Adatok

Magyarországról több hullámban távoztak emberek tömegesen. Az első, és legnagyobb kivándorlási hullám a múlt század 90-es éveiben kezdődött, és a század elejéig tartott: ekkor összesen másfél millió ember hagyta el az országot.

A tömeges emigrálások, legtöbbször valamilyen történelmi, politikai rendszer következményeként történtek. A harmincas években a második világháború fenyegetettsége miatt hagyták el sokan az országot, főként az üldözött zsidók. Az első bevándorlók ekkor érkeztek meg Palesztínába, a máig tartó határkérdés, akkor kezdett körvonalazódni. Sokan más kontinenseket választottak: Dél- és Észak- Amerikát, Ausztráliát, vagy Afrikát.

A második világháború után sok zsidó származású ember, a cionista szervezetek biztatására mentek el. A háborúban erősen megfogyatkozott létszámú, főleg az európai zsidóságból kikerült emberek, jelentős képviseletet nyertek Palesztína, a későbbi Izrael lakosságában. A legtöbb Palesztínába kivándorló zsidó, részt vett Izrael állam megalapításában, és az ott kialakított kibucokban végeztek fizikai munkát.

Az 1956-os magyarországi forradalmat követően, mikor a határok nyitva álltak, sok magyar kapott a lehetőségen, hogy szabadon elhagyhatja az országot. November 4-től decemberig távozott a kivándorlóknak a hetven százaléka, de februárig összesen 200ezren hagyták el az országot. Nyugat-Európába, Amerikába, Ausztráliába mentek a legtöbben. A kivándorlóknak egy-két hónapig menekült táborokban kellett tartózkodniuk, de utána nagyon könnyedén kapták meg az állampolgárságot, és jutottak munkalehetőséghez.

A hatvanas évek közepétől utazhattak a magyar állampolgárok korlátozottan külföldre. 1963 és 1989 között összesen 50 ezren hagyták el az országot, disszidáltak, egy jobb élet reményében. A legtöbben turistaként mentek ki külföldre, és aztán maradtak kinn, de volt, aki a külföldi házastársa miatt vándorolt ki külföldre.

A rendszerváltás után, az 1990-es évektől is mentek el emberek, de kisebb számban. Ezeknek az embereknek gyakran nehezebb, mert ők már egy jogilag demokratikus országot hagynak el, kevesebb indokkal a távozásra, illetve a más országban való befogadásra. De van, akiknek sikerül kinn maradnia. Némelyek kimennek, illegális munkát vállalnak, és ha szerencséjük van, ott maradnak.

Mások, a Ňyoung and professionalÓ, akik úgy tudnak kinn élni, hogy szakmai teljesítményük, vagy kiemelkedő eredményeik miatt kapnak legálisan munkavállalást, évek elteltével állampolgárságot is. Ezek a fiatalok azért is kiemelkedőek, mert nekik, mint nem EU állampolgároknak valóban kiválót kell nyújtaniuk ahhoz, hogy külföldön dolgozhassanak.

Ez, az összesen több milliós kivándorlás több, mint száz évet ölel fel a magyar történelemből, és még ma is tart. Az Európai Unióba való belépésünkkel meg fog változni a kivándorlás fogalma, mert a határok, országok, és az, hogy ki hol él más jelentést fognak nyerni.

előző oldal | fő oldal | következő oldal