 |
Karácsonyi fohász
Hát megszülettél. Oly régóta várlak,
Hitem is lassan fakóvá kopott.
Valami konok hinni-akarással
Őriztem mégis tisztán templomod.
Most itt térdelek jászolod tövénél,
Csodára lobban száraz két szemem
S ha sírni tudnék végre önfeledten,
Úgy megköszönném, Gyermek-Istenem.
Meggyötört lelkem felemelem hozzád.
Mi izzik benne, csak Te láthatod.
A lázadásba belefáradt lányod
Tudom, Uram, hogy meg is válthatod.
Székesfehérvár, 1990.
Copyright © 1997-2000 HUNSOR. All Rights Reserved.
Web Editor & Creative Development by Kormos László
|
|
