| |
|
|
Kürti Miklós Emlékére(1908-1999)
Kürti Miklós a legismertebb magyar tudósok közé tartozik. 1908-ban született Budapesten, a Trefort utcai Mintagimnáziumban érettségizett (mint a Nobel díjas vegyész, Hevesy György és a híres fizikusok, Szilárd Leó és Kármán Tódor, akinek az apja, Kármán Mór alapította ezt a gimnáziumot), párizsi és berlini egyetemeken tanult, fizikában és kémiában szerzett doktorátusokat.
Nagyszámú könyvet írt, alacsony hömérséklet fizika, magnetizmus, energia és utolsó években a fözési technika fizikája és kémiája témákról. Még több mint 90 éves fiatalként az oxfordi egyetem emeritus professzoraként müködött, hosszú ideig az angol Royal Society of Science alelnöke volt, ezenkívül az American Academy of Arts and Sciences, az Academia Europaea tagja, az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja és mellékesen a Magyar Tudományos Akadémia külsö tagja is volt. Néhány hónapja halt meg Oxfordban és kivánságára a Kerepesi-úti Nemzeti Sírkertben van eltemetve.
1956-57-ben végrehajtott kisérleteivel sokáig sikerült Kürtinek az alacsony hömérsékleti világrekordot tartania, ezért öt mint az "alacsony hömérséklet fizikája legnagyobb magyarja"-ként ismerték el. Az átlagember alacsony hömérséklet alatt havat és fagyot ért. A fizikusok és kémikusok számára azonban ez a környezetünknél sokkal alacsonyabb höfokokat jelent. Az elvileg megközelíthetö, de gyakorlatilag nem elérhetö, legalacsonyabb hömérséklet az abszolut zérus fok (-273,16ş C vagy 0ş Kelvin), amelynek közelében az anyagok különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért is mindíg foglalkoztatta a tudósokat, hogyan lehet minél alacsonyabb hömérsékleteket elérni. Kürti professzor húsz év alatt fejlesztette ki azt az elvileg ismert ötletet, hogy atommagszinten mágneses módszerrel érje el az ultrahideg állapotot és ezzel a világon elsöként millliomodpontossággal közelítse meg az abszolút zérust. Ezt a rekordot hosszú ideig nem szárnyalták túl és eredményéért a az alacsony hömérsékletek kutatóinak legmagasabb elismerésében, a Fritz London díjban részesült.
Az utolsó években Kürti a fizika törvényszerüségeit hétköznap is szívesen használja, például olyan konyhai különlegességek mint a sült fagylalt vagy a kívül hideg és belül meleg habcsók elöállítására. Ahogy azt Marx György magyar tudósokról írt könyvében olvashatjuk, Kürti Miklós szerint "egy új étel megalkotása többel járulhat hozzá az emberi boldogsághoz, mint akár egy új csillag felfedezése". A professzor a fizikai gondolkozásmódot illusztrálja konyhai találmányaival.
Például a sültfagylalthoz vegyünk egy adag fagylaltot palacsintatészába forgatva és gyorsan süssük ki forró olajban. Az ízeket a forró külsö és a jéghideg belsö meglepö hömérsékleti különbsége okozza. A fordított kisérlet is érdekes. Felvert habba tegyünk baracklekvárt, hozzá kis barackpálinkát, borítsuk fagylalttal és az egészet tegyük a mikrohullámú sütöbe. A lekvárban levö molekulák a hullámok hatására regzésbe jönnek, energiafelvétel után felforrósodnak, a fagylalt ellenben nem viselkedik így. A mikorohullámok a polarizált molekulákat, mint a folyékony víznek a molekuláit, mozgásba hozzák, ez surlódást és melegedést okoz. Ezzel szemben a fagylaltban levö vízmolekulák kristályokba vannak bezárva, nem tudnak rezegni és nem melegszenek fel. Ebben az esetben a külsö hideg fagylalt belsö meleget takar.
A tudomány és konyhamüvészet kapcsolata nem is olyan új, mint gondolnánk. Az angol Royal Society és a magyar Eötvös Lóránt Fizikai Társulat is eredetileg vacsoraklubként indultak. A Scientific American-ban (az Egyesült Államok legfontosabb tudományos folyóirata) nem régen Kürtinek egy hosszú cikke jelent meg "Bon appétit! A tudósok kezdik megérteni hogyan valósítják meg a szakácsok remekmüveiket és maguk is hozzáteszik szerény hozzájárulásukat" címmel. Kürti nagyon érdekes kisérletei rendkívül új meglátásokkal illusztrálják olyan receptek, mint majonnéz, felfujtak, mártások, omlettek, húslevesek, sült húsok és fagylaltok készítését.
Kürti Miklós fontosságát megitélhetjük abból a tényböl, hogy öt kilencvenedik születésnapja alkalmából a magyar Fizikai Szemle különszámban köszöntötte.
Székásy Miklós
Székásy Miklós (Argentina)
a HUNSOR Argentinai tudósítója
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Székásy Miklós korábbi cikkei:
• Az argentínai magyar közösség TV programja
• Nobel díjasunk Harsányi János emlékére
• Ki is az INTEL legendás hírü elnöke?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
| |||||||||