Az Argentinai Magyar Intézmények Szövetkezete és Uruguayi Országtanács közös rendezésében a MVSZ alelnöke, Patrubány Miklós, kétnapos látogatás keretében megismerte Montevideo magyar egyesületeit 23-a és 24-e között.

25-én reggel, már újra Buenos Airesben, résztvett a cserkészek szokásos szombati összejövetelén, majd a Zrinyi Kör magyar tanítását hallgatta meg. Aznap délután történelmi eseményt élt meg az argentínai magyar közösség a Plaza Hungría, Magyarország Tere, felavatásával. Ez a tér rendkívül nagy méretü, kb. 10.000 m2 nagyságú, a forgalmas Avenida Figueroa Alcorta oldalán fekszik, a városi repülötér felé irányuló híd mellett. Ezalkalommal Patrubány Miklós magyarnyelvü, Bardócz Béla nagykövet spanyolnyelvü beszédet tartottak, miután a város képviselöi és az Argentinai Közösségek Szövetkezete küldöttei is jelen voltak. Ez utóbbit három kontinens vezetöi képviselték: az alelnök, José Sokn, a libanoni közösség elnöke, a fötitkár, Francisco López y Diez, a spanyol közösség elnöke és Susana Novo, az uruguayi közösség szóvivöje, akiknek Székásy Miklós, az Argentinai Közösségek Szövetségének alelnöke, fordította spanyolra a magyarnyelvü beszédeket. Utána Patrubány Miklós, Bardócz Béla és Emödy Csaba a tervezett emlékmü alapkövét helyezték el, amelyet három vallás, Baltássy Kristóf katolikus, Calvo Dávid evangélikus és Sütö Gyula református, papjai áldottak meg. Majd Biró Marianne, az AMISZ fötitkára, akinek Bíró László Alapítványa lesz felelös a tér fenntartásáért, vette le az alapkövet fedö kendöt, amely alatt aranybetükkel látható a Plaza Hungría felirat. A megható ceremónia, Patrubány Miklós tiszteletére, a székely himnusz eléneklésével fejezödött be, amelyet a nagy számban összegyült közönség, ahol az összes egyesületek vezetöségi tagjai megjelentek, együtt énekelte.

1998-ban egy nagyon sikeres kétórás televiziós program készült az argentinai magyar közösségról, amelyet a Buenos Aires-i 27-es, kulturális programjairól ismert IDEAS csatorna, két egyórás részlegben adott le, egymásutáni hetekben, ötször megismételve különbözö napokon. 1999-ben ez a program három díjat nyert, köztük a kábelcsatornák kulturális programjai nagydíját, ami az argentin Emmy díjnak felel meg. Idén a 66-os Canal Rural, amely föleg vidékre vonatkozó programokat sugároz, átvette ezt a magyar közösségi programot a millenniumi évvel kapcsolatban. Olyan nagy volt a nézök visszhangja, hogy még összesen tíz alkalommal ismételték meg a leadást. A program vezetöi kommentálták, hogy rengeteg második vagy harmadik generációs magyar telefonált nekik egész távoli kis helységekböl az északi Chaco tartománytól a déli Río Negroig, kérvén a program videokazettáját. Közülük sokan már vegyesházasságból származnak és alig tudnak magyarul, de ez a program fellelkesítette öket magyar származásuk iránt és mondták, hogy büszkeséggel mutatják a kazettát barátaiknak.

14-én a Buenos Aires legelegánsabb környékén fekvö Centro Cultural Recoleta Múzeumban megnyilt a magyar müvészek kiállítása az AMISZ Szt. István évi programtervezetén belül. Az ünnepélyes megnyitásra a kiállító terem zsúfolásig megtelt és a vendégek között ott voltak Montevideo város éppen Buenos Airesban tartózkodó polgármestere, a diplomáciai kar képviselöi, köztük nyolc nagykövet, a Federación de Colectividades (Argentínai Közösségek Szövetkezete) elnöke, Abraham Schwartz, az izraeli közösség, és alelnöke, José Sokn, a libanoni közösség képviselöi.

A múzeum igazgatónöje, Nora Hochbaum szólt a közönséghez, kifejtve, hogy milyen nagy megtiszteltetés a múzeum részére ennyi kiváló müvész munkáját három hétre kiállítani tudi és hogy milyen nehéz munkája volt a kurátoroknak csak fejenként három müvet a sok prezentált mü közül kiválasztani. Ezután Bardócz Béla nagykövet köszöntötte a közönséget, majd elmagyarázta röviden ennek a Magyarországnak olyan fontos évnek a jelentöségét, amelyben államiságunk 1000 évét ünnepeljük. Buenos Aires város közösségi államtitkára, Roberto Rodríguez Vagaría kiemelte a magyar emigráció fontos szerepét Argentina kulturájában és hogy milyen jelentös módon járultak hozzá a magyar emigránsok és leszármazottjaik az argentinai kulturális élethez. Hozzátette, hogy ez a kiállítás, amelyen magyaroknak, magyarok fiainak és magyarok unokáinak a müveit láthatjuk, elsörendü példa erre és jelenlétükért Argentína kifejezi háláját.

Végül Székásy Miklós, az AMISZ nevében, ismertette a kiállító 18 müvész curriculumjának rövid összefoglalását. A legnevesebb müvészek között megemlíthetök:

Frank Magda: nemzetközileg elismert szobrász, akinek müvei nagyon sok múzeumban találtak helyet, többek között Budapesten, Párizsban és Buenos Airesban. Nemrégen ünnepelte 85-ik születésnapját és erre az alkalomra Argentína legfontosabb napilapja, a La Nación, egyoldalas interjút közölt vele.

Magyar László: a Buenos Aires-i Szépmüvészeti Föiskolán végzett festö, majd késöbb ennek tanára is volt festészeti és müvészettörténeti katedrákon. 40 év óta állít ki Argentínában, Uruguayban, Braziliában és Spanyolországban, a legnevesebb galériákban és múzeumokban. Rengeteg elsö díjat nyert és müvei sok ország gyüjteményeiben szerepelnek.

Szabó Anikó: Argentína legismertebb festönöje, mint építészmérnök kezdett dolgozni, naif festészetre specializálta magát, amelyek nagyon gyakran Buenos Aires fontos épületeit, parkjait és ismertebb sarkjait ábrázolják. Müvének reprodukciói a sok tízezer példányban kinyomott karácsonyi lapokon szerepelnek, képeinek utolsó könyve "A Varázslatos Buenos Aires" címmel jelent meg, a Raggio Múzeumban. tartott kiállításának 800.000 látogatója volt. Képeit nagy elöszerettetel veszik a Buenos Airesban tartózkodó diplomaták, aki ezáltal a világ minden sarkában jelen van privát gyüjteményekben.

Szalay László: a század egyik legnagyobb magyar müvészét nem kell bemutatni. Mikor a negyvenes évek végén mint emigráns érkezett Argentínába, rögtön kinevezték a Szépmüvészeti Föiskolára tanárnak, ahol Argentína legnevesebb festöi voltak tanulványai, köztük több késöbbi Nemzeti Szalon Nagydíjat nyerö müvész. Rajztechnikája egyedüli és utánozhatatlan volt, ami látható a kiállításra privátgyüjteményekböl kölcsönzött képeken. Még Argentínában a neves tucumáni egyetemen is tanított, majd New Yorkban élt, mielött visszament volna Magyarországra, szülövárosában, Miskolcon halt meg, ahol most a Szalay Múzeum müködik.

Székely Mária: az 1956-os forradalom után emigrált mint politikai menekült. A Szépmüvészeti Föiskolát a legmagasabb jegyekkel végezte. Legismertebb müvei a falfestményekre és freskók, közöttük a Divina Providencia katedrális 12 nyolc négyzetméteres freskója, amely a híres szaleziánus pap, Don Orione vallásos müvét ábrázolja. Több mint harminc kiállításon vett részt, köztük kétszer a Nemzeti Szalonban is festményeivel és rézkarcaival.

Leidemann Sylvia, a Coral Hungaria energikus karmestere három napos szemináriumot rendezett június 17 és 19-e között karnagyok és énekesek számára. A szervezést támogatta a Katolikus Egyetem, ahol Sylvia már tavaly tartott egy rövidebb szemináriumot. Az elsö két nap elöadásai elött Kesserü Zsuzsó egy háromórás elöadást adott a magyar történelemröl, így a hallgatók kellöképen mgérthették Kodály Zoltán müveinek mondanivalóját és hogy miért végezték Kodály és Bartók népdalgyüjtö tevékenységüknek fontos részét a mai Magyarország határain kívül esö vidékeken. Utána Leidemann Sylvia ismertette hangfelvételekkel a magyar népdal jellegzetességeit és záróelöadásként Scherczer Magda zenetanárnö ismertette a magyar népi hangszerek formáját és hangját. Az utolsó napot a hallgatók a Hungaria egyesület nagytermében töltötték, ahol a jelenlevö karnagyok saját tapasztalataikkal gazdagították a tárgykört. Aznap megjelent az Argentín Zeneakadémia igazgatója is, aki felkérte Sylviát, hogy elöadássorozatát ott is rendezze meg jövöre. Úgyszintén a Córdoba városi karnagycsoport már elküldte meghívóját a Coral Hungaria ottani vendégszereplésére 2001-re.

2-án az évi Szent László ünnepélyt a Mindszentynum, Magyar Katolikus Egyesület és a Szent László iskola közös rendezésében az utóbbi intézmény nagytermében tartották meg. A 11 órai misét és müsoros megemlékezést közös ebéd követte, amelynek a teljes bevételét a Magyar Öregotthon javára fordították. Közel 200 személy volt jelen ezen a fontos eseményen.

Ugyanaznap d.u a Hungaria egyesület termeiben a Coral Hungaria, Leidemann Sylvia és a Regös néptáncegyüttes Lévay Gyula vezetésével müködve, közözen rendeztek egy magyar folklórikus elöadást. A nagyszámú közönség, ahol nagyon sok argentín érdeklödö is jelen volt, lelkesen tapsolta meg a magas nívójú elöadást, amelyben különös tetszést keltettek a bogyiszlói táncok és Bárdos Lajos népdal szvitje. A program közepén Dombay Jenö és Kiss Péter kórustagok nagyon hatásos módon színdarab módon elöadták Petöfi Sándor "Arany Lacinak" címü versét, amelyet még a magyarul nem tudó közönség is élvezett."

12-én az argentín történelmi intézetben (Instituto Nacional Sanmartiniano) teljesen telt terem elött a Buenos Aires-i egyetem tanárai, Dr. Székásy Miklós és Dr. Várnagy Tamás, tartottak spanyolnyelvü elöadásokat Magyarország a két ezredfordulónál címmel, Szent István koráról és a XX. század eseményeiröl.

8-án Kurucz László népes közönség elött tartott nagyon érdekes elöadást a magyar korona és a nagyszentmiklósi kincs történetéröl.

16-án a MuseoRocában magyar nemesi címerek kiállítása nyílt meg Magyarországról kapot anyag alapján. Negyven tabló a koronázási jelvényeket, az országcímr kialakítását és családok címereit mutatta be az államalapítás korától napjainkig.

19-én Szent István bált tartott a Hungaria egyesület, ahol több mint 400 személy jelent meg.

20-án ünnepélyes szentmisét celebrált Adolfo Arana püspök a Buenos Aires-i katedrálisban, amely alkalommal a Coral Hungaria magyar nyelven Kodály misét és Bárdos zsoltár-feldolgozást, latinul pedig Liszt Ferenc müveket énekelt. Több mint 1000 résztvevö a magyar himusz éneklésével fejezte be a misét. Az ünnepi ebéd a Mindszentynum egyesületben zajlott le.

Ugyanaznap Rosario és Bariloche városaiban a tiszteletbeli konzulok, Ádám Rózsa és Halbritter Ferenc kezdeményzése alapján és a városok polgármesterei jelenlétével, rendezett Szt. István ünnepséget

A Délamerikai Magyar Hírlap színes különszámot adott ki Szent István megemlékezés alkalmából, a Buenos Aires Herald, Argentína egyetlen nem spanyolnyelvü napilapja egy egész oldalt szentelt a millenniumi eseménynek, ahol Székásy Miklós Szent Istvánról írt cikke jelent meg.

A Mindszentynum rendezésében öt pénteken tartottak spanyolnyelvü elöadásokat a neves argentín újságíró, Binayan Carmona, Kurucz László, Várnagy Tamás, Süllös Lenke és Sergio Skobalky, magyar történelmi témákról. Az elöadások után a Coral Hungaria, a Regös és az uruguay néptánccsoportok szerepeltek.

1-én San Antonio de Areco város meghívása alapján az AMISZ és a Coral Hungaria Magyar Napot rendezett, Szent István megemlékezés keretében, a polgármester és városi tanács tagjainak jelenlétével.

10-én a Radio Clásica kétórás programot szentelt "1000 év Magyarország zenéjében" címmel. Kesserü Zsuzsa nagyon értékes történelmi kommentárjai kisérték a Leidemann Sylvia által nagy szakértéssel elkészített programot.

5-én a San Isidro-i katedrálisban a Coral Hungaria "400 év a magyar egyházi zenében" címmel kétórás rendkívül érdekes koncertet adott elö. Barokk zenekar kisérettel, amelyben az erre alkalomra Magyarországról érkezett trombitás, Borsódy László, ís résztvett, sok olyan mü került elöadásra, amelyeek még Magyarországon is alig ismertek. , mint Istvánffy Benedek és Deppisch Bálint, XVIII. századbeli zeneszerzök, a kájoni kódex és eperjesi graduális a XVII. századból, Kodály, Liszt és Eszterházy Pál müvei mellett.

A millenniumi év utolsó fontos eseményeként a 26-os csatorna egy félórás programot készített a magyar közösségröl, amelyet hatszor vetítettek le, különbözö órákban. 2001 februárban programot a csatorna meg fogja ismételni.

» Szórványmagyarság