A második világháború utáni első olimpiát a "ködös Albion" fővárosában, Londonban rendezték. A kemény harcok árán alakuló új politikai rendszernek nem volt közömbös: miként szerepelnek majd a magyarok azon a vetélkedőn, amelyre az egész világ figyel. A siker csak úgy volt remélhető, ha a kiszemelt versenyzőket edzőtáborban készítik fel. Az akklimatizálódáshoz kiváló helyszínt sikerült találni: a tavak városa a londonihoz hasonló párás klímájával a jó eredmények biztosítékát kínálta. A tataiak büszkén vallják, hogy az akkori tíz aranyéremben az itteni felkészülés körülményei is "benne vannak". Az ideiglenesnek, alkalminak szánt sporttábor ettől kezdve folyamatosan fejlődött, ma már pályák, csarnokok, uszoda segíti a felkészülést. A büszkeségbe bosszúság is keveredik: csak a helyszíne, de nem a gazdája a város ennek a jelentős komplexumnak.