A XX. század végének embere már felismerte, hogy a természet értékei sérülékenyebbek, mint az épített vagy írott emlékek. Az a terület, amelyen ma a Fényes-fürdő és kemping működik, évezredeken keresztül mocsaras volt. 1747 nyarán a kor nagy geodétája, Mikoviny Sámuel Mária Terézia rendeletére a mocsarakat lecsapolta, de a Fényes-források környéke - a bőven buzgó 22 fokos víznek köszönhetően - továbbra is megmaradt eredeti állapotban. Mindaddig, amíg a közeli szénbányák miatt a források ki nem apadtak. A terület az ipar által előidézett katasztrófák ellenére ma is jelentős természeti érték: a források közötti réteken ma is 300 fajta növény él, köztük ritkaságok is. A források közelében a XX. század nomádjai felüthetik sátraikat, fürödhetnek a kiépített medencékben, csak egyet nem engedhetnek meg maguknak: a természeti értékek pusztítását.