| Khaatam an-nabíyin Mohamed, mint az utolsó próféta „Mohamed egyetlen férfinak sem apja közületek, hanem Allah küldötte és a próféták pecsétje! Allah minden dolog tudója.” [33:40] Ez a verse a Koránnak azért fontos, mert Mohamed (Allah áldása és békéje rajta és a családján) prófétaságát mint utolsót említi; az arab kifejezés erre a fent említett „khaatim an-nabíyin”, vagyis „a próféták pecsétje”. Az iszlám teológiában ez azt jelenti, hogy Mohamed (Allah áldása és békéje rajta és a családján) után nincsen más próféta; ha valaki ezt nem hiszi, az hitetlenné válhat, például az ún. „ahmediyya szekta. Ezt az értelmezést nemcsak a kontextus, hanem a lexikográfia is megerősíti. Az arab szótárak szerint a szó „khaatam” annyit tesz, mint lepecsételni, lezárni valamit, valamit végigvinni, majd befejezni. A „khaatam ’amala” kifejezés (’amal: feladat, munka) annyit jelent például, hogy befejezni, elvégezni a munkát. „Khaatam al-kitáb” a könyv lepecsételését jelenti, vagyis megírását, befejezését. Egy hadithban a Próféta (Allah áldása és békéje rajta és a családján) azt mondta Alinak (béke vele): „Olyan vagy te nekem, mint Áron volt Mózesnek, kivéve hogy utánam nincsen más próféta.” Egy másik hadith ebben a témában így hangzanak az Alinak (béke vele) mondottak: „Ha nem én volnék az utolsó próféta, te bizony társam lehetnél a prófétaságban; azonban mivel én vagyok az utolsó, te vagy a próféták örököse.” Ibn Babawayhi, ismertebb nevén Sejk Száduq (rahimahullah) Ikmál ad-Dín című könyvében így ír erről: „Mohamed előtt Allah midnen prófétáját egy másik küldött követte. Így volt ez Ádámmal, akit Seth követett, Noéval, akit Sém követett, s Ábrahámmal, Mózessel, Jézussal…Béke velük! Őket követte Izsák, József és simon (szt. Péter); Azonban Mohamed (Allah áldása és békéje rajta és a családján) követői nem próféták, s nem is neveztetnek prófétának. Ők imámok.” A Próféta (Allah áldása és békéje rajta és a családján) feladata az volt, hogy beteljesítse Allah akaratát, korrigálja az emberek által meghamisított szent könyveket, azonban ezután midnen embernek magának kell felismernie Allahhot és az Ő vallását. A küldetés el lett végezve, ezért nincsen szükség több prófétára. Ezt maga Allah nyilatkoztatta ki, s mivel az iszlám teológia egyik alappillére a hit az ’adl-ban [ld. Ott], vagyis abban a tételben, hogy Allah mindenekfelett igazságos, ezért a szavai minden időben érvényesek. „Beteljesedett a te Urad szava a valóság és az igazság szerint. Nincs senki, aki megváltoztathatná az Ő szavait.” [6:115] Mohamed próféta (Allah áldása és békéje rajta és a családján) ezzel kapcsolatban azt mondta egy hadithban: „A prófétaság olyan, mint egy ház, olyan épület, amelynek most az utolsó téglája is a helyére került.” A fokozatosságra, több prófétára azért volt szükség, mert az ember maga is fokozatosan tanul. Az emberi fejlődéstörténet hasonlít egy személy fejlődéséhez, aki gyermekkorától kezdve lassan, lépésenként sajátítja el a tudást, ameddig betölti a felnőttkort, mikor felelősséggel tartozik a tettei iránt. Ugyanígy a Korán is lassan, több mint 20 év alatt nyilatkoztatott ki. Továbbá a próféták nagy száma ellenére maguk a törvényhozó próféták száma csekély, a legtöbb próféta prédikációval töltötte az életét, s szavaikat többnyire nem is jegyezték le, vagy éppen később írták le azokat, mikor szemtanúk híján, s önös érdekekből gyakran másként rögzítették azokat. Mindezen az okok indikálják Mohamed (Allah áldása és békéje rajta és a családján) megjelenését. Vissza |