A környék helyiségei és nevezetességei
A Pallas Nagy Lexikona
tükrében (1893 - 1897)

Dobsinai jégbarlang

(l. a mellékelt képet), hazánk egyik legszebb természeti csudája, Dobsina város határában, de a várostól légtávolban 6 kilométernyire ÉNy.-felé, a stracenai völgyben, az Éleskő hegy (972 méter) mellett emelkedő Ducsa hegy oldalában. A várostól magas hegyek által elválasztva, onnan csak nagy kerülővel mintegy 2 óra alatt érhető el kocsin. Emberemlékezet óta ismerték a Ducsa-hegy lejtőjén az u. n. Jéglyukat, mint egy szikla tövében rejlő, jéggel töltött hasadékot. Ruffiny Jenő Dobsinai bányamérn. volt az első, ki 1870 jul. 15. Láng Gusztáv honvédhadnagy és Méga Endre városi tisztviselő társaságában a Jéglyuk kikutatására indult, s nagy veszéllyel a ma világhirü jégbarlangot felfedezte. Dobsina város áldozatkészségének köszönhető, hogy a barlang ma kellő gondozásban részesül és világhirnek örvend. A D. mind nagyság, mind szépség tekintetében az eddig ismert jégbarlangok közt a legelső helyet foglalja el. Jellemző sajátságai: É-nak néző hegyoldal gyomrában Ny-i, de főleg K-i irányban terjed ki, űre a bejárattól kezdve lejtőzetesen lefelé tart, ugyhogy ez a barlang legmagasabb pontját képezi; szája igen szük; a mészkőzetben kisebb-nagyobb kiterjedésü ürök, aknaszerü menetek, folyosók állandóan óriási jégtömeget tartalmazó nagyszerü tömkelege.

 

[ÁBRA] A dobsinai jégbarlang átmetszete.

Jege számtalan egymásra fagyott rétegek tömegéből áll, hol sima, sik padozatot, hol óriási jégfalakat képez, miközben különböző jégcsapok-, kupok- oszlopokon kivül csodás szépségü jégalakzatokat alkot, majd viztiszta, átlátszó és légtelen, majd fehéres, átlátszatlan, alabástromszerü apró légbuborékokat tartalmazó, benne kevés, állandóan folyó viz is találtatik.

[ÁBRA] Bejárat a barlangba.

Összes kiterjedése 8874 m², ebből jégterület 7171 m², jéggel nem borított sziklás felület 1703 m²; a barlangban látható jég összes tömege 125000 m³-nél több és (1 m³ jeget 9 q-nak számítva) egy millió q-nál többet nyom.

[ÁBRA] Jég-terem.

A keskeny bejárattól 18 lépcső vezet le a barlang u. n. Jégtermébe; ez 120 m. hosszu, 50-60 m. széles s 10-11 m. magas csarnok, melynek közel 5000 m² kiterjedésü fenekét tükörsima jég borítja, mig boltozatát ezer meg ezer csillogó jégkristály alkotja. A csarnokot sziklaoszlopok két részre osztják; a felsőben vannak a sirkövek a vizesés s a fatörzs neve alatt ismeretes jégképződmények, mig az alsót 3 bámulatos szépségü, 2-3 m. átmérőjü jégoszlop, a kut, a beduin-sátor stb. ékíti. Innen az ut a Ruffiny-folyosóba vezet alá, mely 80 m. hosszu, 6-15 m. széles s 15-22 m. magas; egyik falát az az óriási jégtömeg képezi, melyen a jégterem elterül. Ebből a folyosóból egy a jégtömegen át mesterségesen tört (s igy a jég vastagságát feltüntető) 6 m. hosszu alagut a barlangnak egy másik ágába vezet, melyben az u. n. Kápolna, egy csucs-ives boltozatu kis csarnok van. Ez a barlang leghidegebb s legszárazabb része; hirtelen aláereszkedik s hatalmas kőtömbjei közt tünik el a barlang fölös vize. Ez a Pokol; itt van a Lucifer nevü jégtuskó, a gyönyörü függöny, az orgona s az üvegoszlop. Innen 150 lépcső vezet fel a kis jégterembe. A barlang meglátogatása egy órát igényel.

[ÁBRA] Vizzuhatag.

Keletkezését Krenner magyarázta először; szerinte a barlang a mészsziklába belésülyed, t. i. torkolatától lefelé ereszkedik, bejárata feltünő keskeny, vége szük és még mélyebbre is folytatódik, valószinüleg a barlangot magába záró hegy tövéig. A hegy tövében t. i. erős forrás fakad, mely állandóan alacsony hőmérséklete által üt el a szomszédos forrásoktól; valószinüleg ez képezi a jégbarlang lefolyását. Krenner szerint a D. kimosási barlang, későbbi beomlással, melyben a jégképződés a mai bejáratnál látható beszakadás folytán indult meg. A benyomuló viz, mely előbb a barlangot a sziklába vájta, most benne megmerevedik jég alakjában.

[ÁBRA] Jéglugos.

Keletkezését akként magyarázza, hogy a barlang, mielőtt felső nyilása (bejárata) keletkezett, jóformán csak üregből állott, melynek fenekén idővel nagy jégtömeg rakódott le; midőn a jégtömeg alsó vége a sziklától visszahuzódott, felső éle azonban a sziklaboltozattal kapcsolatban maradt, a barlangnak második vagy alsó ürege keletkezett. A jég keletkezéséhez sok körülmény összejátszása volt szükséges; egyik az, hogy a barlang a hegy belseje felé lefelé ereszkedik, minek folytán a téli, hideg levegő hosszabb ideig maradhat benne s a könnyebb, meleg levegő betódulását megakadályozza; továbbá hogy É-ra néző s előrehajló sziklafaltól védett szük nyilására sohasem süt a nap; egy másik feltétele a jégképződésnek az a körülmény, hogy a beszivárgó viz, melyet a barlang hideg levegője megfagyaszt, addig maradhasson a barlangban, mig a fagypontig lehül. Ehhez hozzájárul, hogy a jégolvadásnál sok meleg (olvadási hő) köttetik meg, ezáltal az olvadás folyamata lassíttatik, miáltal nyáron kevesebb jég olvadhat el, mint a mennyi tavasszal és ősszel képződik. Krenner a jégnek több formáját különbözteti meg a barlangban.

[ÁBRA] Jégfüggöny. Régi jégfal. A jobb alsó folyosó.

A jég tömege lassan, rétegenként időszakosan képződött jégrétegekből épült, mig mai roppant vastagságát elérte, s létrejöttére nézve alig különbözik a réteges kőzettől. A barlang mellső részének beszakadása vagy beömlése által történt megnyitása után s midőn már hideg levegő hatolt be az üregbe, fenekén az első vizréteg megfagyott, erre telepedett (ismét vizszintesen) a második vizréteg, erre ismét a harmadik s igy tovább. A többi jégképződések, melyek vagy felülről csüggnek le vagy alulról törekszenek felfelé, a csepegőkövek szerepét játszák, melyek épen a melegebb levegővel való esetleges csendes küzdelemben fejlődnek ily csodálatos alakokká; ilyen a vizesés, a jéglugas, a függöny. A jégképződés harmadik nemét az apró hüvelyknagyságu viztiszta jégkristályok képezik, melyek tavasszal sürün diszítik a falakat és a hideg levegőben feloldott vizgőznek nálánál még hidegebb közeggel (p. az igen lehült sziklafalak levegőjével) való találkozása folytán rögtön képződnek. Hogy a barlang a jég képződésére és megmaradására oly kedvező, ahhoz hőmérséklete is hozzájárul, mely -0,27° C., télen -8 fokig csökken, nyáron legfeljebb +5°-ig emelkedik, arányban a külső levegő hőfokával; Továbbá magas tenger feletti fekvése (972 m.), valamint az, hogy a nyáron felolvadó jég vize egy mélyen fekvő szük nyiláson lefolyást talál.

A barlang alatt a szép stracenai völgyben fekszik az Éleskőhez (Spitzenstein) cimzett vendéglő, mely mellett 862 m. magasságban Dobsina város tulajdonát képező csinos klimatikus gyógyhely keletkezett. A város sokat áldozott a barlang és környékének hozzáférhetővé tételén s ma az idegen mindenütt a legjobb kényelmet találja. A barlanghoz gondozott utak vezetnek, belseje pedig minden nehézség nélkül járható be. A D. pompáját a berendezett villamos világítás is emeli. A barlang látogatóinak száma 1891. 2519 volt, közte 1598 magyarországi.