A XVIII. kerület bemutatása

Budapest XVIII. kerülete két önálló fejlődésű település (Pestszentlőrinc és Pestszentimre) 1950-ben, a Fővároshoz történő csatolásával alakult ki.

A terület a honfoglalás kora óta lakott, legkorábbi ránk maradt írásos említése a XIV. századból maradt ránk. A középkori Szentlőrinc a török hódoltság idején elnéptelenedett, benépesítése az 1700-as évek elején kezdődött meg, ekkor a környező településekhez hasonlóan a Grassalkovich család tulajdonába került Péteri és Szentlőrinc puszta is.

Mayerffy Xavér Ferenc (akiről az ország egyetlen nemzetközi repülőtere nevét kapta) a XIX. század elején mintagazdasággá fejlesztette a szentlőrinci majort, Péteri egy része közigazgatásilag Soroksár részévé vált.

1814-ben, a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán. Ez alkalomból katonai parádét rendeztek Szentlőrinc pusztán. A porosz, orosz, Habsburg uralkodó a mai Gilice tér környékén emelt kilátóról (Gloriette) szemlélte az eseményeket. A kilátó a második világháború során elpusztult, de nevét megőrizte a szomszédos terület.

Körülbelül a kilátóval egy időben épült a kerület egyetlen műemlék jellegű épülete, a barokk kápolna is.

A XIX. század végétől gyors ütemű fejlődés indult el mindkét településen. A Soroksárhoz tartozó Péteri pusztát a szegényebb lakók népesítették be, a Kispesthez tartozó lőrinci telkeket a politikai és tudományos élet vezető személyiségei vásárolták meg pihenő, nyaraló helyként. Szentlőrincen volt villája báró Eötvös Loránd politikus-fizikusnak, aki itt kezdte meg híres szabadtéri torziós inga kísérleteit, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálójának, Margó Tivadarnak, az örökléstan kutató biológusának, gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszternek, aki elérte, hogy 1875-ben kialakították a Cegléd-Szolnok vasútvonalon "Puszta Szent Lőrinc Nyaraló" vasútállomást, mely által könnyen megközelíthetővé vált az új település. Péteripusztán épített kastélyt, s alakított ki majorságot a Lőwy család.

Adottságai miatt ipari létesítmények is megjelentek a környéken. Elsősorban téglagyárak, kavicsbánya, később textilüzem, hordó-, szalagszövő-, kocsilámpa gyár.

Szentlőrinc századunk első éveitől önállóságot szeretett volna elérni. Iskolák, óvodák, kápolna épült, temetőt létesítettek, az Üllői úton közlekedő személy és teherszállításra is alkalmas vasutat 1900-ra már villamosították. A vágy 1910-ben teljesült, Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé alakult, lakosainak száma ekkor 7824 főt számlált.

A fejlődés ettől kezdve szinte rohamosnak mondható. Újabb gyárak nyitották meg kapuikat, új katolikus templom épült a Batthyány utcában, 1927-ben négy iskolaépület készült el, gyógyszertár, tűzoltóság, rendőrőrs, postahivatal kezdte meg működését.

Soroksárpéteri 1930 januárjában önálló nagyközséggé alakult, 1931-ben felvette a Pestszentimre nevet. Kialakult itt is az akkori időknek megfelelő infrastruktúra.

1936-tól Pestszentlőrinc már megyei jogú városi rangot kapott. Ekkor létesült gimnáziuma, épült meg a vásárcsarnok, s kezdődött meg a repülőtér építése (mely azonban csak 1950-től szolgálja a polgári repülést).

A második világháború miatt a fejlődés megrekedt. A település lakóinak egy része a kitelepítések miatt csak 1945 tavaszán térhetett haza otthonába. A legnagyobb pusztítást az Állami Lakótelep szenvedte el, de sok lakóház sérült meg máshol is.

Az újjáépítést követően, 1950. január 1-jével Pestszentlőrincet és Pestszentimrét a főváros XVIII. kerületeként Budapesthez csatolták.

1956-os forradalmak után a szovjet helyőrségek kerületünkben több laktanyát is alapítottak.

A változás ezek után is gyors ütemű volt. A hatvanas-hetvenes években épült lakótelepeken (Lakatos, KISZ - mai nevén Szent Lőrinc, Havanna) a közellátás és szolgáltatások javítását szolgáló intézmények is létesültek. A bezárt téglagyár területén felépült a korszerű egészségügyi szakrendelő intézet, a könyvtár és a sportcsarnok. A nyolcvanas években két új lakótelep (Gloriett, Alacska) kialakítását kezdték meg, melyek befejezése napjaink feladata.

Az új évezred első, a kerület ellátását korszerű körülmények között biztosító létesítménye a várhatóan 2002. tavaszán átadásra kerülő új piaccsarnok lesz.

Forrás: www.bp18.hu