Argentinai tudósítója

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Székásy Miklós korábbi cikkei:
• Az argentínai magyar közösség TV programja
• Ki is az INTEL legendás hírü elnöke?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -