 |
Megigézve…
Gyötörtelek, mert szeretlek.
Ébren néha elfeledlek,
Álmaimban megsiratlak,
Vesztesen is visszakaplak.
Meggyötörsz mert meggyűlöltél
(Szívből soha nem szerettél),
Nemet mondtam, mikor kértél-
Maradtam vón´- elengedtél.
Úgy engedtél, hogy megfogtál,
Lelkemre bilincset raktál.
Tilalomfák erdejében
Tévút voltál, mire léptem.
Szavad sűrű szederinda,
Testem-lelkem körbefonja.
Karod tüske, szemed átok-
Rab madárként láncon szállok.
1990 augusztus
Copyright © 1997-2000 HUNSOR. All Rights Reserved.
Web Editor & Creative Development by Kormos László
|
|
