A Horvátországi Magyarok Helyzete II.rész
írta Tóth Elvira
március. 2001
Sokan elmenekültek, lassú a visszatérés és az újjáépítés -- Mikor lesz magyar nyelvű műsor a HRT-n -- Dr. Szántó Tibor, a Horvát Szábor magyar képviselője válaszol a kérdésekre
Szakorvos, egyetlen magyar képviselő a Horvát Száborban. Az eszéki városi elöljáróságnak 8 évig volt tagja, a szociális és egészségügyi tevékenységek koordinálója. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének színeiben indult a parlamenti választásokon. Ezt a funkciót egy éve tölti be. Dr. Szántó Tibort, a horvátországi magyar politikust, szábori képviselőt faggattuk időszerű kérdésekről: Horvátország útja Európába, az ottani magyarok helyzete, a horvát kormány jelenlegi legfontosabb elfoglaltsága...
-- A horvát törvények szerint a parlamentben egy helyet a magyar kisebbség kap, egyet-egyet az olasz és a szerb, egyet a szlovákok és a csehek, és egy közös képviselőjük van az osztrákoknak, németeknek, zsidóknak, ukránoknak és ruszinoknak. A kisebbségi képviselő is közvetlen szavazás útján jut a száborba, politikai szervezet indítja vagy független jelöltként gyűjti az aláírásokat. Én a HMDK pártok feletti érdekszervezet jelöltjeként indultam. A többiek a politikai pártlista alapján jutnak be. A HMDK elnöke Pasza Árpád, én elnökségi tag vagyok.
-- Képviselőként hogyan látja Horvátország útját Európába?
-- A horvát kormány szerintem jó úton indult el, de gondokból még van bőven. Nincs semmi változás gazdasági vonatkozásban, a külföldi tőkebefektetés nem mondható jelentősnek, nagyon nagy a munkanélküliség. Elmúlt az első év, a választópolgárok türelmetlenek, eredményt várnak. Jelentősebb eredményt még nem értünk el, igaz, egy jó idegenforgalmi idény áll mögöttünk. Az új törvényalkotás kedvez a tőkebefektetőknek, de ez nem elegendő, tekintettel a szomszédos országokra, ahol a munkaerő olcsóbb és az adórendszer is kedvezményesebb. Ezt kell most megoldanunk. Az átmeneti időszakban némi nehézségekkel számolunk. Ez várhatólag lassítja majd az Európa felé vezető utat.
-- Az aktuális horvát politika hogyan tekint az egykori Jugoszlávia tagállamaival való együttműködésre?
-- Gazdaságilag és idegenforgalmilag korrekt viszonyt szorgalmaz. Igyekszik enyhíteni a feszültséget a szomszédos országokkal, ugyanis az emlékek még nagyon is frissek, a sebek nem gyógyultak be teljesen. A kormány azt tartja, hogy lassan ki kell alakítani a gazdasági piacot, mert a horvát gazdaság kompatibilis a volt Jugoszlávia tagállamaival. Könnyebben el tudunk jutni erre a piacra, mint a nyugatira. De vannak még rendezetlen viszonyok, mint például a vagyonelosztás. A határügyben még Prevlaka a kérdéses, a többi a természetes határral vagy nagyobb akadály nélkül megoldható.
-- Milyen jelenleg a magyarság helyzete, a kisebbségi jogok mennyire érvényesülnek?
-- Van esélye a magyarságnak, hogy javuljon a helyzete. 95-ben Eszéken aláírták a kisebbségek védelméről szóló egyezményt, hogy legalább a háború előtti helyzetet visszaállítsák. Ennek a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ felépítése az egyik példája, mert korábban nem volt magyar tannyelvű iskola, hanem Vajdaságba mentek magyar iskolába a diákjaink. Ami még nincs, de igényeljük, az egy független, önálló szerkesztésű magyar nyelvű műsor a HRT-n és az Eszéki Rádióban, ezt a kormány már megígérte. Sok magyar elmenekült, a földművelésből élő magyarság pedig jelenleg nem prosperálhat.
Bizonyos fokú nem hivatalos diszkrimináció jelen van.
-- Tapasztal-e változást a Tudjman-korszak és mostani helyzet között?
-- A nacionalista vezetőségnek nem volt célja, hogy engedményeket tegyen a kisebbségeknek. Most a törvény szavatolja ezt, de el kell érnünk, hogy ez a gyakorlatban is érvényesüljön valamennyi szinten. Függ attól is, hogy a helyi önkormányzat mennyire juttatja érvényre a kisebbségi jogokat, a célunk tehát nemcsak az, hogy rendszerbeli törvényekkel szabályozzák ezt a kérdést, hanem a mindennapokban is megvalósuljon. Készül az alkotmány erejű kisebbségi törvény, amely a politikai rendszerbe beépíti a kisebbségi önkormányzatok létjogosultságát. Célul tűztük ki, hogy abban a községben, ahol a magyarság legalább 20 százalékban jelen van, a fontos kérdésekbe a magyaroknak is legyen beleszólásuk. Ez magyarországi példa. De addig, amíg gazdaságilag nem áll talpra az ország, amíg nem csökken a 22 százalékos munkanélküliség, nem számíthatunk a maradéktalan megvalósításra. A kormány anyagilag úgy-ahogy segíti a kultúregyesületeket, és ez különösen ott fontos, ahol a magyarság szórványban él, például a tengerparton, Splitben, Rijékában, Pulán, Sibenikben, Dubrovnikban. Itt tapasztalható némi előrelépés, de még sok a tennivaló.
-- A háború ideje alatt falvakat romboltak le, sokan elmenekültek...
-- Állami program szabályozza a családi házak újjáépítését. Szentlászlón, Kórógyon ez már nagyjából be is fejeződött. Szentlászló most egy modern falu, nem is emlékeztet az egykori hagyományos településre. Ám nemcsak a házakat kell felépíteni, hanem állást is kell adni a visszatéréshez. Az élet megállt, nincs fejlődés, ami volt, az is tönkrement. Sok termőföld akna alatt áll, s ez nagy gond, mivel a magyarság túlnyomó része földművelésből él. A 99-ben átadott szőlőért például a bellyei mezőgazdasági kombinát még nem fizetett. A kormány dönt most arról, hogy megindítják-e a csődeljárást ebben a háromszáz éves kombinátban, amely korábban egész Baranyát ellátta, s amelyben szinte minden családból dolgozott valaki. A magyarság most kertészettel foglalkozik, piacra viszi az árut. Az 1991. évi népszámlálás szerint 23 ezer magyar él Horvátországban. Most félünk a népszámlálás eredményeitől. A politikai szerveződés igen gyenge: a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége mellett csak a Magyar Néppárt tevékenykedik, de az is szinte csak papíron létezik.
-- A horvátországi magyarság hogyan tekint a vajdasági nemzettársaira, a háború esetleg befolyásolta-e a viszonyt?
-- A kapcsolat nem romlott meg különösebben, inkább megszakadt. Tudni kell, hogy a háború alatt sok vajdasági ide költözött, s Zágráb környékén, valamint a tengerperton korábban is éltek vajdasági származásúak. Közöttük és a baranyaiak között esetleg némi rivalitás létezik.
-- Az első lépéseket már megtették a két régió kapcsolatának újbóli megteremtésére. Milyenek a kilátások annak fejlődésére?
-- A kisebbségnek nagy szerepe lesz ebben, mert áthidalja a szakadást, amit a háború idézett elő. A kisebbségnek érdeke, hogy kapcsolatban legyen az anyaországgal. A kölcsönös gondok tehát elősegítik majd a jó viszonyt. A határátlépést, a vízumrezsimet minél előbb meg kell oldani. Horvát részről megértéssel fogadják ennek szükségességét. Egyes politikai pártok ezt hangsúlyozzák is.
-- Milyen a kapcsolatuk Magyarországgal?
-- Jó a kapcsolat, különösen a Határon Túli Magyarok Hivatalával. Az ország jelentősen támogat bennünket, többek között két kultúrotthont, két templomot épített ki a számunkra, és egészségügyi szempontból is segít bennünket.
írta Tóth Elvira
forrás:/Magyar Szó, Újvidék
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A témával kapcsolatos oldalak:
• A Horvátországi Magyarok Helyzete I.rész
• A horvátországi magyar oktatás és kultúra helyzetéről
• Délvidéki Fejlemények
• Balla Vajdasági Tudósításai
• Délvidéki Infótár
• Délvidéki Források
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
