CSEREHÁT - SZÉKELYUDVARHELY
-Tiltakozások-felhívások-
 
 
Jogállam helyett állami erőszak!

Két nappal ezelőtt Romániában, Székelyudvarhelyen karhatalmi erőket vonultattak fel a 98%-ban magyarok lakta város lakossága és önkormányzata ellen. Az erődemonstráció a bukaresti kormány miniszteri rangú főtitkárának Remus Oprisnak jelenlétében, az ő tudtával és akarata szerint zajlott. A fenyegetően felvonult rendőrségi és csendőrségi alakulatok, "védelmében" ugyanakkor megtörtént a csereháti "árvaház" épületeinek, egy újkeletű román apácarend általi erőszakos elfoglalása.

Ezzel a fejleménnyel fordulóponthoz jutott egy három éve vajúdó ügy: a jogállam helyébe az állami erőszak lépett. A helyi autonómiák európai chartáját ratifikáló Romániában a szubszidiaritás elvének durva megsértésével a kormány ex-lex állapotot teremtett. Az Európai Uniós és NATO tagságra pályázó Románia számára ez lenne a múlttal való szakítás?

A román parlamentben elhangzott, az Elnöki Hivatal vonatkozó kijelentései és a román kormány főtitkárának beavatkozása olyan politikai dimenziót adnak a csereháti "árvaház" ügyének, amelyből egyértelműen kiviláglik, hogy nem szociális és nem humanitárius indíttatású folyamatról van szó, hanem eltökélt politikai szándék irányítja az eseményeket. Abban a környezetben, amelyben a román lakosság száma elenyésző, egy román etnikumú intézmény létrehozását sem infrastruktúrális, sem földrajzi, sem gazdasági szempontok nem indokolják. Marad tehát a XX. század romániai valóságában többszörösen tettenérhető szándék: egy "hídfőállás" kiépítése a vidék etnikai összetételének mesterséges megváltoztatására.

Ugyanerről a szándékról árulkodik az a tény, hogy a csereháti "árvaház" szomszédságában egy év alatt felépült egy hatalmas méretű román iskola és kaszárnya. Európai mércével mérve legalábbis bizarr eljárás az, amelyik nacionalista és hegemonisztikus terjeszkedési szándékok leplezésére a társadalom elesettjeit, hátrányos helyzetű egyéneit, valamint szentéletű egyházi közösségeket használ fel. Akik ezt cselekszik, visszaélnek a legnemesebb emberi érzelmekkel .  

A vallásháborúk idején tűzzel vassal terjesztették. De miféle kongregáció az amelyet a huszadik század végének Európájában kommandósok telepítenek be egy város szívébe, a város lakosainak akarata ellenére? Ha a román apácarendet a szolgálat alázata vezérelte volna, akkor ott keresnek helyet, ahol nem okoznak feszültséget.

Az elhúzódó balkáni és Közel-keleti válság megmutatta, hogy az erőszakos betelepítések, adott régiók etnikai összetételének megváltoztatására tett kísérletek életet pusztítanak. Olyan erőszak ez, amely erőszakot szül.

A központilag gerjesztett feszültség Székelyudvarhelyen tetőfokára hágott. A helyhatóság vezetőinek hetek óta tartó zaklatása és fenyegetése után, a nyílt erőszak bevetése ellenőrizhetetlen indulatokba csaphat át.

A Magyarok Világszövetsége egyrészt szolidaritásáról biztosítja a város lakosságát, önkormányzatát és polgármesterét, Szász Jenőt, aki mindvégig jogi mederben igyekezett tartani a folyamatosan elmérgesedő csereháti ügyet, másrészt arra hívja fel a világ közvéleményének figyelmét, hogy az esetleges válságosra forduló, etnikai konfliktussá változó feszültségért a felelősség teljes mértékben Románia kormányát terheli.

A Magyarok Világszövetsége Európa és a világ kormányaihoz, felelős szervezeteihez fordul azzal a kéréssel, hogy vessék latba tekintélyüket a romániai magyarok lakta területeken végzetessé váló feszültségek csillapítására, és szólítsák fel Románia felelős vezetőit a nemzetközi és kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeik betartására, különösen a kisebbségi közösségek jogainak biztosítására.



Budapest, 1997. december 11.



A Magyarok Világszövetségének Elnöksége

A kiadvány hiteléül
Csoóri Sándor elnök



Dokumentumok | Archív | Friss hírek | Fotók | Tiltakozások, felhívások | Üzenetek | Sajtószemle | Vissza a kezdőlapra


This page hosted by
Get your own Free Home Page