 |
| in English |
 |
| en français |
 |
| in italiano |
Vissza Csillag Péter honlapjára
|
|
|
Kanyargós pályafutásom alatt kétféle kultúrát szívtam magamba: tudományos és zenei kultúrát. Gyakran kérdezik tőlem: hogy tudom magamban összeférhetővé tenni ezt a két, látszólag egymástól igen távolálló területet?
A tudomány és a zene nem is állnak olyan messzire egymástól. Tudományos képzettségem gyakran segített a zeneművek kielemzésénél, és pedagógus mesterségemhez zenei ismereteim megfizethetetlen szolgálatokat tettek.
Egy zenemű előadásához meg kell érteni a darab felépítését (szerkezetileg és érzelmileg), majd megtanulni a hangokat, és végül megtervezni, hogyan tegyük előadásunkkal a darab struktúráját érthetővé a közönség számára. Mindezt úgy, hogy a közönség érdeklődését is állandóan ébren tartsuk.
Egy tudományos (vagy bármilyen más) tantárgy tanításánál ugyanezt a sémát kell követni. Először is megismerkedünk a tárggyal, majd struktúráljuk ismereteinket, és végül megtervezzük, hogyan tudunk ebből egy maximumot átadni növendékeinknek. Mindezt úgy, hogy a növendék érdeklődését is állandóan ébren tartsuk.
Egy zenemű előadása és egy tudományos tantárgy tanítása ugyanolyan technikát használ a struktúra és a motiváció átadásához. Valójában a színházi előadástechnika kétféle alkalmazásáról van szó. A tudományos tárgyak oktatásához alkalmazott pedagógiai képességeim nagy részét zenei ismereteimből örököltem.
Két nyelvet jól bírni, ez megint csak két különböző kultúrát jelent.
Az a szerencse ért, hogy szülővárosomban, Budapesten másodiktól negyedik elemiig egy francia nyelvű iskolába járhattam. Így, amikor tizennyolc éves koromban Franciaországba vándoroltam ki, már meglehetősen jól ismertem a francia nyelvet, és elég hamar kétnyelvűvé váltam.
Amíg az ember csak egy országban él, az értékfokozatok és általában a gondolkodásmód abszolútnak, állandónak tűnnek. Egy új országban mindez újra kérdésessé lesz. Egy idő után Franciaországban észrevettem, hogy a "második nyelv" mélyebb ismerete újfajta gondolkodásmódra késztet.
A két nyelvben tartalmazott két kultúra gondolata arra késztetett, hogy Dóra lányommal egy érdekes kísérletet indítsak be. Mióta megszületett, csak magyarul beszélek hozzá. Most (1998) hétéves, mindig franciául válaszol nekem, de kitűnően ért magyarul. Mikor Magyarországra megyünk, szép folyékonyan beszél magyarul mindenkivel, aki nem ért franciául. Úgy látszik, a kísérlet jól sikerült.
Eleinte többen figyelmeztettek, hogy a gyerek össze fogja keverni a két nyelvet, és végeredményben nehézségei lehetnek majd franciául is, magyarul is. Beszélgettünk pszichológusokkal, és egy kicsit utánanéztünk a szakirodalomban. Az derült ki mindebből, hogy csak akkor van nyelvkeveredés, ha a szülők között komoly konfliktus van. Ilyenkor a szülői konfliktus nyelvi konfliktusként hárulhat a gyerekre.
A következő az alapelv: egy személy mindig csak egy nyelven beszéljen a gyerekhez. Elvben így nincs határ, akárhány nyelven lehet a gyerekhez beszélni. Mindegyik nyelvet megtanulja, feltéve ha mindenki szigorúan betartja a fenti elvet.
Kísérletem teljesen igazolja ezt az elvet. Dórika választékosan beszél franciául, és jól kifejezi magát magyarul is. Ha kell, még tolmácsolni is tud a két nyelv között.
Vissza honlapomra