 |
Perben, haragban…
Perben, haragban Istenemmel,
Pedig , ki bántott, az csak ember.
Nem is átkozom őt, csak szánom:
Nem Uram már - és nem Királyom.
Esendő ő is. Megsebezve
Azt ütötte meg, ki szerette.
S hogy vak dühében odavágott,
Épp csak összetört egy világot.
S ha tudta is, hogy mit cselekszik?
Nem kiáltottad: "megállj, eddig!"
Pedig Te nála jobban tudtad,
Mit érez az, kit elárultak.
Szájad, hogy nem nyílt tiltó szókra,
Gondoltál-e a Júdás - csókra?
S amit Ádámnak egykor mondtál,
Hogy "küzdve küzdj - és bízva bízzál"?
S most kényszerítesz úgy is élni,
Hogy tudjam: nincs már mit remélni.
…. Perben, haragban Istenemmel:
Nem az esendö - Ő hagyott el!
1989 október
Copyright © 1997-2000 HUNSOR. All Rights Reserved.
Web Editor & Creative Development by Kormos László
|
|
