 |
Emlék
Csak, mikor vádlón rámborul az este,
Emlékszem nagy, mélytüzu szemedre.
Csókod lángját hiába keresem,
Oly tüno íz már. Fáj, de feledem.
Néha-néha osszel, ökörnyál ha száll,
Újra visszajo a megtagadott nyár.
Ezüstszalagra bús fényt vet a nap:
Mosolygva' temetsz s halott vagy magad.
Székesfehérvár, 1957
Copyright © 1997-2000 HUNSOR. All Rights Reserved.
Web Editor & Creative Development by Kormos László
|
|
