 |
Apám
Arcod, a kedves hova tűnt?
Morzsákra törte az Idő.
Szép szavaid szél szórta szét
És mint a felhőn átütő
Fény, dereng szemed mosolya,
Barnán, melegen. Percre csak.
Kínzó éhségem elcsitul
És a borzongás néhanap
Kerül, ha kezem tétován
Meg-megáll egy-egy könyv fölött,
Vagy nád közt búvó bús bibic
Rikolt s az égen ölyv köröz.
Zsúrló, ha rezzen, fűz hajol,
Tán itt jársz újra... Tova már,
Mégis a hangod hozta el
Egy fűről startoló bogár.
(Csik)Dánfalva, 1993 nyarán
Copyright © 1997-2000 HUNSOR. All Rights Reserved.
Web Editor & Creative Development by Kormos László
|
|
